Újra Matolcsy György lehet az MNB elnöke, hiszen március 3-án lejár a mandátuma, de újra jelölték a jegybank élére. Mielőtt újraválasztanák, a parlament gazdasági bizottsága előtt kellett beszámolnia az előző hat évéről és a további terveiről.

A jegybankelnök ahhoz hasonlította az előző néhány évet, mint ahogyan a világháborúk után újjáépítették az ország gazdaságát. Szerinte három rendkívül sikeres időszak volt az MNB történetében: az 1920-as évek közepén, 1946 után, a forint bevezetésekor, és az előző, 2013-2019-es ciklus.

Magyarország fenntartható növekedési pályára került, ennek pedig a legfőbb oka Matolcsy szerint a növekedési hitelprogram volt. De azt is kiemelte, hogy a kormány és a jegybank között "stratégiai szövetség" van, ahogy a bankokkal és a vállalatokkal is. De szerinte az, hogy az Egyesült Államok hamar kijött a világgazdasági válságból, szintén annak köszönhető, hogy a Fed és a kormány együttműködött. Eközben az "Európai Unió kormánya" (bár olyan nincs) hibásan kezelte a válságot – mondta.

A jegybank sok olyan területen is megpróbálja segíteni a kormányt, amely első ránézésre nem az MNB feladata volna – mondta Matolcsy. Ilyen például a felsőoktatás: ezt azzal magyarázta, hogy a növekedés csakis úgy képzelhető el, ha beszállnak az oktatás átalakításába. A jegybanki alapítványok 7,8 milliárd forintot költöttek erre. Kitért arra is, hogy a jegybank magához ragadta a pénzügyi szolgáltatók felügyeletét, szerinte a Buda-Cash és a Quaestor esetében ezért derülhetett ki, hogy szabálytalanságok történtek.

Túry Gergely

Mit tervez az MNB, hogy ha kipukkan az ingatlanpiaci lufi, ne legyenek nagyok a károk, és az építőipar se omoljon össze? – kérdezte Mellár Tamás. Arra is rákérdezett: mit szól ahhoz, hogy hitelbírálat nélkül lehetne hitelhez jutni Orbán Viktor családvédelminek nevezett programjával? Ez rövid távon felpörgetné a gazdaságot, de nagyon hasonlít arra, ami az Egyesült Államokban történt 2007 előtt. A harmadik kérdése pedig arról szólt: ha annyira fontos az MNB számára a bankrendszer felügyelete, mit szól ahhoz, hogy a saját unokatestvérének bankjához, a Növekedési Hitelbankhoz már felügyeleti biztost kellett kijelölni. De azt még a fideszes képviselők is megkérdezték: mennyire ütésálló a magyar gazdaság, ha közeledik az újabb világválság?

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó arról kérdezte Matolcsyt: hogy lehet az, hogy a vagyonnyilatkozata szerint havi többmilliós fizetés mellett nincs megtakarítása? Arra is kitért, hogy a jegybankelnök nemrég arról beszélt, még évtizedekig nem lesz magyar euró. Arról pedig ő és Mellár is külön beszélt: annak idején megígérték, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosítása után lesznek egyéni számlák, és még mindig semmi nyoma nincs ennek.

Csárdi Antal (LMP) ahhoz a ponthoz ment vissza, amikor Matolcsy az oktatás fontosságáról beszélt – arra volt kíváncsi, mit szól így a jegybankelnök ahhoz, ami az MTA-val történik. Aztán már inkább a gazdaságról beszélt: megkérdezte, nem akarja-e az MNB újraszámolni a devizahitelek forintosítás utáni törlesztőrészleteit. A Buda-Cash és a Quaestor károsultjai közül pedig jellemzően a kisbefektetők nem kaptak kártalanítást, lehet-e számítani arra, hogy ők igazságos elszámolást fognak kapni?

A jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita újra a jegybanki fizetéseket hozta fel: azt kérdezte, milyen hozzáadott növekedés indokolja, hogy lemondott az MNB vezetése a kétmillió forintos fizetési plafonról, és hogy egyre több ember dolgozik náluk.

Túry Gergely

Magyarország a legsikeresebb válságkezelést hajtotta végre az EU tagjai közül

– kezdte Matolcsy a válaszát. A válságkezeléshez pedig szükség volt a magánnyugdíjpénztárak 3000 milliárd forintos vagyonára.

az MNB úgy számol: 2030 körül az akkori osztrák egy főre eső jövedelmi szint 84-85 százalékát lehet elérni. A mostani helyzet valóban nem jó Ausztriával összehasonlítva, de Matolcsy szerint ahhoz, hogy ez másképp legyen, 1955-ben kellett volna ott lenni az osztrák államszerződés aláírásakor.

A jegybank célja az, hogy a lehető legtöbbeket a fix kamatozású hitelek felé tereljen – mondta. Ezt támogatná a Növekedési Hitelprogram kiterjesztett, új változata, az NHP+.

A növekvő inflációról szóló kérdésre azt mondta: jó hír, hogy a jegybanki 3 százalékos célhoz közel jár az infláció.

Az MNB-nek most 200 milliárd forint fölötti tartaléka van. De "eltéved az a jegybank és az a kormány", amely azt várja el, hogy az MNB szálljon be közvetlenül az államadósság csökkentése – mondta.

Az unokatestvére bankjának krízisét annyival intézte el: egyetlen jegybanki vezető sem vesz részt egy bank működtetésében sem, "attól függetlenül, hogy valakit így hívnak vagy úgy hívnak".

Vannak olyan jelek, hogy az Egyesült Államok, Kína és az eurózóna növekedése egyszerre lassulhat – folytatta. Pénzügyi buborékok vannak továbbra is a világon, de a globális pénzügyi rendszer intézményei sokkal erősebbek most, mint 12 éve voltak. A magyar gazdaság Matolcsy szerint válságálló, de "kreatív kormányzati és jegybanki eszközökkel" meg kell előzni vagy kezelni a válságot.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tudott egy forintot sem félrerakni a fizetéséből, egész másról kezdett el beszélni: azt emelte ki, hogy nem adósodott el.

Ami pedig az euróbevezetést illeti, az MNB szerint további feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy nyertesként lépjünk be az eurózónába.

Az, hogy mások a régióból be akarnak lépni, az az ő döntésük

– fogalmazott.

Túry Gergely

A jegybanki alapítványok költekezéséről szóló kérdéseket pedig annyival intézte el: az alapítványok hatékonyan gazdálkodtak, 1400 tudományos, oktatási és kulturális projektet támogattak.

A közpénz közpénz maradt, de nem vált közösségi pénzzé

– mondta, pedig szerinte nagyon szerették volna átadni a civil szférának az alapítványok vagyonát. Ami pedig az MTA-t illeti, ők nem vesznek részt a magyar pénzügyi tudományok fejlesztésében – mondta Matolcsy.

A jegybanki fizetésekre szóló kérdésekre azt válaszolta: a Monetáris Tanács tagjai az utolsó fillérig megérdemlik a fizetésüket, az pedig egy jó befektetés az országnak, hogy kilenc embert ennyire magas fizetéssel honorál, hiszen nagyot nyer az ő munkájukkal a gazdaság.

A bizottság ez után szavazott arról, hogy támogatja-e Matolcsy újrajelölését. Semmi meglepetés nem történt, a kormánypártiak 10 igen szavazatával, az ellenzék 5 ellenszavazatával támogatták a jelölést.