Döntött az EU: biztosan halasztják a Brexitet, az kétséges, meddig

Haladékot kaptak a britek az Európai Uniótól, de nem örökre, és azt is feltételekkel. Az Európai Unió állam-és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon arról egyeztek meg, hogy 2019. május 22-éig hosszabbítják meg az Egyesült Királyság kilépésének határidejét, de csak akkor, ha a londoni parlament alsóháza elfogadja az erről szóló megállapodást jövő héten.

Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig az időpontig értesítenie kellene az Európai Uniót, hogy részt fog-e venni a május végi európai parlamenti választáson. Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor május 22-én rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcsot követő esti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a terveikkel ellentétben az egész estét a Brexit témájával töltötték. Ezek után egyeztek meg az új feltételekben.

„A döntés azt jelenti, hogy április 12-éig minden opció nyitva marad, a brit kormány addig eldöntheti, mit akar, legyen az hosszú halasztás, rövid halasztás, vagy akár azonnali kilépés” – mondta Tusk egy nagy baki után, először ugyanis véletlenül huszadikát közölt a meglepett újságírókkal.

Tusk megerősítette azt is, hogy az este folyamán többször is találkozott Theresa May miniszterelnökkel, aki egyetértett a döntéssel.

Azt is hozzátette, hogy a hangulat sokkal jobb volt, mint amit vártak, és ő személyesen elégedett az eredménnyel. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azért azt sem felejtette el hozzátenni Tusk szavaihoz, hogy ők tényleg mindent megtettek, hogy megszülessen a megállapodás. Amikor viszont arról kérdezték, hogy a hosszú halasztás meddig tarthat, annyit válaszolt: „a legvégsőkig”.

Arra sem Tusk, se pedig Juncker nem válaszolt, mit gondolnak arról a petícióról, amely arra szólítja fel a brit kormányt, vonja vissza az 50. cikket, és maradjon az EU tagja. Ezt eddig több mint kétmillió ember írta alá, ami a szabályok szerint azt jelenti, hogy a parlamentnek meg kell vitatnia a kérdést (igaz, jogilag ez semmire nem kötelezi a kormányt).

Az Európai Tanács elnöke válaszolt viszont arra, vajon azok a brit képviselők is kapnak-e külön helyet a pokolban, akik nem szavazzák meg May javaslatát a jövő héten. (Tusk korábban arról beszélt, hogy különleges hely várja azokat a pokolban, akik bármilyen terv nélkül a Brexit mellett érveltek.)

Tusk erre annyit mondott: „a közvélemény-kutatásunk szerint a pokol még mindig üres, ami azt jelenti, hogy rengeteg hely van még.”

Mire Juncker még hozzátette:

„ne kerüljetek a pokolra!”

May nem akar EP-választást

A csúcstalálkozó után Theresa May is sajtótájékoztatót tartott, amit azzal kezdett, hogy véleménye szerint helytelen lenne arra kérni az Egyesült Királyságot, hogy vegyen részt az európai parlamenti választásokon három évvel azután, hogy a kilépés mellett döntött.

Ez azért is fontos, hiszen ez lenne a hosszú halasztás feltétele, azaz a brit kormányfő a jelek szerint a rövid halasztásra játszik. Azt azonban ismét megerősítette, hogy megállapodással akar kilépni az Egyesült Királyságból, és azt is érti, hogy a képviselőket már nagyon frusztrálja ez az egész helyzet.

Ugyanakkor arra kérte őket, hogy szavazzák meg a megállapodást, így május 22-éig kapnának időt a halasztásra. Arra a kérdésre viszont, hogy nem gondolja-e, hogy megváltozott a britek hangulata a Brexittel kapcsolatban, azt válaszolta: népszavazást tartottak, a kormány pedig annak az eredményét hajtja végre.

Nem ment könnyen

Azt már a csúcstalálkozó elején lehetett sejteni, hogy ez nem lesz egy könnyű menet. Theresa Mayt délután szokatlanul hosszú ideig, majdnem két órán át faggatták az EU-27 vezetői, és sajtóértesülések szerint a brit miniszterelnök több kérdés elől is kitért, vagy egyáltalán nem adott rá választ. Ezek egyike az volt, mi a terve arra az esetre, ha a brit alsóház harmadik alkalommal is elutasítja az uniós megállapodást, de az uniós állam-és kormányfők azt is tudni akarták, miért pont június 30-ai határidőt kért a halasztásra szerdai levelében.

A következő néhány órában – a kiszivárgott információk szerint – az EU-27 tagjai egyre több dátumot vetettek fel, és álláspontjaik sem közeledtek. Többen úgy tudják például, hogy a május 7-ei dátumot Emmanuel Macron francia elnök azért vetette be, mert nyolcadika nemzeti ünnep és munkaszüneti nap Franciaországban, ezért ha a britek megegyezés nélkül lépnek ki, akkor lenne egy napjuk arra, hogy megelőzzék a lehetséges pénzügyi következményeket. Este 11 óra körül még úgy tűnt, akár hajnalig is eltarthat a csúcstalálkozó, de végül csütörtök este fél12-kor bejelentették, hogy megegyeztek.

A legfontosabb kérdés tehát most az, hogy a jövő héten a brit alsóház hajlandó-e végre megszavazni a megállapodást. Ez eddig kétszer nem sikerült, de a brit képviselők megszavazták viszont, hogy halasztást szeretnének, sőt azt is, hogy megállapodás nélküli kilépést semmiképpen sem.

A britek közül azonban egyre kevesebben hisznek a rendezett kilépésben. A Sky News információi szerint pedig már a brit hadsereg is készül a jövő péntekre: Egy csapatuk a védelmi minisztérium alatti atombunkerben készül arra a lehetőségre, hogy az ország megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.