Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Egész meglepő okból utazik egyre több olasz turista Törökországba: szakállbeültetésre. A speciális plasztikai sebészi eljárásért már korábban is sokan kerestek fel török klinikákat, de főleg az arab világból, ahol a szakáll a férfiasság jelképe – az évtized elején még a páciensek 75 százaléka valamelyik arab országból érkezett –, de újabban az európaiak is kezdik felfedezni ezt a lehetőséget, ahogy bejött a divatba a szakáll. A szakállbeültetések aránya a világon hétszeresére nőtt 2004 és 2014 között, és a növekedés azóta sem állt meg. Pedig nem olcsó beavatkozásról van szó: akár 7000 eurónak megfelelő török lírát is elkérhetnek egy beültetésért.
A szakállbeültetés üzleti modellje abban különbözik a szépészeti turizmus többi ágától, hogy a cégek szinte bármennyi pénzt elkérhetnek a külföldiektől, nem az alacsony árakkal próbálnak versenyképessé válni. Ez abból a szempontból érthető, hogy kevés helyen foglalkoznak ezzel a beavatkozással. Ahol viszont már verseny van az országok között, mint például a hajbeültetésnél, ott egymás alá ígérnek.
Egy hajbeültetéssel foglalkozó cég például azzal hirdeti magát: 4500 fontot (1,65 millió forintot) spórolhat egy brit ügyfél, ha nem otthon, hanem Magyarországon választja a legdrágább szolgáltatást. Van azonban ennél is olcsóbb ajánlat az európai piacon. Az albán specialisták a magyar árak harmadáért dolgoznak, főleg kopaszodó olasz urak számára.
Az, hogy németek, osztrákok, franciák vagy angolok is Magyarországra jönnek a fogaikat megcsináltatni, régóta ismert. Ráadásul nem csak mi, magyarok hisszük azt, hogy ebben világhírűek vagyunk, a tények is ezt igazolják: a fogászati turizmussal foglalkozó Dental Departures tavaly Európa első számú fogászati úti céljaként nevezte meg Magyarországot. A top 10-be európaiként még Lengyelország és Spanyolország került be.
AFP / Attila Kisbenedek
Az olcsóság miatt választják sokan Magyarországot
A Magyar Turisztikai Ügynökség összesítése szerint az orvosi turizmus évi 100-150 milliárd dolláros üzlet, amely évről évre 15-20 százalékot növekszik. A leggyakrabban igénybe vett formái a plasztikai és rekonstrukciós sebészet, a fogászati ellátás, az elektív – kardiológiai, szemészeti – műtétek, a fertilitást javító diagnosztikai vizsgálatok (IVF), valamint az ortopédiai rekonstrukciós műtétek.
Az Európai Parlament egy 2017-es felmérése szerint az egészségturizmusra csak az EU-ban egy év alatt 47 milliárd eurót (14,8 ezer milliárd forintot) költenek el, ami az összes turisztikai kiadás 4,6 százaléka. Ami Magyarországot illeti, a külföldről gyógyulni ide érkezők abban az évben (2017-ről van szó) 130 millió eurót költöttek el nálunk, ami már megközelíti azt a 180 millió eurót, amelyet a magyarok költöttek el a belföldi gyógyturizmusra. Abban az évben 480 ezer turista érkezett ide valamilyen egészségügyi beavatkozásra, ami messze a régiónk legmagasabb mutatója, sőt nem sokkal marad el a 600 ezres német adattól. A számokból az is kiderül: Magyarország az olcsósága miatt versenyképes. A környékünkről például Ausztriába érkeztek a második legtöbben, 420 ezren, de ők két és félszer annyit, 310 millió eurót költöttek, mint a Magyarországot választó egészségturisták.
| A fogászat fellegvára |
Magyarországon a leglátogatottabb orvosturisztikai desztináció Budapest, a fővárosban található a szolgáltatói kínálat 40 százaléka, és itt végzik a kezelések 75 százalékát. Egyre kedveltebbek a vidéki desztinációk: a nyugati határvidék (Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár), a komoly háttérinfrastruktúrával rendelkező megyeszékhelyek (Debrecen, Pécs, Szeged – egyben az orvosképzés központjai), valamint a gyógyászati kúrái mellett a külföldiek körében fogászati kezeléseiről ismert Hévíz is. A nyugati városok népszerűségét magyarázza, hogy a legtöbb, kb. évi 80 ezer gyógyturista Ausztriából érkezik. (Összehasonlításképpen: a legfrissebb adatok szerint 97 ezer magyar dolgozik Ausztriában.) Amíg az osztrákok elsősorban fogászati kezelésekre érkeznek, a britek (nagyjából évente harmincezren) a szépészeti beavatkozásoknak is szívesen vetik magukat alá itt. Németországból 15 ezren, Oroszországból pedig 13 ezren jönnek, a fogászat mellett mindkét országból szívesen keresnek gyógyulást a hazai fürdőkben. |
Nem csak a szépészeti turizmus miatt lehet népszerű a környékünk. Amikor a brit NetDoctor összehasonlította néhány műtét ottani és kelet-európai árait, jókora különbségeket talált:
- egy térdprotézist Nagy-Britanniában 11 500 fontért tesznek be, Bulgáriában 3000 fontnak megfelelő összegért,
- egy visszérműtét Nagy-Britanniában 2500 font, Lengyelországban 1500 (megnéztük a magyar árakat: itt már 300-350 ezer forintért vállalják egy lábon, ha pedig mindkét lábon dolgozniuk kell, akkor kedvezmény is jár),
- de egy arcfelvarrás annyira drága a briteknél (általában 7 ezer font körül kell fizetni érte), hogy jobban megéri elutazni Brazíliába, majd ott 1100 fontért megcsináltatni.
Ami Magyarország számára a fogászati turizmus, az Csehországnak és Szlovákiának a plasztikai műtétek köré épülő ipar. Ez a két ország a legtöbb versenytársa alá ígér árakban. Egy arcfelvarrás például a legtöbb nyugat-európai országban 850-900 euróba kerül, még Csehországban és Szlovákiában 220-250 euró, egy orrműtét a franciaországi 4500 euró helyett ott kijön 2500 euró körül, gyomorgyűrűt 6000 euró helyett 2800-ért tesznek be, a mellplasztika pedig 5500-6000 euró helyett kevesebb mint 3000 euróba kerül, ha Csehországban csináltatják meg. A legtöbb, szépészeti turizmussal foglalkozó oldal elsősorban Prágát ajánlja ilyen beavatkozásokra. Szlovákia ugyanis hiába olcsóbb, a minőséget még jobbnak tartják a cseh magánklinikákon.
Népszerű célpont Spanyolország is, részben azért, mert a válság őket súlyosan megütötte, így minden jóval olcsóbb ott, mint Nyugat-Európa más országaiban. Az áraik azért jóval a közép-európaiak fölött maradtak, a legtöbb beavatkozásnál nagyjából félúton a brit és a cseh árszint között. Ami miatt mégis sokan mennek oda Franciaországból, Németországból vagy Nagy-Britanniából, az pont a földrajzi hely: a szakértők szerint sokan jobban megbíznak egy nyugati ország szolgáltatásában, mint ha a „vadkeleti” Csehországig el kellene menniük. És ők már bízhatnak az amerikai turistákban is, míg a kontinens más részeire inkább európaiak járnak.
Képünk illusztrácó
AFP / Antonio Scorza
Az Európán kívülről érkezők kedvence Németország
Főként az amerikaiaknak köszönhető az, hogy még Németországban is van piaca a külföldiek számára nyújtott orvosi szolgáltatásoknak. A European Medical Tourist portál úgy számol: ha egy német magánklinikán vastagabban fog a ceruza, akkor is nagyjából 20 százalékkal olcsóbb a szolgáltatás, mint az Egyesült Államokban, de az olcsóbb német helyeken akár 60 százalékot is lehet spórolni az amerikai árakhoz képest.
Sőt, Németország nagyot kaszál a wellnessturizmuson is. Ha nem orvoshoz kell menni, csak egy wellnesstúrára, akkor máris sokkal fontosabb lesz a minőség az áraknál, így pedig a német fürdők köré kiépített üdülőhelyekkel Európából senki más nem tud versenyezni, de a globális piacon is csak az Egyesült Államok fért be a németek elé. Globálisan a harmadik legnagyobb szereplő Kína, a top 10-be Európából még Franciaország, Ausztria, Nagy-Britannia és Olaszország fért be.
A legfrissebb, 2017-es adatok szerint egy év alatt 830 millió wellnessútra 639 milliárd dollárt költöttek el a világon, az utaknak és a bevételeknek is kicsit több, mint harmada jutott Európának. Az előrejelzések szerint az egészség- és wellnessturizmus a világon a 2020-as évek közepére már évi 1000 milliárd dolláros üzlet lehet.
(Kiemelt képünk illusztráció)
