A lehető legrosszabb időpontban érte a Fideszt az Európai Néppárt döntése a párt tagságának felfüggesztéséről. A vizsgálatnak nincs időkorlátja, amivel nemcsak a párt, hanem a kormány lehetőségei is szűkülnek egy igen fontos időszakban. A felfüggesztés ideje alatt a Fidesz nem vehet részt az EPP munkájában, képviselői nem vállalhatnak tisztséget a néppárt EP-frakciójában sem.

A parlamenti elszigetelődésnek azonban más következménye is lehet: negatívan befolyásolhatja a magyar kormány erejét több, Orbán számára kulcsfontosságú területen is. Ilyen például a 2020 utáni uniós költségvetés, és nem csak a pénz elosztása miatt. A támogatásokat az EU visszatartaná, ha úgy ítéli, nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás egy országban - egy ilyen veszély elhárításához Orbánnak támogatásra lenne szüksége.

Döntött az EU: halasztják a Brexitet. Március 29-e helyett május 22-éig maradhatnak a britek, de csak akkor, ha a londoni parlament a jövő héten elfogadja a megállapodást.

Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig az időpontig értesítenie kellene az Európai Uniót, hogy részt fog-e venni a május végi európai parlamenti választáson. Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor május 22-én rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság. A no deal Brexit veszélye tehát még mindig nem hárult el.

Véget ért a Hankook-sztrájk, megvan a megállapodás. A gyár által március elején kihirdetett béremeléséhez képest további 8,5 százalékos emelést alkudtak ki az év végére azok számára, akik a legrosszabbul jártak a cég egyoldalú béremelésével.

Vagyis: az is megkapja a 18,5 százalékos emelést, aki a legrosszabbul járt – közölte Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A munkabeszüntetés 10 napig tartott.

A HÉT KÉPE

Mindenki örül a felcsúti mesterséges szigetnek, riportunkból kiderül: Dolgozni kell, nem irigykedni.

Háromszázmilliárd forintból mezőgazdasági komplexumot építenek a befuccsolt Eurovegas helyén, Bezenyén. Az agrárminiszter a napokban jelentette be, hogy választókörzetében, a 330 hektáros területen agrárlogisztikai központot épít egy külföldi cég. Hegyeshalom polgármestere, Szőke László a hvg.hu-nak azt mondta, az önkormányzat kérte Nagy Istvánt, segítsen a terület hasznosításában.

Ötezer munkahelyet, ötven hektáron szabadföldi kertészetet, ugyanekkora területű feldolgozót, harminc hektáron üvegházat ígértek a beruházók. Hosszabb távon pedig haltenyészet, lakópark és konferenciaközpont is épülhet a Bezenye és Hegyeshalom között. A német FAKT AG lehet a beruházó a hatalmas földterületen, és költhet el a keddi bejelentések szerint annyi pénzt, amennyibe a debreceni BMW-gyár kerül majd.

Néhány elvetélt ötlet után 2004-ben vetődött fel a kaszinóváros építésének a terve, 2006-ban koncessziós pályázatot írtak ki öt játékkaszinóra, húszéves időtávra. Ekkor az is kiderült, hogy a projektet a magyar állam is támogatná. Mindezekkel együtt a kaszinóépítés megfeneklett.

Meghajolni látszik a keszthelyi önkormányzat a befektetők előtt: módosította a helyi építési szabályzatot, csak történjen már végre valami az elhagyatott szállodákkal és az egykor szebb napokat látott Balaton-parttal. A város kormánypárti képviselői úgy döntöttek, itt az idő növelni a beépíthetőséget, módosítani az építési magasságot, rendezni a Hullám és a Balaton szállók környékét. Előbbi Tiborcz István, utóbbi Mészáros Lőrinc érdekeltsége. Az önkormányzat azért lépett saját hatáskörben, hogy még a Balaton-törvény március 15-i hatályba lépése előtt kiemelt fejlesztési területté nyilvánítsa a partmenti területeket, kedvezve így a befektetőknek.

A helyiek szerint nem az a baj, hogy építkeznének a városban, azt kifogásolják, akik és ahogyan dolgoznának. Többen írásban is tiltakoztak, hiába. Az ügyben népszavazási kezdeményezés is indult,  az aláírásgyűjtés hamarosan kezdődhet, a kérdést ugyanis a helyi választási iroda jóváhagyta. A döntés még nem jogerős.

Bűncselekmény hiányában jogerősen is felmentette a hűtlen kezelés vádja alól a bíróság Szabó Pált, a Magyar Posta egykori vezérigazgatóját.

Az ügy még 2010-ben, az azóta alkotmánybíróvá választott Balsai István akkor még fideszes országgyűlési képviselő, most alkotmánybíró feljelentése alapján indult. A képviselő egyrészt a Magyar Posta egykori, Krisztina körúti székházának két évvel korábbi értékesítése miatt tett feljelentést, másrészt a posta új, XIII. kerületi Dunavirág utcai székházának bérletével kapcsolatban.

Az ügyészség szerint a posta vezetői irreális adatokat tartalmazó kimutatásokkal megtévesztették a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelőt, hogy úgy tűnjön, az lenne a leggazdaságosabb megoldás a posta számára, ha saját tulajdonú székházból bérelt irodába költözne. A bíróság szerint azonban a postát nem érte veszteség, az ingatlanok értékesítése nem volt áron aluli, az ingatlaneladásból befolyó összeget pedig megfelelően a posta fejlesztésére fordították.

Alig termelnek már vöröshagymát Magyarországon, a termőterület tíz év alatt a felére csökkent, az öt évvel ezelőttihez képest is vagy ezer hektárral zsugorodtak a hagymaföldek. A jó magyar hagymát pedig jobb, ha elfelejtjük, mert jószerivel csak mutatóba maradt belőle.

A hagyományos makói hagyma termesztése veszteséges, a gazdáknak sem fejlesztésekre, sem gépesítésre nem futja, és napszámos sincsen. Míg Magyarországon az Eurostat 2016-os adatai szerint összesen 61 ezer tonna vöröshagyma termett, addig világviszonylatban Kína a listavezető, ott 20,5 millió tonnát, Spanyolországban és Hollandiában pedig közel másfél millió tonnát termeltek.