szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Az olaszok szakállbeültetésre utaznak Törökországba, gazdag nyugat-európaiak jönnek fogorvoshoz vagy hajbeültetésre Magyarországra, az amerikaiak viszont nem merészkednek a vadkeletre, inkább választják Spanyolországot. Az egészség- és szépészeti turizmus hamarosan évi ezermilliárd dolláros üzlet lehet, és ebből Magyarország is kiveszi a részét.

Egész meglepő okból utazik egyre több olasz turista Törökországba: szakállbeültetésre. A speciális plasztikai sebészi eljárásért már korábban is sokan kerestek fel török klinikákat, de főleg az arab világból, ahol a szakáll a férfiasság jelképe – az évtized elején még a páciensek 75 százaléka valamelyik arab országból érkezett –, de újabban az európaiak is kezdik felfedezni ezt a lehetőséget, ahogy bejött a divatba a szakáll. A szakállbeültetések aránya a világon hétszeresére nőtt 2004 és 2014 között, és a növekedés azóta sem állt meg. Pedig nem olcsó beavatkozásról van szó: akár 7000 eurónak megfelelő török lírát is elkérhetnek egy beültetésért.

A szakállbeültetés üzleti modellje abban különbözik a szépészeti turizmus többi ágától, hogy a cégek szinte bármennyi pénzt elkérhetnek a külföldiektől, nem az alacsony árakkal próbálnak versenyképessé válni. Ez abból a szempontból érthető, hogy kevés helyen foglalkoznak ezzel a beavatkozással. Ahol viszont már verseny van az országok között, mint például a hajbeültetésnél, ott egymás alá ígérnek.

Egy hajbeültetéssel foglalkozó cég például azzal hirdeti magát: 4500 fontot (1,65 millió forintot) spórolhat egy brit ügyfél, ha nem otthon, hanem Magyarországon választja a legdrágább szolgáltatást. Van azonban ennél is olcsóbb ajánlat az európai piacon. Az albán specialisták a magyar árak harmadáért dolgoznak, főleg kopaszodó olasz urak számára.

Az, hogy németek, osztrákok, franciák vagy angolok is Magyarországra jönnek a fogaikat megcsináltatni, régóta ismert. Ráadásul nem csak mi, magyarok hisszük azt, hogy ebben világhírűek vagyunk, a tények is ezt igazolják: a fogászati turizmussal foglalkozó Dental Departures tavaly Európa első számú fogászati úti céljaként nevezte meg Magyarországot. A top 10-be európaiként még Lengyelország és Spanyolország került be.

©

Az olcsóság miatt választják sokan Magyarországot

A Magyar Turisztikai Ügynökség összesítése szerint az orvosi turizmus évi 100-150 milliárd dolláros üzlet, amely évről évre 15-20 százalékot növekszik. A leggyakrabban igénybe vett formái a plasztikai és rekonstrukciós sebészet, a fogászati ellátás, az elektív – kardiológiai, szemészeti – műtétek, a fertilitást javító diagnosztikai vizsgálatok (IVF), valamint az ortopédiai rekonstrukciós műtétek.

Az Európai Parlament egy 2017-es felmérése szerint az egészségturizmusra csak az EU-ban egy év alatt 47 milliárd eurót (14,8 ezer milliárd forintot) költenek el, ami az összes turisztikai kiadás 4,6 százaléka. Ami Magyarországot illeti, a külföldről gyógyulni ide érkezők abban az évben (2017-ről van szó) 130 millió eurót költöttek el nálunk, ami már megközelíti azt a 180 millió eurót, amelyet a magyarok költöttek el a belföldi gyógyturizmusra. Abban az évben 480 ezer turista érkezett ide valamilyen egészségügyi beavatkozásra, ami messze a régiónk legmagasabb mutatója, sőt nem sokkal marad el a 600 ezres német adattól. A számokból az is kiderül: Magyarország az olcsósága miatt versenyképes. A környékünkről például Ausztriába érkeztek a második legtöbben, 420 ezren, de ők két és félszer annyit, 310 millió eurót költöttek, mint a Magyarországot választó egészségturisták.

A fogászat fellegvára

Magyarországon a leglátogatottabb orvosturisztikai desztináció Budapest, a fővárosban található a szolgáltatói kínálat 40 százaléka, és itt végzik a kezelések 75 százalékát. Egyre kedveltebbek a vidéki desztinációk: a nyugati határvidék (Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár), a komoly háttérinfrastruktúrával rendelkező megyeszékhelyek (Debrecen, Pécs, Szeged – egyben az orvosképzés központjai), valamint a gyógyászati kúrái mellett a külföldiek körében fogászati kezeléseiről ismert Hévíz is.

A nyugati városok népszerűségét magyarázza, hogy a legtöbb, kb. évi 80 ezer gyógyturista Ausztriából érkezik. (Összehasonlításképpen: a legfrissebb adatok szerint 97 ezer magyar dolgozik Ausztriában.) Amíg az osztrákok elsősorban fogászati kezelésekre érkeznek, a britek (nagyjából évente harmincezren) a szépészeti beavatkozásoknak is szívesen vetik magukat alá itt. Németországból 15 ezren, Oroszországból pedig 13 ezren jönnek, a fogászat mellett mindkét országból szívesen keresnek gyógyulást a hazai fürdőkben.

Nem csak a szépészeti turizmus miatt lehet népszerű a környékünk. Amikor a brit NetDoctor összehasonlította néhány műtét ottani és kelet-európai árait, jókora különbségeket talált:

  • egy térdprotézist Nagy-Britanniában 11 500 fontért tesznek be, Bulgáriában 3000 fontnak megfelelő összegért,
  • egy visszérműtét Nagy-Britanniában 2500 font, Lengyelországban 1500 (megnéztük a magyar árakat: itt már 300-350 ezer forintért vállalják egy lábon, ha pedig mindkét lábon dolgozniuk kell, akkor kedvezmény is jár),
  • de egy arcfelvarrás annyira drága a briteknél (általában 7 ezer font körül kell fizetni érte), hogy jobban megéri elutazni Brazíliába, majd ott 1100 fontért megcsináltatni.

Ami Magyarország számára a fogászati turizmus, az Csehországnak és Szlovákiának a plasztikai műtétek köré épülő ipar. Ez a két ország a legtöbb versenytársa alá ígér árakban. Egy arcfelvarrás például a legtöbb nyugat-európai országban 850-900 euróba kerül, még Csehországban és Szlovákiában 220-250 euró, egy orrműtét a franciaországi 4500 euró helyett ott kijön 2500 euró körül, gyomorgyűrűt 6000 euró helyett 2800-ért tesznek be, a mellplasztika pedig 5500-6000 euró helyett kevesebb mint 3000 euróba kerül, ha Csehországban csináltatják meg. A legtöbb, szépészeti turizmussal foglalkozó oldal elsősorban Prágát ajánlja ilyen beavatkozásokra. Szlovákia ugyanis hiába olcsóbb, a minőséget még jobbnak tartják a cseh magánklinikákon.

Népszerű célpont Spanyolország is, részben azért, mert a válság őket súlyosan megütötte, így minden jóval olcsóbb ott, mint Nyugat-Európa más országaiban. Az áraik azért jóval a közép-európaiak fölött maradtak, a legtöbb beavatkozásnál nagyjából félúton a brit és a cseh árszint között. Ami miatt mégis sokan mennek oda Franciaországból, Németországból vagy Nagy-Britanniából, az pont a földrajzi hely: a szakértők szerint sokan jobban megbíznak egy nyugati ország szolgáltatásában, mint ha a „vadkeleti” Csehországig el kellene menniük. És ők már bízhatnak az amerikai turistákban is, míg a kontinens más részeire inkább európaiak járnak.

Képünk illusztrácó
©

Az Európán kívülről érkezők kedvence Németország

Főként az amerikaiaknak köszönhető az, hogy még Németországban is van piaca a külföldiek számára nyújtott orvosi szolgáltatásoknak. A European Medical Tourist portál úgy számol: ha egy német magánklinikán vastagabban fog a ceruza, akkor is nagyjából 20 százalékkal olcsóbb a szolgáltatás, mint az Egyesült Államokban, de az olcsóbb német helyeken akár 60 százalékot is lehet spórolni az amerikai árakhoz képest.

Sőt, Németország nagyot kaszál a wellnessturizmuson is. Ha nem orvoshoz kell menni, csak egy wellnesstúrára, akkor máris sokkal fontosabb lesz a minőség az áraknál, így pedig a német fürdők köré kiépített üdülőhelyekkel Európából senki más nem tud versenyezni, de a globális piacon is csak az Egyesült Államok fért be a németek elé. Globálisan a harmadik legnagyobb szereplő Kína, a top 10-be Európából még Franciaország, Ausztria, Nagy-Britannia és Olaszország fért be.

A legfrissebb, 2017-es adatok szerint egy év alatt 830 millió wellnessútra 639 milliárd dollárt költöttek el a világon, az utaknak és a bevételeknek is kicsit több, mint harmada jutott Európának. Az előrejelzések szerint az egészség- és wellnessturizmus a világon a 2020-as évek közepére már évi 1000 milliárd dolláros üzlet lehet.

(Kiemelt képünk illusztráció)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mozifilmként térhet vissza a Knight Rider

Mozifilmként térhet vissza a Knight Rider

Jól megdrágult a friss zöldség, a gyümölcs, de a párizsi is

Jól megdrágult a friss zöldség, a gyümölcs, de a párizsi is

Melyik is a leggyorsabb Tesla jelenleg? – videó

Melyik is a leggyorsabb Tesla jelenleg? – videó