szerző:
Dzindzisz Sztefan
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Minden jel arra utal, hogy csúszhat az azonnali fizetési rendszer júliusi startja. Úgy néz ki, több idő kell a tesztelésre, hogy a rendszer élesedésekor ne legyenek fennakadások.

Az év minden napján, 0-24 órában minden átutalás 5 másodpercen belül teljesülni fog. Sőt, a bankszámlaszámra sincs szükség, hiszen másodlagos azonosítónak meg lehet adni a bankunknál az e-mail-címünket, a telefonszámunkat, esetleg adószámunkat, így azokra is lehet majd 10 millió forintig pénzutalást indítani. Ez nem egy utópia, a jelenlegi tervek szerint ez lesz a valóság július elsejétől Magyarországon is, hiszen elindul az úgynevezett azonnali fizetési rendszer (AFR). Nem véletlenül írtuk, hogy a jelenlegi tervek szerint, mivel egyre több jel mutat arra, hogy vélhetően nem sikerül majd tartani az eredeti határidőt.

Az viszont biztos, hogy mindez jelentős előrelépés lesz az eddigi rendszerekhez képest. Amíg a hőskorban az adott munkanapon (általában 16 óráig) indított átutalások csak a megbízást követő munkanapon érkeztek meg a célszemélyhez, 2012. július 1-jétől ez az idő négy órára, 2015. szeptember 7-től pedig egy órára rövidült. A ma is életben lévő szabály szerint, ha az úgynevezett benyújtási határidő (hétköznap jellemzően 17 óra) után indítjuk az átutalást, úgy azt csak a következő munkanapon kell az új 1-2 órás szabálynak megfelelően teljesíteni. Fontos részlet, hogy az AFR-t úgy építik ki, hogy az megfeleljen az európai uniós SEPA szabványoknak, és idővel akár eurós fizetési tranzakciókat is ugyanilyen gyorsan képes legyen kezelni, azaz ha például Hollandiába utalunk, az is meg fog érkezni pár másodpercen belül.

©

Így állunk most

A magyarországi banki átutalások elszámolását végző Bankközi Klíring Rendszer (BKR) üzemeltetője, az immár MNB-tulajdonban lévő GIRO Zrt. 2017-ben indította el az azonnali fizetési rendszert megvalósító projektjét. A bankoknak a felkészülés a korábbi hírek szerint milliárdokba került, hiszen nemcsak fejleszteni kellett a mostani rendszerüket, de például olyan új részletekre is figyelniük kellett, hogy a jövőben karbantartás miatt évente mindössze 24 órát állhat majd a rendszer. Ez kétségkívül komoly kihívás lesz a pénzintézeteknek, elég arra gondolnunk, évente hányszor olvasunk olyan híreket, hogy ilyen vagy olyan okból leállt egy-egy bank rendszere. Legutóbb alig egy hónapja történt ilyen.

A médiában már áprilisban lehetett olvasni arról, hogy csúszhat a júliusi bevezetés, először az Index, majd az Mfor is erről számolt be, és a hírt semelyik érintett nem cáfolta. Ennél is erősebb jelzés volt azonban, hogy pár napja Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában, hogy „fontos lenne a tesztidőszak, az online pénztárgépek bevezetésének sikeréhez is kellett az, hogy a minisztérium elhalasztotta az indulást addig, amíg a teszteléseken minden problémára találtunk megoldást”.

Bár a Pénzügyminisztériumnál hiába érdeklődtünk további részletek után, az MNB hvg.hu-nak küldött válasza sokatmondó:

az MNB folyamatosan nyomon követi a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését, az esetlegesen szükséges döntésről május végéig tájékoztatja az érintetteket.

Azaz a jegybank sem biztos már abban, hogy minden bank el fog készülni a határidőre, márpedig a rendszert csak úgy van értelme elindítani, ha arra minden résztvevő készen áll.

©

A bankok válaszaiból mindez nem látszik

Természetesen több Magyarországon működő pénzintézetet is megkérdeztünk az ügyben, az ő válaszaikból úgy tűnik, hogy minden rendben van. Íme, néhány, a határidő betartására vonatkozó válasz:

  • Az Erste a hatályos jogszabályi határidőnek megfelelően halad az azonnali fizetési rendszer fejlesztésével.
  • Unicredit: Fejlesztéseinkkel saját belső ütemtervünknek megfelelően haladunk, ami ezt a céldátumot (2019. július 1) veszi alapul az országos projekttervben rögzítettekhez igazodva.
  • A CIB Bank a tervezett ütemezés szerint halad a projekt megvalósításával. "Funkcionálisan már ma is képesek vagyunk az azonnali utalások kezelésére. A még hátralévő tesztelési feladataink jelenleg arra irányulnak, hogy az elektronikus csatornáink kezelni tudják a másodlagos fizetési azonosítókat, de ezek a feladatok is az ütemezés szerint haladnak".
  • A Budapest Bank elkötelezett az iránt, hogy az MNB által előírt határidőre elkészüljön az azonnali fizetési rendszer fejlesztésével.
  • Az OTP Bank jelentős erőforrások bevonásával készül a 2019. július 1-jével hatályba lépő azonnali fizetési rendszer éles üzembe állítására.

Az OTP belement a részletekbe is, szerintük „fontos azt látni, hogy az országos rendszer indulása szempontjából, nem az egyes bankok felkészültsége az, ami igazán mérvadó, hanem az, hogy az összes pénzintézet együttvéve sikeresen tudja-e teljesíteni az ügyfelek, és a pénzforgalmi rendszer többi szereplője által elvárt módon a fizetési folyamatok során velük szemben támasztott követelményeit”.

Arra is rákérdeztünk, hogy a felkészülés során mi okozta a legnagyobb kihívást. A CIB válasza szerint az AFR bevezetése „rendkívül komplex és erőforrásigényes feladat”, így az „jelentős fejlesztéseket igényel a bank informatikai infrastruktúráján, és érinti szinte az összes elektronikus csatornáját”. Az OTP is a feladat komplexitását emelte ki, mondván az előkészületek a „hazai pénzforgalmi szektor életében páratlanul összetett feladatkört takarnak”. Azt is megemlítették, hogy a bevezetés ütemezése nemzetközi viszonylatban is egyedülállóan feszített, így a felkészülés során elsősorban „az igen ambiciózus ütemezés”, és a projekt során folyamatosan változó szabályokhoz, elvárásokhoz való igazodás jelenti a legnagyobb kihívást.

©

Ez volt az a két pénzintézet is, amelyik válaszolt arra a kérdésre, hogy ha tehetnék, akkor min változtatnának. A CIB szerint „természetesen, mint a világon mindenen, itt is lehet a részletek tekintetében jobbító megjegyzéseket tenni, de véleményünk szerint a rendszer alapvetően jól lett kitalálva és megvalósítva. Kifejezetten örülünk annak, hogy lehetővé teszi a fizetési kérelem és QR-kód alapú fizetést, illetve látunk benne potenciált, hogy a jövőben a másodlagos azonosítók körét is tovább bővítsék”. Az OTP szerint a rendszer működését csak a bevezetés után lehet majd igazán megítélni, így a változtatási igények is az éles működés első tapasztalatai alapján fognak kikristályosodni.

Mindenkinek jobb lesz

Az Unicredit szerint az AFR bevezetése mind az elektronikus tranzakciók számára, mind pedig a volumenére hatással lesz, hiszen jelentősen könnyebbé válik az átutalás. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a készpénzhasználatot ez rövid távon nem fogja visszaszorítani, ám hosszabb távonszámos, jelenleg még készpénzes fizetési helyzetben az elektronikus fizetés válthatja fel a készpénzhasználatot”.

Azzal a CIB is egyetért, hogy az AFR-nek köszönhetően csökkenhet a készpénzhasználat, mivel az valós alternatívát nyújthat a készpénzes és bankkártyás fizetésekkel szemben. A Budapest Bank szerint az új rendszer „kényelmesebbé, rugalmasabbá teszi majd a mindennapokat”, így „közép- és hosszú távon gyökeres hatása lesz arra, ahogy hazánkban a pénzügyeket intézzük”.

©

Egyedül az OTP volt óvatosabb. Mint írták, bár a hatásokat leginkább a bevezetés után lehet majd igazán megítélni, az biztos, hogy a pénzforgalom a banki szektor legtöbb ügyfél által, leggyakrabban használt, és egyben talán legkritikusabb fontosságú termékcsoportja. Ezért szerintük minden újdonság bevezetését nagyon alapos előkészítésnek kell megelőznie, hiszen

a kockázatok könnyen meghaladják az elérhető hasznot.

És bár az ügyfelek fizetési szokásai viszonylag lassan változnak, „nagy biztonsággal jelenleg annyit állíthatunk, hogy hosszú távon az AFR jelentősen tudja támogatni az elektronikus pénzforgalom bővülését, ami nemzetgazdasági szinten is üdvözítő”.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy az OTP azt is kiemelte, elengedhetetlennek tartja, hogy az azonnali fizetési rendszer bevezetését minden szereplő bevonásával zajló, teljes körű, az esetleges működési zavarok kezelésére is kitérő, sikeresen végigvitt tesztelés előzze meg. Ezzel lenne ugyanis elkerülhető szerinte, hogy „egy ilyen, rendkívül összetett projekt esetén elkerülhetetlennek látszó kezdeti működési hibák az éles üzem során derüljenek ki, aláásva a hazai pénzforgalmi rendszer iránti fogyasztói bizalmat”.

Mi a helyzet külföldön?

Egy friss, idei összeállítás szerint azonnali fizetési rendszer jelenleg a világ 25 országában található, egyebek között az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Svédországban, Svájcban, Dániában, Csehországban, Izlandon, Indiában, Kínában és Japánban – ez utóbbi országban egyébként 1973(!!) óta működik, miközben Kína 2010-ben vezette be. Ezen túl 17 ország kívánja azt hamarosan bevezetni, Magyarországon kívül Kanada, Finnország, Törökország és Ausztrália is ilyen.

Az anyag szerint egy ilyen rendszer bevezetése 500 ezer és 5 millió euró (mai árfolyamon 163 millió és 1,6 milliárd forint) közötti összegbe kerül. A nagy különbség azon is múlik, hogy melyik bank mennyire felkészült rendszerrel rendelkezik. Hazai példát nézve elmondható, hogy a CIB-nél például már létező szolgáltatás az úgynevezett #withPAY alkalmazás, amely segítségével a bank ügyfelei jelenleg is tudnak telefonszám alapján utalni, így erre a fejlesztésre vélhetően nem, vagy nem annyit kellett költeni a banknak, mint azoknak a vetélytársainak, akiknek nincs ilyen szolgáltatásuk.

Egy másik tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a legnagyobb költséget, mindent egybevéve 35 százalékot az új rendszer integrálása jelenti a régibe, a licencek beszerzése és a tesztelés 25 százalékát viszi az összköltségnek, míg a hardverek mindössze 15 százalékot. Talán meglepő, hogy a költségek negyedét a tesztelés viszi el, ám a fejlesztésnek nagyon sok területet kell lefednie. Például a bankok gyakran több egymásba ágyazott rendszert működtetnek együtt, és ezeket a meglévő rendszereket ki kell egészíteni, hogy támogatni tudják a valós idejű átutalásokat. Magyarán biztosítani kell, hogy az új és régi funkciók együtt működjenek az új ökoszisztémában.

Márpedig itt biztosra kell menni, hiszen könnyen el lehet képzelni, hogy egy rosszul működő rendszer milyen károkat tud okozni egy bank renoméján. Éppen ezért lehetett az, hogy a korábbi sajtóhírek szerint a bankok kérték az MNB-t, hogy több időt kapjanak a tesztelésre. És ezért is írhatott az OTP is mostani válaszában „az igen ambiciózus ütemezésről”, illetve arról, hogy a bevezetés ütemezése nemzetközi viszonylatban is egyedülállóan feszített. Ezzel vélhetően arra utaltak, amíg külföldön nem egyszer előfordult, hogy többéves tesztidőszak előzte meg az azonnali fizetés rendszerének elindítását, itthon jóval kevesebb idő jutott a bankoknak.

Egy biztos: azonnali fizetési rendszer lesz Magyarországon, ám hogy végül kapnak-e valamivel több időt a pénzintézetek a felkészülésre, az az MNB szerint egy héten belül ki fog derülni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Bátor ember a kínai elnök, meg merte enni Putyin ajándék fagyiját

Bátor ember a kínai elnök, meg merte enni Putyin ajándék fagyiját

680 méterre van: soha ilyen közel nem járt még űrszonda egy száguldó kisbolygóhoz

680 méterre van: soha ilyen közel nem járt még űrszonda egy száguldó kisbolygóhoz

Kigyulladt kamion miatt zárták le az M7-es autópályát

Kigyulladt kamion miatt zárták le az M7-es autópályát

Nagy Imre unokája: A diktatúra a nyakunkba liheg

Nagy Imre unokája: A diktatúra a nyakunkba liheg

Fél nap kimaradás után tért vissza az áram 50 millió dél-amerikaihoz

Fél nap kimaradás után tért vissza az áram 50 millió dél-amerikaihoz

Ön telepítette már? Akadt egy kis bibi a Windows 10 júniusi frissítésével

Ön telepítette már? Akadt egy kis bibi a Windows 10 júniusi frissítésével