Az Európai Bizottságnak nem sikerült jogilag bizonyítania, hogy pusztán a reklámadó progresszív szerkezete miatt állami támogatásnak minősülő szelektív előnyök állnak fenn – mondta ki mai ítéletében az Európai unió Bírósága. A testület a lengyel kiskereskedelmi ágazatban kivetett adók ügyében hozott korábbi bírósági ítéletre hivatkozott.

Az Európai Bizottság korábban arra szólította fel Magyarországot, gondoskodjon arról, hogy a vitatott adó miatt egyetlen gazdasági szereplő se részesülhessen a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásból. Magyarország keresetet indított a Bizottság határozatának a megsemmisítése iránt az Európai Unió Törvényszéke előtt.

A Törvényszék most ebben az ügyben semmisítette meg a magyar reklámadónak az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozatot. Mint írták, sem az adó progresszivitása, sem pedig a 2013-ban nyereséget nem termelő vállalkozások azon lehetősége, hogy ezen adó 2014. évi alapjából levonják a korábbi évek elhatárolt veszteségeit, nem minősül bizonyos vállalkozások részére nyújtott szelektív előnynek.

Változtattak, hátha jobb lesz

A reklámadóról szóló törvényt 2014-ben fogadta el az Országgyűlés, az akkor súlyosan diszkriminatív intézkedés félmilliárd forintos reklámbevétel alatt nem várt el adót, a legmagasabb – gyakorlatilag csak az RTL Klubot érintő – kulcsa viszont 30 százalékos volt. Később ezt 50 százalékra emelték, miközben a 2013-ban nem nyereséges médiaszolgáltatóktól bevételüktől függetlenül nem vártak el adófizetést. Nem volt nehéz rájönni, hogy ez a TV2-nek kedvezett.

A furcsaságok szemet szúrtak az Európai Bizottságnak is, amely betiltotta az adó beszedését, sőt az ezt követő, egységesen 5,3 százalékos kulcsot sem tartotta megfelelőnek, mivel 100 millió forintos bevétel alatt még mindig nem várt el fizetést, és a módosított verzióban is megmaradt a TV2-t segítő passzus. A Parlament ezután 2017-ben átírta a törvényt, az új verzió szerint 7,5 százalékos kulccsal kellett megfizetni minden adóalanynak. Az adó megfizetése alól azok a vállalkozások mentesülnek, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot.

Idén májusban pedig azt jelentette be a kormány, hogy 2022. december végéig 0 százalékos lesz az adó kulcsa. A parlament előtt levő törvényjavaslat ezt a változtatást ugyanazzal indokolja, mint amivel a Törvényszék a mostani ítéletét: a lengyelországi kiskereskedelmi adóval, amelyet progresszív szerkezete miatt szintén megtámadott az Európai Bizottság, ám ezt a kifogást az EU Bíróság elvetette nemrég.