"Pártnak tagja nem vagyok, nehéz lenne pártdelegáltnak tartani"

Gyöngyösi Márton a független képviselők nevében tesz fel kérdést. Gyöngyösi először is gratulál, hogy "elődjével ellentétben eljutott a meghallgatásig". Az ironikus megjegyzés után ő is arról beszél, hogy a Fidesz-kormány leépíti a jogállamot Magyarországon, ez alól nem kivétel a diplomácia sem, ez is magyarázza, hogy Várhelyit is "sokan pártkatonának tartják Brüsszelben".

A kérdés pedig: mi a biztosíték arra, hogy Brüsszelben függetlenként működik? És hogyan fogja egy olyan ország diplomatájaként számonkérni a jogállamiságot Észak-Macedónián, amelyik három országon átcsempészve mentette ki Nikola Gruevszki volt miniszterelnököt.

"Az európai alapítószerződés alapján a biztosokat a kormányok jelölik, ez történt az én esetemben is, de pártnak tagja nem vagyok, így nehéz lenne pártdelegáltnak tartani. A Gruevszki-üggyel kapcsolatban a bizottság szóvivőjét idézve válaszolja: egy ilyen ügyben a tagországok döntenek. Azt is hozzáteszi: teljesen függetlenül fogom végezni a munkámat, minden befolyástól mentesen, ahogyan azt tettem európai tisztviselőjeként.

Hogy miben különbözik ez a válasz? Várhelyi ezúttal magyarul mondja el credóját.

Gyöngyösi azért újból felidézi Orbán Viktor bakui kijelentéseit, és újból felteszi a kérdést: mi a garancia arra, hogy "nem kijáróember lesz". A választ talán már nem kell újból leírnunk.

A jogállamiság nem egy koncepció

A jogállamiság nem csak egy koncepció, amelyhez az EU ragaszkodik. Ez egy olyan dolog, amire szükség van a mindennapi élethez, enélkül nincs kapcsolat, nincs bizalom – ezt a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban említi meg egy liberális politikus kérdésére Várhelyi.

Súlyos probléma: az agyelszívás

Lukas Mandl néppárti képviselő a nyugat-balkáni agyelszívásról kérdezi Várhelyit. Szerinte a legjobb eszköz egy helyi gazdaság létrehozása, amely foglalkoztatni tudja a szakképzett fiatalokat. De ehhez nagyon sok hiányzik – az alapvető infrastruktúra, fejlődés, a megfelelő képzés. Ezt is támogatja az Európai Bizottság, de a számok nagyon kritikusak: a lakosság 40 százaléka, főleg képzett fiatalok hagyták el az országokat, akik működtetni tudnák ezeket a gazdaságokat. Azt is hozzáteszi: ez nem mehet a jogállamiság rovására, hiszen nem lesz olyan befektető, amely bizonytalan országba viszi a pénzét.

A koszovói vízummentesség ugyanúgy elakadt, mint a Pristina és Belgrád közötti párbeszéd, de most erre lehetőség van.

Izrael biztonsága

Izrael és Irán viszonyára kérdeznek, amelynél annyit válaszol: ez nem az ő területe, de azt ígéri, minden eszközzel Izrael biztonságának biztosításán lesz a bizottság.

Bonyolult viszony

A Törökországgal kapcsolatos jövőnk kérdése fontos, de itt nem egyedül fog dönteni az Európai Bizottság – válaszolja az országgal kapcsolatos kérdésre Várhelyi. Arra is felhívja a figyelmet, hogy Törökország a NATO-tagja.

Sokadszorra is lepattan a kormánybírálat

Putyin négyszer járt Budapesten a Krím-félsziget elfoglalása óta, ráadásul egy orosz "kémbank" is helyet kapott Magyarországon - szól a következő kérdés, amely arra vonatkozik, hogyan akar fellépni az orosz befolyás ellen, mikor a magyar kormány kiáll Moszkva mellett.

A válasz nem meglepő: "Egy biztos feladata nem az, hogy egy nemzeti kormányt képviseljen." És ismét felidézni, hogy dolgozott korábban az Európai Bizottságban, egy kényes politikai témában járt el sikerrel.

Orbán kijelentése az ő dolga

Újból Orbán Viktor bakui felszólalása merül fel, ettől és az illiberális demokráciától is elhatárolódást vár el Raphael Glucksmann baloldali képviselő.

A függetlenségem bizonyítéka mindaz a munka, amelyet az Európai Bizottságban végeztem – idézi fel négyéves munkáját Várhelyi. – Ami bármilyen kormányfő kijelentéseit illeti, az az ő dolguk – teszi hozzá.

A képviselő Orbán Viktor újabb kijelentését idézi arról, hogy a bevándorlók terroristák, és megemlíti azt is, hogy eljárás folyik Magyarország ellen.

Az én tárcám a migrációs dosszié külső részét képviseli, a határok védelme, a migrációs nyomásnak való ellenállás erősítése, ez lesz a feladatom – szól a válasz.

"Felfordulást hozott az arab tavasz"

Hogyan ítéli meg az EU szerepét az arab tavasz országaival kapcsolatban? – szól a következő rövid kérdés a dél-mediterrán térség országairól.

Látjuk, hogy az arab tavasz nagy felfordulást hozott az országokban, de azt is láthattuk, hogy a demokráciát ez közelebb hozhatta ezekhez az országokhoz – említi példaként Tunéziát és Marokkót, ahol szerinte nagy tér van az együttműködésre. Ez jelenthet egyfelől támogatást, másfelől szakmai, technikai segítségnyújtást a demokratikus intézményrendszer erősítésére – főleg Tunéziában.

Szankciók a tagjelöltek ellen?

A külpolitikában a szankciók jelentik a legkeményebb eszközöket, ezek előtt mást is használhatunk, először más eszközökre szeretnék támaszkodni – válaszolja arra a kérdésre, hogy súlyos jogsértés esetén mit kezdene egy tagjelölt országgal, vagy ott élő személyekkel. Erre jelenleg nincs kidolgozott rendszer – teszi hozzá.