Megtízszereződhet a nyugdíjasok foglalkoztatása

Elfogyott a munkaerő, ezzel nem lehet mit kezdeni - idézi fel a gyakorta elhangzó panaszt.

Ezzel vitatkozik Varga Mihály, bár jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma (a kormány 2010-ben azt ígérte, hogy 2020-ra egymillióval nő a foglalkoztatottak száma, ez időarányosan teljesült.)

A pénüzgyminiszter szerint ugyanakkor messze az a cél, hogy az aktivitási ráta nőjön bizonyos csoportoknál, például a nőknél. 300 ezerrel több férfi dolgozik, mint nő - ezt szerinte a nők előtti akadályok magyarázzák, ezért az atipikus foglalkoztatás lehetőségeit kívánják erősíteni. Ilyen a távmunka vagy a részmunkaidő.

De 150 ezer munkanélküli kimozdítása is fontos feladata. A másik nagy tartalék a közfoglalkoztatás - folytatja, itt arra gondol, hogy tovább tudjanak lépni az elsődleges munkaerőpiacra ezek az emberek.

A negyedik csoport pedig a nyugdíjasoké - ezzel kapcsolatban már lépett a kormány, amikor lehetővé tette, hogy a nyugdíjasok járulékok fizetése nélkül dolgozhassanak. Úgy látja Varga Mihály, hogy tízszer annyi nyugdíjas vállalhat munkát emiatt.

Az autóipar nem minden

"Alapvető érdekünk, hogy az európai piacon stabil legyen a helyzetünk, és a tőke érkezzen innen" - most szó sincs Keleti nyitásról, orosz és kínai tőkéről. De itt sem tökéletes a helyzet Varga szerint:

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járműipar dominanciája sérülékenyebbé tesz minket, ezért fontos, hogy több iparágban fejlesszünk.

Más diverzifikációt is kiemel: a földrajzit, vagyis a fejletlen térségekben megvalósuló fejlesztések ösztönzését. Ezért is jónak tartja, hogy a BMW Debrecenbe tart.

A harmadik fontos szerinte a kiszámítható környezet. Ezzel kapcsolatban kiemeli az ötéves állampapírok kockázati felárának (CDS) csökkenését. Csökkent ugyanakkor ezeknek a kötvényeknek a hozama is - szerinte ebben szerepe volt abban, hogy a kormány tudatosan törekedett erre. Ahogy a vállalati szektorba kihelyezett hitelek növekedése is jó szerinte, hiszen ez mutatja, hogy a cégek bíznak a gazdaság növekedésében és mernek befektetni.

Ehhez hozzájárult a bankszektorral kötött 2015-ös megállapodás is - ennek része volt a bankadó jelentős mértékű csökkenése, az állami tulajdon kivonása. "Ezt folytatjuk, és a hitelezés szélesítését erősítjük, mert a cél nem az, hogy jóban legyen Csányi Sándor és Orbán Viktor" - fogalmaz.

Brüsszelben most elégedettek lehetnek

A beruházások ösztönzése a következő kiemelt pont. Ez Varga szemében elsősorban nem az állami beruházásokat jelenti, hanem Magyarország tőkevonzó képességének erősítését.

A 25 százalék körüli beruházási rátával elégedett, de kiemeli: nem mindegy, hogy ennek milyen a szerkezete.

Magyarul: nem elég, ha útépítés, összeszerelő üzemek pörgetik a gazdaságot. A beszéd 12. percében előkerül az Ipar 4.0, a legújabb technológiákon alapuló gazdaság, amelyet a kormány évek óta mantráz. Most viszont ösztönzőket ígér. Felidézi: tegnap a Gallicoopnál járt, a szarvasi pulykafeldolgozóban is arról beszéltek, hogy már a modern, kevesebb élőmunkát igénylő fejlesztéseket tartják fontosnak.

Fontos, hogy az állami beruházások ne fékeznék a magánszektort - jé, Brüsszel is pont erről beszél! Az Európai Bizottság, úgy tudjuk, azt tette szóvá a miniszternek nemrég, hogy nálunk 7 százalék az állami beruházás aránya, miközben a fejlett gazdaságok esetében mindössze 2-3 százalék.

A szociális támogatásoknál legalább elégedett a kormány

Fiskális egyenleg javítása az első feladat. Magyarország ugyan a 3 százalékos hiányra vonatkozó elvárást teljesíti.

Messze vagyunk még attól, hogy a kiadások szerkezétét tekintve elégedettek legyünk

- folytatja Varga, aki az állami kiadások csökkentésének fontosságát emeli ki. A versenytársunk nem Németország vagy Spanyolország ezen a téren, hanem a régiós országok.

Miről lehet szó? A társadalmi juttatásokat már sikerült csökkenteni, a többi téren azonban van lemaradás.

Csökkentené például a dologi kiadásokat, ez jelenti például az államigazgatás méretének csökkentését, ami Varga szerint is létszámcsökkentéssel járhat majd.

Hogyan áll az államadósság elleni harc?

Most már stabilan tudunk elindulni - már a jelenben vagyunk, Varga most arra emlékeztet, hogy ma már kedvező számok jellemzik a magyar gazdaságot, a stabil fiskális pozícióra való törekvés a kormány feladata a jövőben is.

Az államadósság csökkentését ígértük - folytatja. Ez 2009-2010 óta zajlik, és arra törekszik a kormány, hogy ebben a ciklusban a maastrichti elvárás teljesüljön, vagyis 60 százalék alá csökkenjen az államadósság. (Korábban még 2020-ra tette ezt, a kétéves eltérést Brüsszel szóvá is tette, az ezzel kapcsolatos új tervet október 15-ig kell benyújtania a kormánynak az Európai Bizottság felé.)

"Még nem dőlhetünk hátra"

Az elmúlt években egy konszolidációs folyamat zajlott az országban. Magyarország most nem áll rosszul, az elmúlt évek után. Korábban ez nem volt mindig így: privatizáció, felelőtlen gazdálkodás, fegyelmezetlen fiskális politika, majd a 2008-as válság alatt ennek a korrekciója következett, ami nem kedvezett a növekedésnek - idézi fel Varga, aki szerint már visszatért a növekedés a visegrádi országok növekedési tartományába. A kép azonban nem rózsás:

A 2000-es években összeszedett lemaradást még nem sikerült behozni

- fogalmaz. Szerinte még nem dőlhetünk hátra.

Varga viccel kezd

Semmi érdekeset nem szabad mondani, abból csak baj van - viccelődik a pénzügyminiszter felszólalása elején. Reméljük, tényleg viccel, hiszen a "Versenyképesség és növekedés" című beszéd két eleméről mi is szeretnénk többet tudni. Hiszen, a meglévő források hatékonyabb felhasználása fontos kérdés - ezt már komolyabb arccal mondja a politikus.

Nézzük, mit ígértek eddig

Rekordszámú résztvevő várható a Portfolio gazdasági fórumának a történetében, pedig nincs szélsőséges helyzet - vezeti fel a konferenciát Bán Zoltán. Az érdeklődés mégsem véletlen: a kormány gazdaságpolitikájáról átfogó terveket azóta nem lehetett hallani, hogy tavasszal, ugyanitt, a New York Palotában az MKIK fórumán Varga Mihály pénzügyminiszter, Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György jegybankelnök felvázolta volna.

Akkor a most is felszólaló pénzügyminiszter ezeket ígérte:

• Az EU-átlagot meghaladó növekedés 2018-2022 között
• 2020-ra hiány nélküli költségvetés benyújtása (pénzforgalmi egyenleg nem negatív)
• 2022-re 60 százalék alá kerül az államadósság
• 2022-re csökkenjen régiós átlag alá a bérre rakódó közterhek aránya (ehhez a szociális hozzájárulási adó 11,5 százalékra csökkentése)
• 2020-ra egymillió fővel nő a foglalkoztatottak száma 2010-hez képest – ez plusz 250-300 ezer munkahely
• 2022-re a vállalati képzőhelyeken tanulók száma 53 ezerről 75 ezerre nő
• 3-5 hazai cég magyar brandként megjelenítése a nemzetközi gazdasági vérkeringésben.