Mit tegyen az átlagember, ha újra közeleg a válság?

Ön szerint valóban közeleg-e a gazdasági válság?

Amikor a fenti kérdésről megszavaztatták a közönséget a CEU Határtalan tudás című hétfő esti rendezvényének elején, 70 százalékkal nyertek az igen válaszok. Amikor már több előadás is elhangzott erről a témáról, újra szavaztattak: ekkor is az igenek nyertek, de sokkal kisebb előnnyel: 50 százalék nyomott igent, és nagyot nőtt a „nem tudom” választ adók aránya.

Csaba László: Akkor jövünk rá, hogy egészségesen kellett volna élni, amikor már betegek vagyunk

A rendezvényen az első előadást Csaba László közgazdász tartotta. Szerinte az a legfontosabb, hogy a világ jegybankjai szinte mindenhol rendkívül laza, gazdaságösztönző politikát folytatnak. A négy legnagyobb központi bank, az EKB, a Fed, a japán és a brit jegybank is abból indul ki, hogy a gazdaság visszaesése küszöbön áll.

Fazekas István

A gazdaságra jellemző, hogy időről időre nagy kilengések vannak, de a rendszer maga nem esik szét – mondta. Problémásabb, hogy a kilengések egyre inkább növekednek: ma már nagyon sok pénzt kell megmozgatni ahhoz, hogy haszon legyen. Így „ha egyszer megáll a zene”, akkor abban a pillanatban nagyon nagy értékek semmisülnek meg, mert kiderül, hogy nem volt mögötte semmi sem, csak spekuláció.

De miért mindig csak utólag vagyunk okosak, miért csak utólag ismerjük be, hogy mit lehetett volna tenni a válság ellen? Csaba László szerint ennek a fő oka az, hogy

a pénzügyi rendszer olyan, mint az emberi test: mindig akkor jövünk rá, hogy baj van, amikor már betegek vagyunk.

Most is úgy beszélünk a válságról, hogy a világ nagy tőzsdeindexei rendkívül jól állnak. De most kell beszélni a felkészülésről, amíg még nem jött el a visszaesés.

Mit lehet tenni, hogy az emberek életét majd ne veszélyeztesse annyira a válság, amikor majd beüt? Erre Csaba László szerint három részből áll össze a válasz:

• sokkal több szociális juttatás van most, mint 1929-1933-ban, ez pedig nem engedi annyira visszazuhanni a fogyasztást sem, mint kilencven éve,
• a gazdaságpolitikusok 1929 óta rájöttek arra, hogy nem szabad magára hagyni a gazdaságot: le kell szállítani a kamatokat és a költségvetési politikával élénkíteni a keresletet, amikor válság van,
• és abban is nagyobb az egyetértés most, hogy az egyes államoknak összehangoltan kell fellépniük.

Később, már a kérdésekre válaszolva arról is beszélt: nem gondolja úgy, hogy a magyar gazdaság válságállóbb volna a régiónk más országainál.

Palócz Éva: Vihar lesz, földrengés nem

A Kopint-Tárki vezérigazgatója, Palócz Éva azzal kezdte az előadását: ugyan abban a többség egyetért, hogy válság jön, de abban nincs egyetértés, hogy pontosan mit is tekintünk válságnak. 1900 óta két nagy világválság volt, de emellett több kisebb-nagyobb recessziót is megtapasztaltak (mennyire kicsinek tűnik a dotcomlufi a pár évvel későbbi válsághoz hasonlítva – emlékeztetett).

Fazekas István

Mi az, ami a törvényszerű recessziókat és a nagy válságokat megkülönbözteti egymástól? – tette fel a kérdést. A nagy válságoknál például bankok omlanak össze, a bankrendszer lefagy, így már a cégek sem kapnak hitelt, a vállalatok egymásnak sem szállítanak, és tömeges csődök jönnek: ilyenre példa csak 1929-1933-ban és 2007-2009-ben volt, a kisebb recesszióknál nem. A különbség szerinte olyasmi, mint a vihar és a földrengés között: a vihar elviheti a háztetőt, de nem az alapoktól rombol le mindent.

De mi történhet a közeljövőben? 2019 első felében kiegyensúlyozott a növekedés az EU-ban. Nem túlfűtöttek a gazdaságok, ebben egyedül Írország a kivétel, de ott ez nagyjából azt jelenti, hogy a Google épp hogy áll. Igazán problémás helyzettel csak Németország és Olaszország szembesül.

Jelenleg nem mutatnak jelek arra, hogy nagy válság készülődne

- következtetett Palócz Éva. Nagyon sok feszültség van ugyan a világ gazdaságában, de ezeknek az együttes hatásai ma még viszonylag kevésbé láthatóak, ahhoz pedig rendkívül sok rossz fejleménynek kell egyszerre megtörténnie, hogy igazán nagy legyen a krach.

A középosztály vagy a munkások járnak majd rosszul?

Csaba László úgy válaszolt Palócz előadására: a nagyobb krízis irányába mutat az, hogy újra akkora a kockázatvállalás, mint 2008 előtt, a kamatok pedig már most is alacsonyak, és Írországot kivéve az államadósságok is elég nagyok ahhoz, hogy korlátozzák a kormányok mozgásterét. Arra is kitért: nem gyakran szokták hozzátenni a válság elemzéseihez, de a krízis előtti szint elérése rendkívüli erőfeszítéseket követel, ráadásul nem is ugyanazok az emberek szokták elérni a válság előtti szintet, akik korábban jól éltek. A recesszió túlélhető, de ez rendkívüli társadalmi következményekkel jár - mondta. A rövidebb recessziókkal inkább a munkások és a szegényebbek járnak rosszul, a nagyobb válságok rengetik meg a középosztályt is.

Megértek a recesszióra a startupok

Deliága Ákos - aki egyébként elárulta, hogy nemmel szavazott - már csak az előadásokat követő beszélgetéseken vett részt. Ő azzal kezdte:

azt, hogy a recesszió idején érdemes befektetni, gazdag emberek találták ki, a többieknek nincs olyankor pénzük.

Ő elsősorban arról beszélt, hogy a vállalkozások hogyan élhetik meg, ha kitör egy válság, és ebben nem túl optimista, de katasztrófát azért nem vár: szerinte a startupok világa megérett egy recesszióra. A Szilícium-völgyben most kezdtek el a nagy befektetők arra figyelni, hogy olyan induló cégekbe tegyék a pénzüket, amelyekből nyereséget is várnak, az elmúlt években pedig túlárazott lett a piac, így visszaesés várható, nagyobb krach viszont nem.

Fazekas István

A cégeknél az is egy fontos változás ilyenkor, hogy a válság alatt sokan átgondolják a technológiai fejlesztéseiket, egyre többen vágnak bele az automatizációba - magyarázta. Ez pedig azt jelenti, hogy azok közül, akiknek gépekkel is kiváltható a munkájuk, olyanoknak lesznek jobbak az esélyeik, akik át tudják képezni magukat. Erre válaszolta azt Palócz Éva: aki eddig autókat szerelt össze egy üzemben, az nem fogja tudni azonnal átképezni magát informatikusnak.

És mégis, mit tehetnek az átlagemberek, amikor a válsággal riogatnak egyre többen? Azt a kérdést, hogy mire kellene mindenkinek odafigyelnie, aki nem csúcsbefektető, Palócz Éva kapta meg, és azt a tanácsot adta:

• senki ne menjen bele olyan befektetésbe, amely gyanúsan nagy profitot ígér, mert nagyobb az esély arra, hogy zuhanás lesz a vége,
• és csakis akkora befektetésbe, illetve hitelfelvételbe vágjanak bele, amely nem rengeti meg az életét, ha bebukik.