„Holnap-holnapután tán hozzám is elérnek” – mondja aggódva egy fiatal gazdálkodó, akinek egy Heves megyei, az afrikai sertéspestis (ASP) miatt szigorúan korlátozott területen van sertéstelepe. Eddig az ő állatállományában még a betegség gyanúja sem merült fel, de a bő egy éve tartó válsághelyzet őt is érinti: a szigorított zónából nem szállíthat ki állatokat az állatorvos engedélye nélkül. Arra pedig gyakorlatilag esélye sincs, hogy egy ilyen engedélyt megkapjon.

Hivatalosan nincs karantén, de közben meg mégis. Nem tudom, meddig kell hizlalnom őket, mi lesz velük?

A férfi azért is aggódik, mert úgy hallotta egy tőle nyolc kilométerre élő gazdától, akinél már „kipucolták” az ólakat, hogy dokumentumot még nem kapott arról, pontosan miért is ölték le az állományt. Annyit mondott a szomszédja, hogy a kocák ellése után nem ment simán a leválasztás, majd amikor az állatorvos kijött, hogy segítsen, akkor gyanúsnak látta a malacokat, és mintát is vett.

Erre indult be a gépezet, jöttek leölni az állatokat. Ám azt még mindig nem tudja, valójában miért is ürítették ki az ólakat.

Úgy tudjuk, hogy Kiskörén ezernyolcszáz sertést kellett egyszerre leölni, az országban összesen egyik forrásunk tízeres nagyságrendűre teszi az intézkedésben érintett állatok számát, egy másik, a hvg.hu-nak megszólaló szakértő azonban azt sem tartja kizártnak, hogy már százezernél tart a leölt állomány mérete. Hivatalos tájékoztatást kértünk ezzel kapcsolatban a hatóságtól is, ha választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Képünk illusztráció

Stiller Ákos

Az mindenesetre látszik, hogy több esetről is szó van. A 24.hu Tiszatarjánban készített erről riportot, nem sokkal korábban az Index írt arról, hogy sorra ölik le a sertésállományokat kelet-magyarországi megyékben. A hvg.hu szerkesztőségét is megkeresték gazdák azzal, hogy többezres telepeket irtanak ki az ASP miatt, bennünket egy Hajdú-Bihar és egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei esetről informáltak. A hatósági intézkedés főként Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érinti – a NÉBIH térképén jól láthatók a gócok – a gazdák pedig már inkább abban reménykednek, legalább a Dunánál megáll a fertőzés.

A szó elszáll

Az ASP évekkel ezelőtt jelent a környező országokban, elsődlegesen a vadállományban, de a szomszédos Szlovákiában, Tőketerebesen egy háztáji gazdaságban is felbukkant az emberre nem veszélyes, ám az állatok között terjedő, rendkívül erős vírus. A napokban jelent meg a Transindexen, hogy Romániában már több száz telep érintett, közel félmillió sertést le is öltek az ASP miatt. Ott nem csak a megelőzés a cél, az országban már tavaly is kimutatták az ASP-t házi sertésben is.

Magyarországon a hivatalos adatok szerint tavaly áprilisban mutatták ki a vírust egy vaddisznó tetemében, azóta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapja szerint 828 településen kellett védőintézkedéseket tenni, több tucat fertőzött és szigorúan korlátozott zónát jelöltek ki.

Egy ilyen szigorúan korlátozott zónában dolgozik az a sertéstartó, aki nekünk is mesélt az aggodalmairól. Megkerestük a Magyar Sertéstartók Szövetségét, de azt mondták, nekik is csak annyi információjuk van, amennyit a hatóság a honlapján mindenki számára hozzáférhetően közöl. Így aztán jobb híján szájról szájra terjednek a történetek. Nagy a bizonytalanság, mindenki retteg attól, hogy mikor üti fel a fejét nála a vírus, ám diagnózis nélkül is kiirthatják a telepet.

Ráadásul erről igazolást sem mindig kapnak. Úgy tudjuk, volt olyan gazda, akit csak szóban tájékoztattak, amikor visszatértek az ellenőrök, hogy leöljék a disznókat. Még azt sem mondták el neki, hogy ASP-pozitív az eredmény, vagy sem. A hatóság mindenesetre cáfolja az azzal kapcsolatos híreket, hogy az afrikai sertéspestis megjelent volna a házi sertésekben is.

AFP / Eric Lalmand

A hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó gazdálkodó aggódik, mi lesz, ha az ő állományára is sor kerül, és ő sem kap igazolást a sertések elpusztításának okáról. Számára ez azért lenne fontos, mivel egy fiatalgazda-pályázaton nyert, és másfél év van még a zárásig, de ha nem tudja igazolni, hogy önhibáján kívül nem teljesítette a feltételeket, akkor vissza kell fizetni a támogatásra kapott milliókat.

A Nébih a konkrét felvetést, hogy csak szóbeli tájékoztatást kapnak a telepek kiirtásával érintettek, szintén cáfolta. A hvg.hu -val azt közölte a hivatal, hogy az intézkedés esetén minden érintett határozatot kap, amely az intézkedés indoklását is tartalmazza, és ezzel egy esetleges pályázati elszámolás, vis maior ügyintézés is lehetséges.

„Az állatjárványok, vagy azok lehetősége valóban rendkívüli helyzetet okozhatnak, azonban – sőt éppen ezért – járvány esetén is a jogszabályoknak megfelelő adatkezelési eljárást folytatjuk. Az Európai Bizottságot is folyamatosan tájékoztatjuk a járványhelyzet alakulásáról, kötelezettségünknek megfelelően. Emellett számos közérdekű, a védekezést segítő adatot, információt teszünk közzé tematikus weboldalunkon” – közölték. A Nébih egyébként egy újabb táblázatot tett elérhetővé a honlapján, itt a tavalyi évre visszamenően közli a vaddisznók vizsgálati eredményeit, ezek mindegyike negatív.

A gazdák nem csak tájékoztatásra számíthatnak, hanem kártalanításra is, ennek alapja a leölt állatok súlya. A piaci ár átlagát kaphatják, bár ez messze nem fedezi egy állomány leölésével járó költségeket.

Nulla tolerancia

Hadiállapotban nem kell indokolni az intézkedést

– kommentálta a történteket egy korábban hatósági állatorvosként dolgozó szakember. „Ha nagy gazdasági kártétellel járó közérdekű intézkedésről van szó, nem kell indokolni semmit sem” – tette hozzá.

Bognár Lajos országos tiszti főállatorvos szerint a legfontosabb az állatállomány védelme. Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a hvg.hu érdeklődésére megerősítette azt is, hogy az afrikai sertéspestis Magyarországon vaddisznókban van jelen, és a fertőzött területeken az állat-egészségügyi hatóság fokozott ellenőrzési programot hajt végre. "A vaddisznóval kapcsolatos intézkedések mellett – itt az állománygyérítés, a dögök begyűjtése, vizsgálata kritikus elem – az a fontos, hogy a házisertés-állományt megvédjük a betegségtől. És amennyiben bármilyen tünet miatt felmerül a gyanúja a betegségnek, akkor az állategészségügyi hatóságnak kötelessége, hogy – a lehető legnagyobb biztonságra törekedve – az állományt, sajnos, felszámolja" – magyarázta a szakember.

Vaddisznóból vett mintákat készít elő virológiai vizsgálatra egy laboráns a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-Egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán.

MTI / Mónus Márton

Arra a kérdésünkre, hogy a gazdáknak meddig kell együtt élniük ezzel a kockázattal nem tudott határozott választ adni. "Ez zajlik 2018 áprilisa óta, és nem tudjuk azt mondani, hogy vége, amíg van fertőzött terület Magyarországon a vaddisznóknál. Amíg van fertőzött terület, addig a nemzetközi jog és a hazai jogszabályok alapján is fenn kell tartani az ellenőrzést,

az pedig a magyar hatóság döntése, hogy a lehető legnagyobb biztonságra törekedve a gyanú alapján is már elvégezzük a felszámolást.

Rés a pajzson

A sertéspestis házi sertésben való megjelenésével riogató cikkekre többen felháborodva reagáltak azzal, hogy gazdasági érdekeket sértenek az írások. Így tett – bár nem vonta kétségbe egy riport valódiságát – Raskó György is. A jelentős sertésállománnyal rendelkező agrárvállalkozó szerint érdemes lett volna árnyalni a képet azzal, hogy a probléma még a fertőzött területeken sem érint mindenkit, hiszen számos gazdálkodó százmilliókat áldoz az állománya biztonságára: dupla kerítéssel, ellenálló fajták kiválasztásával, szigorú belépési rend betartatásával is védekeznek. Raskóék telepére például nem lehet ételt bevinni, át kell öltözniük a dolgozóknak, és otthon sem tarthatnak sertést, amit adott esetben kompenzál a cég.

Raskó már tavaly, a járvány hazai megjelenésekor elmondta, hogy az alkalmazottakat is figyelmeztette, tartózkodjanak az akkor már fertőzött területekről érkező vendégmunkásokkal való érintkezéstől, ugyanis a vírus bekerülhet az emberi szervezetbe úgy, hogy nincs arról tudomása a hordozónak, hiszen nem okoz tüneteket. Persze a munkaerőhiány miatt az ország tele van pont ezekből a térségekből érkező vendégmunkásokkal.

Képünk illusztráció

AFP / Imagechina / Chen Jianhua

A biztonságra vagyonokat elköltő nagyüzemek rettegve nézik azokat a sertéstartókat is, akiknek nincsenek millióik a védekezésre. A kór könnyen terjedhet, akár váladékokkal, a varjak is továbbvihetik. Több forrásból is hallottuk, hogy Zemplénben egy mangalicafarmot kellett kiirtani csak azért, mert egy vaddisznótetemen keresztülhajtott egy kombájn, amelynek az asztala érintkezett a mangalicáknál landoló takarmánnyal. „Imádkozunk” – sommázta egy békési gazdálkodó.

Nagy a tét

Az ASP házi állományban való esetleges megjelenésének következményeiről kérdeztük Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét. A szakember szerint mivel az ASP tavalyi, vaddisznóban való megjelenése után azonnal letiltotta a magyar sertéshús bevitelét több EU-n kívüli ország, ebben nagy változás már nem nagyon lenne, mégis súlyos helyzetet idézne elő az ágazatban, ha haszonállatokat is elérné a fertőzés. Jelenleg pont azért folyik az egyezkedés például Japánnal, hogy a fertőzött gócoktól távol eső cégek exportját engedélyezzék. Hasonló kéréssel fordultak Kína felé, ahol egyébként tombol a vírus, az ország mégis tiltja a magyar hús beszállítását. Ha azonban házi sertésre is átterjedne a vírus, valószínűleg kútba esnének ezek a lehetőségek is.