Hogy szavazott az ország 10 legszegényebb és 10 leggazdagabb települése?

Büntetik-e a polgármestert, ha rossz egy település sorsa? Megjutalmazzák-e, ha nagyon jól teljesít a település országos összevetésben? A legutóbbi parlamenti választáson a legszegényebb falvakban szinte kivétel nélkül 90 százalék fölött szerepelt a Fidesz, lehet-e hasonló trend az önkormányzatokban? Erre kerestük a választ, amikor megnéztük, hogyan szavazott az ország 10 legszegényebb, illetve 10 leggazdagabb települése. A GKI Gazdaságkutató és a GfK is rendszeresen elkészíti a települések listáját az egy főre jutó vásárlóerő alapján, ezeket az adatokat vettük itt figyelembe.

Az eredmény a következő:

A legszegényebb 10 hely közül

• 5-ben maradt a polgármester,
• 1-ben nem indult újra, de a fiát választották meg,
• 1 helyen a falu előző vezetőjének halála miatt kellett új embert megválasztani,
• 3 helyen váltották le a falu első emberét,
• a 10 polgármester közül 1 fideszes, 3 korábban Fidesz-jelölt volt, 1 lungo dromos, a többiek függetlenek.

A leggazdagabb 10 hely közül

• 7-ben az eddigi polgármester választották újra,
• 3-ban leváltották.
• A 10 polgármester közül 3 fideszes, 1 volt MSZP-s, 1 exfideszes, aki mára összeveszett a pártjával, 5 helyi egyesületek jelöltje.

A legszegényebbek

2002 óta most először történt meg, hogy az ország legszegényebb falvában, Csenyétén nem az MSZP nyert. A 442 lakosú borsodi falut tizenhét évig (előbb függetlenként, majd 2006 óta szocialistaként) irányító Kéri Zoltánné idén februárban meghalt, a megüresedett polgármesteri székre pedig négyen pályáztak, de egyikük mögé sem álltak be pártok. Csenyéte egyébként 2014-ben a parlamenti választáson még 83 százalékban MSZP-s volt, ehhez képest tavaly már 79 százalékot kapott ott a Fidesz.

„Ezt most beszoptátok” – kiabálta Beri Tamás, Tornanádaska újraválasztott polgármestere ruhástul egy jakuzziban állva, pezsgőt locsolva ünnepelve a győzelmét. Az ország második legszegényebb települését 2011 óta vezeti ő – a 2010-es választást megnyerő ellenfele másodpercekkel az után, hogy letette a hivatali esküt, lemondott -, korábban fideszesként indult, most nincs párt mögötte papíron. Őt korábban elítélték közokirat-hamisításért, az is kiderült, hogy egy születésnapi bulin fejberúgott egy nőt, de máskor szerencsésebb volt: amikor uzsorázás miatt őrizetbe vették, végül nem ítélték el.

Facebook / Tamas Beri

Kőkúton a rendszerváltás óta most először nem lehetett az eddigi polgármesterre, Földes Máriára szavazni. Ő öt éve a lehető legszorosabb eredménnyel nyert, 1 szavazattal győzte le a fideszes Boros Anikót. Boros most már független jelöltként tért vissza, és simán nyert is. Az internet nem felejt jelszóval azt is tudjuk, hogy ő a kultúrában is kipróbálta magát: a nevére rákeresve a Google az első helyen a Kőkút Ifi Pont élet című versét adja ki, ami úgy végződik: „Mit kérhetnék még egyebet, a közösségi élet tovább megyeget / Nem várunk mi csodára, csak egy kis / Önkormányzati támogatásra.” Most ez utóbbiért már tényleg nem a csodát kell várnia.

Kispalád az ország negyedik legszegényebb falva, és a legszegényebb azok közül, ahol pártpolitikus a polgármester. Magyar Barnabás a Fidesz jelöltje volt, a szavazatok 69 százalékával győzött. A szabolcsi falu azzal került be a hírekbe, hogy a független induló azt mondta a 444-nek, a falusiak meg akarták akadályozni, hogy Ukrajnából átutaztatott emberek szavazzanak. Kispalád a hullámzó népességéről is ismert: 2013-ban 605, 2017-ben 1347, 2019 elején 1044 fő volt a hivatalos adatok szerint a lakosság, többen feljelentést is tettek amiatt, hogy egy ház kétszáz ember lakcíme volt. A polgármester újonc, de korábban már ráláthatott a falu ügyeire: 1998 óta az anyja vezette Kispaládot.

Fáj volt az a település, ahol a legnagyobb arányban nyert tavaly a Fidesz, 99 százalékot szereztek. Ezúttal nagyobb volt a harc: az előző polgármester, Dávid József csak 98 szavazatot szerzett, Tóth Attiláné viszont 143-at – egyikük sem pártszínekben indult. Rajtuk kívül még két jelölt volt, egyikük 2 szavazatot szerzett, a másik egyet sem.

Uszkán nagy meglepetés született: 5 szavazat különbséggel leváltották a falvat 1994 óta irányító Sértő-Radics Istvánt. Ő évtizedeken át SZDSZ-es volt, később az Együtt színeiben politizált, most pedig a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Momemtum, az LMP és az Új Kezdet Párt támogatta. Az őt 129-124-re legyőző egykori alpolgármestere Borbély Lászlóné papíron független, de korábban nemzetiségi választáson a Lungo Drom jelöltjeként indult.

Túry Gergely

Abaújszolnok volt tavaly tavasszal a legszegényebb települések közül az, ahol a legrosszabb eredményt érte el a Fidesz, csak 61 százalékkal győzött. A faluban most szoros volt a verseny: a 2010 óta regnáló polgármester, Gönczi Gáborné 45 szavazatot kapott, kihívója, Rácz Pál 44-et. Gönczi Gáborné 2010 óta már a negyedik választását nyeri: 2011-ben egy időközin győzött, miután a testület ellene fordult és feloszlatta magát. A harmadik helyezett Van Eijk Eduard Christiaan 3 szavazatot kapott, pedig 2014-ben még ötöt.

Szakácsiban 2014-ben hat induló közül lett polgármester Oláh Lajos, majd a testület nem találta meg vele a közös hangot, és feloszlatta magát. Az időközi választáson Oláh négy szavazattal győzte le a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökét, idén pedig már senki nem állt ki ellene.

Rinyabesenyőn a most független, korábban fideszes Orsós Imre 48 szavazattal lett polgármester (ahogy 1999 és 2002 között, valamint 2006 óta), a második helyezett Orsós János 47 voksot kapott. A faluból még 2010-ben készített az Origo egy riportot, akkor a helyiek azt mondták, távoli rokonokról van szó. Rinyabesenyő legutóbb tavaly került be a hírekbe, amikor az egyik helyi képviselő, Orsós György feljelentést tett, azt állítva, hogy egy másik képviselő éjszaka karóval fejbeverte, mert felszólalt, miért akarják felemelni a kaszálási díjat.

Gadnán Lakatos Dezső nyert, ahogy 2010 óta mindig. Előtte 1998 óta Szemán Emil vezette a falvat, most pedig Szemán Emilné volt a kihívója, de a 94-51 meggyőző különbséget jelent. Lakatost és feleségét 2011-ben letartóztatták uzsorázás vádjával, de a rendőrség megszüntette a nyomozást, mert nem tudtak bűncselekményt megállapítani. A nyomozók akkor arra jutottak, hogy azok mártották be bosszúból hamis váddal a polgármestert, akiket ő több bűncselekmény miatt feljelentett.

A leggazdagabbak

Az egy főre jutó vásárlóerő alapján az ország leggazdagabb települése Üröm. A budai agglomerációban található faluban nem volt verseny: a 2002 óta regnáló polgármester, Laboda Gábor volt az egyetlen induló. Ő 2002 és 2010 között MSZP-s parlamenti képviselő volt. A kormánymédia többször is támadta a hozzá közel állók üzleti ügyeivel, ehhez képest a Fidesz még csak ellenfelet sem állított vele szemben. A képviselőtestület szintén csupa függetlenből áll, az országosan legismertebb név a közgyűlésben a háromszoros olimpiai bajnok Storcz Botondé.

A második leggazdagabb település Budaörs – ebben a városban az volna a csoda, ha egyszer nem Wittinghoff Tamás nyerne. Ő 1991 óta vezeti Budaörsöt, egészen 2009-ig SZDSZ-esként, azóta a Budaörs Fejlődéséért Egyesület tagjaként, és általában már csak azon kell izgulnia a választás estéjén, hogy ő, vagy az angyalföldi Tóth József győz nagyobb szavazataránnyal.

MTI / Balogh Zoltán

Idén a szexvideója zavarhatott volna be a kampányába, de 71 százalékot így is megszerzett, és az őt jelölő egyesület is nyert a Fidesszel szemben minden körzetben.

A harmadik leggazdagabb település is a budai agglomerációban fekszik: Solymár az. Ott a Fidesz győzött, Szente Kálmán 56,2 százalékot szerzett. Ő 2006 óta polgármester, először a polgári körök által támogatott függetlenként, azóta fideszesként. A testület is fideszes többségű lett, a 8 helyből hatot vitt el a kormánypárt.

Nagykovácsiban a 2014 óta regnáló polgármester, Kiszelné Mohos Katalin győzött, a Szépkovácsi Közösségfejlesztő és Faluszépítő Egyesület színeiben. A név alapján úgy tűnhet, hogy egy békés, politikamentes falusi történetről van szó, de nem. Kiszelné 2014-ben fideszesként nyert, de a Fidesz kihátrált mögüle, a helyi Facebook-csoportokban pedig arról írtak, hogy azóta már KDNP-tag lett. Ezúttal egy független és egy helyi civil szervezet mellett még a Fidesz is elindított ellene egy jelöltet, így 38 százalék is elég volt ahhoz, hogy nyerjen, sőt a Fidesz jelöltje csak negyedik lett, a nyolc testületi tag közül pedig hét a polgármester egyesületéből került be.

Kilépünk Budapest környékéről: az ötödik leggazdagabb város, Paks következik. Ott 2014-ben volt hangos minden a jobboldali belharcoktól, és attól, hogy Süli János tönkreverte a Fideszt, majd három év múlva elment tárca nélküli miniszternek az Orbán-kormányba. Ezúttal nem volt kérdéses a Fidesz győzelme, de a különbség nem volt nagy: Szabó Péter 52,5 százalékot szerzett, azaz 360 szavazattal előzte meg a helyi egyesület színeiben induló, de amúgy MSZP-s Heringes Anitát. A testületben 7-5-ös lesz a Fidesz többsége.

Szentendrén látványosan elverték a Fideszt. Nemcsak az volt komoly csapás a kormánypárt számára, hogy 2002 óta először nem az ő emberük nyert (Verseghi Miklós 42 százalékot kapott, a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület jelöltje, Fülöp Zsolt 54,5 százalékot), hanem az is, hogy egyéniben minden körzetet a polgármestert is adó egyesület vitt el.

Diósd politikai élete sem egyszerű, ott hárman is győzelemre mentek. 2014-ben botrányos választást tartottak ott, a falut a rendszerváltás óta vezető fideszes Spéth Géza 7 szavazattal vesztett, miután állítólag az idősek otthonában találtak egy, a nevére kitöltött mintaszavazólapot, az új polgármester a függetlenként elinduló, 2006-ig MSZP-s Bodó László lett. Spéth most újra elindult, de már egy helyi egyesület színeiben, miután a Fidesz ráindított egy jelöltet, és Bodó is megpróbált újrázni. Végül Spéth 33,1, a fideszes Albitz Gábor 32,7, Bogó 30,2 százalékot kapott.

Gödöllőn általában minden önkormányzati választáson ugyanaz történik: a Fidesz megpróbál valakit felépíteni esélyes jelöltnek, majd jön Gémesi György, és nyer.

Fülöp Máté

Ezúttal a várost 1990 óta vezető, egykor MDF-es, ma már a Gödöllői Lokálpatrióta Klub jelöltjeként induló Gémesi 47,5, a fideszes Kolozs Csaba Orbán Viktor személyes kampánya ellenére is alig 44, az ellenzéki pártok jelöltjeként induló Kovács Barnabás 5 százalékot sem kapott. Csakhogy a GLK és a Fidesz is 7-7 helyet szerzett a 15 tagú képviselő-testületben, így egy helyi egyesület képviselőjével kell valakinek megszereznie a többséget.

Miközben Győr a Borkai-botránytól volt hangos, a szomszédos Győrújbaráton leváltották a polgármestert, de ott független jelöltet cseréltek függetlenre. Az egy ciklust végigvivő régi polgármester, Szalóki Géza, és az utóda, Kóbor Attila sem volt soha pártok jelöltje.

Törökbálinton a 2008-as időközi választás óta van hatalmon a Fidesz, és ezúttal is nyertek: a várost 2014 óta vezető Elek Sándor 52 százalékot kapott. Az ellenzéki pártok jelöltje 6 százalékot szerzett csak, az esélyesebb kihívó a Törökbálint Holnap Egyesületben politizáló Szőke Péter volt (tőle származott a hír, hogy a közgyűlés nemrég kihelyezett testületi ülést tartott egy balatoni wellness-szállóban), de ő is csak 42 százalékot szerzett.