„A régi csarnokhoz csatlakozó épületszárny kihúzott fiókként mutatja meg a múzeum belsejét”
– magyarázta a Közlekedési Múzeum nyertes tervét a minapi döntés után Vitézy Dávid főigazgató. A múzeum 2017-ben a MÁV Kőbányai úti Északi Járműjavítójának a hatvanas évek elején épült, 22 ezer négyzetméteres, a dízelmozdonyok javítására szolgáló csarnokát kapta meg a városligeti épülete helyett.
Kevesen ismerhetik a Dízelcsarnokot, hiszen a Kőbányai útról a jellegzetes V alakú, vasbeton „parittyapillérekkel” alátámasztott irodaépület eltakarja. Egyébként ezt a műemléki védelem alatt álló, a csarnokkal szinte egybeépült, csaknem 10 ezer négyzetméteres szárnyat is megkapta a múzeum, a héthektáros telekkel együtt. Az irodaház egykor nemcsak a négyszáz fős adminisztrációnak adott helyet, hanem a csarnokban dolgozó, több mint ezer munkás öltözőinek, zuhanyzóinak, sőt egy reprezentatív tanácsteremnek is. Itt a későbbiekben is irodák, boltok, vizesblokk, étterem, és egyéb kiszolgálófunkciók kapnak helyet.
Azt csak csendben érdemes hozzátenni, hogy ha kissé takarékosabb lenne az állam, a MÁV által tíz éve elhagyott területen található összesen csaknem 50 ezer négyzetméteres épületekben is elhelyezhette volna a múzeumot, kisebb-nagyobb kompromisszumokkal.
A csarnok jelenlegi állapota
| Lassú tempó |
A Közlekedési Múzeum városligeti épületét a Liget-projekt keretében a föld alatt tervezték bővíteni, ám így sem lett volna elég kiállítótér. Erre csak akkor döbbentek rá, amikor az épületet már elbontották. Az eredeti tervek szerinti visszaépítésről azonban nem mondott le a kormány, oda költözik majd a Magyar Innováció Háza. A kupolás épület tervei már elkészültek, a Városliget Zrt. kormánydöntésre vár, hogy kiírhassa a kivitelezési tendert. Az 56-osok terére tervezett Néprajzi Múzeum mélyépítési munkálatai befejeződtek, s bár egy időre formai okokból visszavonták a további kivitelezést lehetővé tevő építési engedélyt, a Városliget Zrt. közlése szerint ez azóta rendeződött. A csaknem 26 milliárdos projektet februárban a Mészáros-féle ZÁÉV Zrt. nyerte el. Folyik a Magyar Zene Háza kivitelezése is. A Nemzeti Múzeum számára viszont máig nem adták át a mögötte lévő két palotát; a múzeum koncepcióját is számos alkalommal dobta vissza a kormány. A Múzeumkert rekonstrukciója sem valósult meg teljesen, az idei nemzeti ünnepre csak a park egy részét adják át. A tavaly bezárt Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját és bővítését szolgáló fővállalkozói pályázat beadási határideje e hónap végén jár le, a műtárgyak jó részét már kiköltöztették az Üllői úti épületből. A Természettudományi Múzeum sorsa bizonytalan, mindenki veszítene a tervezett debreceni költözéssel. |
Feldobhatja a rozsdaövezetet
A kormány azonban úgy döntött, hogy nemzetközi tervpályázatot ír ki kortárs épületre, ami magába foglalja a Dízelcsarnokot és az irodaházat. Az első helyezett az amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda lett (legsikerültebb terveiből e heti lapszámunk 5 x 1 rovata ad válogatást).
Azzal győzték meg a zsűrit – mondta a HVG kérdésére a nemzetközi grémiumot elnöklő Vitézy –, hogy elegánsan integrálta az új és a régi épületet, illetve sikerült közel húznia a múzeum bejáratát a Hungária körúti közlekedési csomóponthoz. Hiszen ott van számos villamos, köztük az 1-es megállója, és vasúti megálló is létesül. Világhírű irodához méltó kreativitással úgy oldották meg a feladatot, hogy a csarnok oldalára helyezték a bővítést, ezzel a Kőbányai út felől a Hungária körút felé „fordították” azt.
A látványtervek alapján világos, csupa üveg, „lebegő tetejű” állomásra hajazó új épület egybeépül a jelenlegi csarnokkal. A kilenc, több mint száz méter hosszú hajóból álló Dízelcsarnok felülvilágítós födémét betonpillérek tartják, oldalfalai tehát kibonthatók, így az új épület egybefüggő tere folytatódik majd a hatvanéves ipari épületben.
A csarnok szélein és végében a nagyjárművek látványraktárai kapnak helyet, amit üvegfalon keresztül csodálhatnak majd a látogatók. Így a több mint százéves múzeum mind a 619 nagyjárművét be lehet mutatni, a korábbi 3 ezerről 13 ezerre bővített kiállítási és látványraktári négyzetméteren.
Az új épület és a Hungária körút közötti területen elbontják a jelenlegi épületeket, és az újonnan létesült közparkon keresztül lesz megközelíthető a múzeum. A bejáratot lesüllyesztik, a látogató – akár egy szerelőaknában – alulról is megtekintheti a vonatokat, buszokat. Még arra is gondolt az amerikai iroda a mélygarázs tervezésénél, hogy „ha az önvezető autók majd feleslegessé teszik a parkolót, azt kiállítótérré lehessen alakítani”.
Ez az idő talán nem is lesz olyan messze a múzeum elkészültekor, ugyanis maga az építésziroda is öt évre teszi, míg új otthonába költözhet a gyűjtemény. Ami igencsak optimista szemléletet mutat: Magyarországon az ilyen horderejű közbeszerzéseknek csak legritkább esetben van első körben nyertesük. Nem beszélve arról, hogy az állami forrásokról szóló kormányhatározatok sem szoktak időre megszületni, mint ezt számos elhúzódó múzeumi fejlesztés is mutatja (lásd Lassú tempó című keretes írásunkat).
20 milliárdnál jóval többe kerül
Az árról egyelőre még nem beszélt Vitézy. A pályáztatásra és a tervezés első szakaszára 2,8 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány. Jó referencia a szomszédos Eiffel-csarnok, amit – idén őszi átadással – 20 milliárd forintért alakítanak át az Operaház számára. Ám a Közlekedési Múzeum, tekintve az új szárny építését, ennél jóval többe fog kerülni.
Bár az új múzeum távol lesz a belvárostól, könnyen megközelíthető. A felújítandó Törekvés Művelődési Központ, valamint az előadások bemutatására is alkalmas Eiffel Bázis, illetve a közeli Sorsok Háza –, ha egyszer megnyílik – talán még arra is alkalmas lesz, hogy általuk végre átalakuljon a külvárosi rozsdazóna.
