A jövőben már a Törökország elleni USA szankciók aggaszthatják Recep Tayyip Erdogan török államfő rendszerét. Donald Trump egyelőre csak nem túl erős szankciókat alkalmaz, de figyelmeztette Törökország vezérét: ha nem áll le Szíriában, akkor komolyabb büntetések jöhetnek, ami bedönheti a török gazdaságot.

„A török gazdaság és a pénzügyi rendszer rendkívül törékeny. Jelenleg az a helyzet, hogy ha nullára tudjuk kihozni az idei növekedést az már sikernek számít majd az év végén. Ha pedig Trump bekeményít, akkor jövőre mínusz 5%-ot eshet a török gazdaság" - így nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek egy török elemző. Inanc Sozer, a Turkey Macrowiew Consulting közgazdásza emlékeztetett arra, hogy az ipar legutóbbi adata -3,6% os visszaesést mutatott, pedig akkor még sehol sem voltak a szankciók Törökországgal szemben. Most viszont Erdogan szíriai katonai akciója miatt megindult a gazdasági offenzíva Törökországgal szemben.

Trump blöffölt

Az amerikai elnök azzal fenyegette meg Erdogant, hogy 100 milliárd dolláros szabadkereskedelmi egyezménytől eshet el, ha nem állítja le csapatait Szíriában. Senki sem tudja, hogy miről beszélt az USA elnöke hiszen jelenleg a két állam kereskedelme alig haladja meg a 20 milliárd dollárt.

Irán Törökország legnagyobb állami bankjának segítségével játszotta ki a washingtoni szankciókat - állítják az USA-ban, ahol vizsgálat indult a Halkbank ellen. Ez Törökország egyik legnagyobb bankja, de az igazán kellemetlen az ügyben az, hogy az államnak meghatározó szerepe van benne. Vagyis ha az amerikai állítás igaz, Erdogan jóváhagyásával mostak tisztára iráni pénzeket az állami bankban Törökországban. Steve Mnuchin pénzügyminiszter Törökország hadügyi és energiaminiszterei ellen jelentett be szankciókat a szíriai katonai akció miatt, de hogyha az iráni pénzmosási gyanú beigazolódik, akkor magasabb szintre is lecsaphatnak az amerikaiak.

Az Európai Unió más stratégiát követ, és nem tervezi szankciók bevezetését. Ankarában úgy láthatják, vicc az Európai Unió fenyegetése a fegyverszállítási embargóval. Előszöris a tilalom nem teljes, másrészt a törökök katonai szempontból csakis az USA-t és Oroszországot veszik komolyan.

Gazdaságilag viszont nem ez a helyzet. Épp ezért komoly csapás az, amit a Volkswagen közölt: egyelőre nem döntenek az új autógyárról Törökországban. Még kínosabb az, amit a Volkswagen felügyelő bizottságának egyik tagja, Alsó-Szászország miniszterelnöke mondott: „Ilyen körülmények között nem építhetünk autógyárat Törökországban."

Stephan Weil komoly befolyással bír a Volkswagen döntéseire, hiszen a részvények húsz százaléka a tartomány kezében van. Ő elmondta a sajtónak, hogy több döntéshozóval konzultált, és mindannyian lehetetlennek tartják azt, hogy döntsenek az 1,2 milliárd eurós beruházásról. Pedig Törökország nyugati részén már létrehoztak egy leányvállalatot ebből a célból. Legközelebb novemberben dönthet a Volkswagen a Törökországnak oly fontos beruházásról.

Erdogan a gazdasági sikerekre alapozta rendszerét, mely millióknak adott munkát elsősorban a külföldi vállalkozásokban. Ha leáll a gépezet, akkor végképp meginoghat az államfő népszerűsége. A legutóbbi önkormányzati választáson elveszítette az ország három legnagyobb városát: Isztanbult , Ankarát és Izmirt. Azért is inditotta meg a katonai akciót Szíriában, hogy ezzel nacionalista egységet teremtsen maga mögött. Az Európai Unió és az USA most azon van, hogy rádöbbentse Erdogant: ha folytatja a katonai akciót, akkor bedőlhet a török gazdaság.