Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Szeptember végéig 55 600 magyar kérelmezte az Egyesült Királyságban a letelepedett státuszt – hangzott el az Országgyűlés Európai ügyek bizottságában, ahol Iain Lindsay brit nagykövet és Takács Szabolcs, a kormány Brexit-ügyi miniszteri biztosa számolt be a brit kilépés helyzetéről.
Emlékezetes: néhány napja újból elhalasztották a Brexit időpontját, jelen állás szerint ez valamikor január 31-ig történhet meg attól függően, hogy a britek mikor adják áldásukat az EU-val erről kötött megállapodásról. Mivel Londonban időközben előrehozott választásokat írtak ki, amelynek dátuma éppen a következő rendes EU-csúcs első napja, december 12-e, egyelőre kétséges, mi is történik. Így a felek azt sem zárják ki, hogy a britek végül mégis megállapodás nélkül távoznak az unióból.
Ebben a képlékeny helyzetben komoly újdonságokra nem is nagyon lehetett számítani a parlamenti bizottság ülésén sem, ahol Hörcsik Richárd bizottsági elnök némi malíciával a Forsyte sagához hasonlította a 2016-os népszavazás óta tartó folyamatot, amelyben „ember legyen a talpán, aki tudja, éppen hol tartanak a tárgyalások”.
Ezért is különösen fontos, hogy az ott élők vagy a britekkel gazdasági kapcsolatban levők számára legyenek bizonyosságok. Takács elmondta, hogy az Egyesült Királyságban élő, a kormány által 150-200 ezer fősre becsült közösség helyzetét rendezték a brit jogszabályok, és a viszonyosság alapján az itt élő britekét is. Azt is megjegyezte, hogy az 55 ezres regisztráció a tizedik legmagasabb a nemzetek közül, és bár sokan úgy gondolják, hogy a bevándorlásban a kelet-közép-európai országok járnak élen, valójában a magyarok előtt vannak a franciák, az olaszok vagy a spanyolok is. (A listát, nem meglepő módon a lengyelek vezetik nagyjából egymillió regisztrációval.)
Takács arról is beszélt, hogy egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a Brexit utáni kereskedelmet milyen mértékben terhelik majd vámok. Ha abból a javaslatból indulunk ki, amelyről nemrég kezdett el tárgyalni a brit parlament, az alapján no deal esetén is az első 12 hónapban csak a termékek 11-12 százalékára vetnének ki vámot, ez a brit–magyar forgalmat tekintve mindössze 6 százalékot tesz ki.
