Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Videót tett közzé a VDSzSz – Szolidaritás (Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás), amiben arra biztatja tagjait, mondják fel a hosszabb munkaidőre vonatkozó egyéni megállapodást. A Napi.hu azt írja, a szakszervezet szerint már 2016-ban látszott, hogy őszre a MÁV-Start eléri az akkor még 300 órás túlóraplafont, ám mivel már akkor is munkaerőhiány volt, trükközniük kellett. Ennek legegyszerűbb módja az volt, hogy a MÁV-Start a rendkívüli munkaidőt átminősítette rendes munkaidővé.
A szakszervezet szerint a munkaidő-növelés lényege az volt, hogy az addig 8 órában dolgozó munkavállalóknak felkínálta, hogy napi bontásban 8,4 órában foglalkoztatná őket, ehhez pedig emelt bért kínált. A hosszabb időkeretet főként a jegyvizsgálói munkakörben alkalmazták, ehhez egyedi bértáblát vezettek be. A bevezetéskor a dolgozók 60 százaléka írta alá ezt a szerződést, amelyet a legtöbb szakszervezet el is fogadott.
A VDSzSz-Szolidaritás szerint a baj az, hogy a túlóratörvényt a MÁV-Start így már 2016-ban megvalósíthatta, ezért most azt javasolják, mindazok, akik elégedetlenek az állapotokkal, mondják fel a 8,4-es megállapodást.
