Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Még az óvatosabb kommentárok szerint is felemás lett a Katarban megrendezett atlétikai világbajnokság. A kevésbé finomkodók inkább azt mondják: íme a bizonyíték, hogy Katarnak soha többé semmilyen nagy sporteseményt nem szabad odaadni. Hiába, három év múlva jön a foci-vb, a távlati cél pedig az olimpiarendezés.
Mostanában a legtöbb nagy sportesemény előtt kapunk híreket arról, hogy átláthatatlan módon döntöttek a helyszínről, néhány építkezéssel késésben vannak, megdrágul a szervezés, de aztán elkezdődnek a versenyek, és az egész világ máris csak a sportolókra figyel. Katarban azonban lezajlott a világbajnokság, és még mindig a szervezés körüli problémákkal foglalkozik a média, nem annyira a sporttal. A The Guardian így foglalta össze, mi történt a Katarban megrendezett atlétikai vb-n.
Voltak is furcsaságok bőven. Sokan kritizálták azt, hogy
A vb első napjain volt, amikor ezren lézengtek a 40 ezer fős befogadóképességű stadionban, vagyis kevesebben voltak ott, mint a vb-vel egy időben megtartott angol szenior országos atlétikabajnokságon. A rendezők gyorsan kapcsoltak, és előbb a stadion felső karéját takarták le molinókkal, majd ingyen jegyeket kezdtek osztogatni a helyieknek, valamint a nagykövetségek dolgozóinak, és olyan pletykák is szárnyra kaptak, hogy a máskor amúgy rabszolgamunkára fogott vendégmunkásokat vezényelték ki szurkolni.
Dahlan al-Hamad, a szervezőbizottság egyik vezetője a vb előtt megígérte, hogy a stadion mindig tele lesz – nem sikerült a terv. Denise Lewis brit olimpiai bajnok hétpróbázó, aki most a BBC-nél dolgozik, arról beszélt, elsőre nem is hitte el az ürességtől kongó stadionban, hogy a világbajnokságon van, Michael Payne, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság volt marketingigazgatója pedig azt nyilatkozta a Daily Telegraphnak:
ez nagyon negatív jelzés arról, mennyire képes Doha bármilyen nagy sporteseményt megszervezni. (…) Megépíthetik a legnagyobb stadiont, lehet korlátlan pénzmennyiségük fantasztikus nyitóünnepségekre, de emberekre van szükség a stadionban.
Rendkívül izgalmas kérdés volna, hogy mindezt az égést mennyi pénzből hozták össze. És itt vagyunk furcsa helyzetben: a katari szervezők és a nemzetközi szövetség, az IAAF parádésan titkolja, hogy mennyi pénz kellett a vb-hez. Az gyakran megesik nagy nemzetközi sporteseményeknél, hogy mondanak a szervezők egy alacsony árat, majd ez menet közben sokszorosára nő (hogy messzire ne is menjünk példáért, itt a 2017-es budapesti vizes vb), az sem szokatlan, ha látszik a hivatalos költségvetésről, hogy irreális –
a katariak ilyesmivel nem bajlódtak, egész egyszerűen nem tettek közzé precíz számokat, mennyibe került a vb.
Ez máskor is szokásuk: amikor például a Reuters arról kérdezte Katart, hogy a 2022-es foci vb-re mennyibe fog kerülni ugyanúgy légkondicionált stadionokat építeni, mint ahogyan most légkondi volt az atlétika-vb központjában, a Khalifa Stadionban, a válasz annyi volt: jó sok pénzbe.
A nyilatkozattilalmat egyedül az al-Dzsanub Stadion projektmenedzsere törte meg. Tani Kalifa al-Zarraa elszólta magát, elmondta, hogy ha légkondicionálni kell azt a stadiont, akkor székenként 6-7 ezer dollárba kerülne a megépítése, kétszer-háromszor annyiba, mint mesterséges hűtés nélkül. De ezt sem érdemes felszorozni az atlétikai stadion 40 ezer férőhelyével, mivel ott már egy létező stadiont újítottak fel.
Egy számot azért így is pontosan ismerhetünk a világbajnokságról: 4,5 millió dollár, vagyis jelenlegi árfolyamon 1,35 milliárd forint volt az összeg, amelyet a francia nyomozók szerint a katari szervezők azt IAAF egyik vezetőjének kifizettek néhány órával az előtt, hogy Doha elnyerte a rendezési jogot. A Guardian, a Der Spiegel, valamint a francia Mediapart újságírói látták is a – nyilvánosságra soha nem került – ajánlatról szóló papírt, amelyet az IAAF monacói központjában egy házkutatáson találtak a rendőrök. Az ajánlat arról szólt: a szervezők megveszik a jogot, hogy megtartsák a jegyárbevételeket, mert az egyébként egy szingapúri offshore cég joga lett volna, amely az IAAF volt marketingigazgatójához köthető.
Hogy ezt a papírt bárki aláírta-e, az nem derült ki. Az is még a bíróságra vár, hogy eldöntse, valóban fizetett-e Katar hasonló módon már a 2017-es vb rendezési jogáért is 3,5 millió dollárt – hiába, mert a rendezési jog Londoné lett. Egyelőre annyi biztos:
Az érintettek tagadnak minden vádat.
Katar mindenesetre lelkesen készül a következő nagy dobásra, a 2022-es futball-világbajnokságra. Ott nyolc stadionban zajlanak majd az események, nem egyben, mint most, és még későbbre került a naptárban: november 21-től december 18-ig fogják megrendezni. Hogy ott is lesznek-e éjféli meccsek, azt még nem döntötték el – mindenesetre ötletnek már csak azért sem lenne rossz, mert így Európában az esti főműsoridőre esnének a mérközések.
Azt pedig, hogy Katar korrupcióval kapta volna meg a vb rendezési jogát, nem tudták bebizonyítani. Csak odáig jutottak, hogy a tévés közvetítési jogokkal való visszaélés, kis kenőpénzek, vagy könyvelési szabálytalanságok miatt több korábbi FIFA-tagot megvádoltak, és miután a volt elnököt, Sepp Blattert megbuktatták, az utóda, Gianni Infantino kitörölte a korrupciót az etikai szabályzatban szereplő vétségek közül, mondván, azt teljesen megszüntették.
De az igazán nagy dobás még csak nem is ez lehet: Katarban már célozgattak arra, hogy az ország megpályázná a 2032-es vagy a 2036-os olimpia rendezési jogát. „Jó sok pénz” biztosan lesz rá.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
A politológus szerint az sem kizárt, hogy Orbán Viktorból egy ponton köztársasági elnököt csinálnak. Kéri Lászlóval Kacskovics Mihály Béla beszélgetett a Tiszáról, lehetséges buktatókról, Fideszről, kispártokról, lejáratásról.
A HVG tudósítója az oroszok által rakétával megsemmisített üzem mellől jelentkezett be.
A hajó bérleti díja egy hétre több mint egymillió forint.
Ókovács Szilveszter szerint az éneklés bizonytalan volt, számos hanghibát is felfedezett.