„Orbán Viktor miniszterét mindenki ismerte, a diplomatájáról ugyanez már nem mondható el” – nem egy és nem két embertől hallottuk ezt a mondatot, amikor Várhelyi Olivér meghallgatásáról érdeklődtünk brüsszeli körökben. Az ismeretlenség az Európai Parlament képviselői előtt ebben az esetben egyáltalán nem hátrány: annál nagyobb az esélye a sikernek, minél kevésbé támadható egy jelölt.

Az eddig Magyarország EU-nagyköveteként dolgozó Várhelyi ilyen szempontból tökéletes választás volt Orbán Viktor részéről. Valószínűleg tudta ezt a magyar kormányfő is, aki első körben Trócsányi Lászlót szánta a biztosi székbe, de a volt igazságügyi miniszter el sem jutott a meghallgatásáig, összeférhetetlenség miatt már a jogi szakbizottságban elbukott.

Ettől Várhelyi Olivérnek már nem kell félnie, kedden átengedte őt a JURI, így szerda reggel 8 órakor megkezdődhet meghallgatása az EP külügyi szakbizottságában (AFET). Információink szerint nemcsak neki, hanem a képviselők egy részének is alaposan fel kellett készülnie, hiszen Várhelyi eddig szürke eminenciásként a háttérben dolgozott.

Arról viszont nincs szó, hogy könnyű meghallgatásra számíthat. Ennek egyik oka, hogy az EP-ben finoman sem népszerű Orbán Viktor jelölte őt a posztra, a másik pedig maga a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős portfólió. Várhelyinek így főleg arról kell majd meggyőznie a képviselőket, hogy nem a magyar kormány, hanem az Európai Bizottság érdekeit tartja majd szem előtt, valamint képes lesz a csatlakozásra váró országokkal betartani a kötelezettségeiket, különös tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára.

A személye még rendben, a portfólió kevésbé

„Kemény három órát” jósol a biztosjelöltnek Gyöngyösi Márton is, aki a külügyi szakbizottság tagjaként kétszer egy percben fogja kérdezni Várhelyi Olivért. A Jobbik politikusa a hvg.hu-nak azt mondta, számára az a legnagyobb rejtély, Várhelyi bővítési biztosként hogyan tudja majd magát függetleníteni a magyar kormánytól, mely ellen éppen az Európai Parlament kezdeményezte a jogállamiság helyzete miatti hetes cikkely szerinti eljárást.

„Furcsa lenne, ha egy ilyen országból érkező biztos kérné számon a demokratikus előmenetelt Észak-Macedónián vagy Ukrajnán” – mondta a magyar EP-képviselő.

Gyöngyösi szerint az EP-képviselők komolyan veszik a feladatukat, és valószínűleg azt is felróják majd Várhelyinek, hogy Orbán Viktor a Türk Tanácsban még vállalásokat is tett a résztvevőknek, mintha a leendő bővítési biztos továbbra is a Fidesz pártérdekeit szolgálná.

Más megkérdezett EP-képviselők között is akad olyan, aki a bővítési biztosi posztot találja problémásnak Magyarország esetében, bár Várhelyinek az az előnye mindenképpen megvan, hogy soha nem volt a Fidesz tagja, 2010 óta nem vett részt a magyar törvényalkotásban, és jól ismeri az Európai Unió intézményeit. Trócsányi Lászlónak többen is ezeket rótták fel, de az új jelölt személye nyilván nem akadályozza majd meg a képviselőket a régi sérelmek felhánytorgatásában.

„Senkinek ne legyen kétsége, az EP-képviselők nagyon érdeklődnek a jogállamisággal kapcsolatos magyar kísérletekről” – mondta még korábban lapunknak Wlodzimierz Cimoszewicz, a szociáldemokrata frakció lengyel képviselője. Párttársa, a holland Kati Piri pedig a Politicónak úgy fogalmazott: „ha Várhelyi Olivér a meghallgatásán nem határolja el magát teljes mértékben Orbán Viktortól és kormányának tevékenységétől, akkor erős ellenállásra számíthat az szociáldemokrata frakciótól”.

Valóra vált álom

A kellemetlen pillanatokat Várhelyi a számára megküldött írásbeli kérdésekben sem kerülhette el. A hivatalos eljárás szerint válaszait már a meghallgatás előtt nyilvánosságra hozta az Európai Parlament, a 11 oldalas dokumentumból pedig néhány érdekes részlet is kiderül, például az, hogy Várhelyi számára a bővítési biztosi poszt egy „valóra vált álom” lenne.

Várhelyi a csatlakozásra váró országokkal kapcsolatos legfőbb prioritásnak az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia helyzetét nevezte, a kormányokat viszont partnerként akarja kezelni. Ha nem működnek együtt, a biztosjelölt szerint az EU-nak több lehetősége is van az uniós támogatások időleges befagyasztásától a finanszírozási megállapodások felfüggesztéséig. Mint írta: "az uniós támogatások felfüggesztése a végső megoldás, de nem kizárható”.

Várhelyi azt is hozzátette, az emberi jogi megközelítés és a nemi esélyegyenlőség elősegítése a legfontosabb feladatai közé tartozik majd. Biztosítani akarja azt is, hogy a csatlakozásra váró országokban az Európai Unió eszközei segítsenek

az emberi jogok betartásában, a jogvédők és hátrányos helyzetű csoportok támogatásában, és abban, hogy biztosítsák a szólás- és a sajtószabadságot.

Ahogy várható volt, a biztosjelölt már az előzetes írásbeli kérdések között sem úszta meg azt, amely Orbán Viktor bakui kijelentéseiről faggatta. A magyar kormányfő sokakat megdöbbentett, amikor a Türk Tanács tagjainak azt ígérte: ha sikerülne megszerezni a bővítési portfóliót, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal.

Orbán szavai ugyanis szöges ellentétben állnak az uniós szabályokkal, amelyek kimondják: a biztosok „feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az unió általános érdekében járnak el; különösen nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más külső szervektől”.

Válaszában e mellett tett hitet Várhelyi Olivér is, aki szerint európai biztosként az egyetlen célja, hogy az Európai Unió érdekeit képviselje, és teljes mértékben betartsa a fent említett uniós szabályt.

Biztosként független leszek, nem kérek és fogadok el utasítást egyetlen kormánytól vagy intézménytől sem – szögezte le.

A jelek szerint tehát diplomataként teljesen tisztában van azzal a legalapvetőbb elvárással, hogy nem képviselheti a saját kormányát az Európai Bizottságban. Ez persze nem jelenti azt, hogy a háttérben ne beszélne Orbán Viktorral – ami elmondható az összes tagállam és biztosa közötti kapcsolatról – de ha hű marad elveihez, akkor a magyar kormányfő aligha fog tudna rá nyomást gyakorolni.