Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Igen jól állunk a paksi bővítésre felvett orosz hitellel – legalábbis ez derül ki Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti válaszából. Sülitől Szél Bernadett független képviselő szerette volna megtudni, hogy az orosz hitelnek eddig mekkora részét hívta le Magyarország. Arra is kíváncsi volt, mennyit fizettünk vissza más (piaci) forrásból, mennyi volt a rendelkezésre tartási jutalék, és mekkora az orosz fél felé fönnálló hiteltartozás.
Süli válaszában azt írta: eddig a nemzetközi hitelmegállapodás alapján rendelkezésre álló összeg – 98 millió euró – 80 százalékát, vagyis 78 millió eurót hívott le Magyarország az orosz hitelből. Viszont a kormány 2018 májusában „a kedvező pénzpiaci feltételeket kihasználva” élt azzal a lehetőséggel, hogy a hitelt előtörlessze, így Süli szerint most semmiféle tartozásunk nincsen az oroszok felé. Az előtörlesztést Varga Mihály pénzügyminiszter januárban azzal indokolta, hogy az orosz hitel kamata olyan magas, hogy jobb más forrásból gyorsan visszafizetni.
A nemzetközi hitelszerződésnek megfelelően Magyarországnak minden évben 0,25 százalékos rendelkezésre tartási díjat kell fizetnie az orosz félnek, akkor is, ha a pénzt nem veszi igénybe.
