Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A kormány nemzeti értékek iránti elkötelezettségére apellál az a nyilatkozat, mely a fővárosba építendő magasházak ellen emel szót, és a MUT mellett az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, a Budapesti Városvédő Egyesület, a Levegő Munkacsoport, az Óvás Egyesület, valamint a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) jegyzi.
Az építési telkek a budapesti ingatlanpiacon is egyre nagyobb értéket képviselnek, és a szakmai szervezetek nem is vitatják a beruházók azon igényének jogosságát, miszerint a tulajdonukban álló telkeken megvalósított építési beruházásokkal a legnagyobb egyéni haszon elérésére törekednek.
A szakmai szervezetek azt szeretnék elérni, hogy „az egyéni haszon önérdekű maximalizálásának a közérdek szabjon objektív határt”, és a döntéshozók ne feledjék, épp az az UNESCO világörökségét képező fővárosi panoráma vonzza ide a befektetőket, melyet a nem megfelelő helyre épített magasházakkal tönkretehetnek.
Az építési törvény közelmúltban végrehajtott módosítása 90 méterben határozta meg toronyházak alsó magassági küszöbét, de a Mol 120 méteres magasházra is zöld utat kapott a Kopaszi-gáton, utóbbi ellen Budapest volt főépítésze is szót emelt, de a jövőre nézve Tarlós is vétójogot követelt a fővárosnak a magasházak kérdésében. „Míg egy előnyösen megválasztott helyszínen a tetszőlegesen megállapított határértéknél akár magasabb épületek látványa sem feltétlenül zavaró, addig egy rosszul megválasztott helyszínen a 90 méternél alacsonyabb épületek is alkalmasak lehetnek a világörökségi panoráma sértetlenségének és hitelességének csorbítására” fogalmaznak a nyilatkozatban.
A szakmai szervezetek szerint ilyen károkat okoznának az Angyalföldre tervezett magasházak; a Buda felől „a város-sziluettet eddig domináló látvány ugyanis jóvátehetetlen károkat szenved majd, amennyiben a fenti épületek megvalósulnak, valóságos falat emelve közvetlenül az Országház festői tömege mögé.”
A nyilatkozat kiemeli: forintosítható előnyünk származik abból, hogy „fővárosunk emblematikus és összetéveszthetetlen: eddig elkerülhette a globalizálódó, legtöbbször jellegtelenséget képviselő minden környezetet erőszakosan eluraló „építészeti” törekvéseket, ugyanakkor fennmaradt történeti karakterével kitűnik a világ több száz metropolisza közül. Ez az a legfőbb tulajdonsága, ami miatt évente tömegeket vonz a világ minden tájáról.”
A szakmai szervezetek szerint a XI. és XIII. kerületi projektek „kellő előrelátás hiányában a mára sok esetben inkább közhelyesen nagy, mintsem egyedi módon nagyszerű magasházaikkal fogják tucatszerűvé tenni e városképet.”
A nyilatkozat kiemeli: „az építészeti alkotások minősége és azok mérete között nem állapítható meg egyenes arányosság, a nagyobb nem feltétlenül jobb”.
A magasházak telepítésére egyébként azokat az építési telkeket atrtják alkalmasnak, melyek a nem a világörökségi terület bármely tetszőleges pontjától annak bármely másik pontja irányába mutató látványtengelyen fekszenek, azaz például a Csepel-sziget északi részén vagy Kelenföldön.
