Jól fog viselkedni?

Kettőkor értékeli a meghallgatást a külügyi bizottság – erről David McAllister, a bizottság elnöke beszél a meghallgatást követő sajtótájékoztatóján.

Itt a Politico tudósítója arról kérdez, látnak-e garanciát arra, hogy Várhelyi Olivér "jól fog viselkedni majd", hiszen az a híre, hogy sokszor kiabál az üléseken. McAllister erre csak annyit jegyez meg: erre nem tud választ adni, a viselkedésnek megvannak a normái az intézményekben.

Mi következik most?

A meghallgatás után a külügyi szakbizottságnak 24 órája van arra, hogy véleményt mondjon a magyar jelöltről. Ha elégedettek a teljesítményével, akkor egyenes útja van, ha nem, módja nyílhat egy pótmeghallgatásra. Ha ott sem tudja meggyőzni a bizottság tagjait, akkor előfordulhat, hogy módosítanak a portfólióján, de az is, hogy a kormánynak új nevet kell mondania. (Erre a mostani körben Franciaország kényszerült, ahol Sylvie Goulard jelölését utasították el a képviselők.)

Ma még két meghallgatás lesz: az új francia jelöltet, Thierry Bretont 13 órakor hallgatja meg a belső piaci és fogyasztóvédelmi, illetve az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság. Ugyancsak egykor kerül sorra Adina Valean román jelölt meghallgatására, aki a közlekedés portfólióját kapta Ursula von der Leyen megválasztott európai bizottsági elnöktől, őt a közlekedési és idegenforgalmi bizottság hallgatja meg.

Nyújtsunk segítő kezet szomszédainknak

A kérdések után Várhelyi Olivér rövid záróbeszédet tart. Először megköszöni az őszinte és nyitott eszmecserét, amelyben azt is világossá tették, mik a prioritások, és mit várnak el tőle.

Szerinte a bizottságban "kézzelfogható eredményeket kell garantálnunk, hihető bővítési stratégiát kell kínálni, ehhez pedig megfelelő pénzügyi eszközöket kell hozzárendelni". Ennek érdekében szoros együttműködést remél az Európai Parlamenttel, az eredményes kapcsolathoz támogatását ígéri.

Végül felidézi: harminc évvel ezelőtt leomlott a berlini fal, amely megnyitotta az utat Európa egyesítése felé. Az út nem volt egyértelmű, nem volt könnyű, de a történelem bebizonyította, nem volt igazuk a kétkedőknek. Ma már tudjuk, hogy Európa érdeke volt, nagy siker volt, de még nem vagyunk az út végén. Folyatnunk kell kontinensünkön a demokrácia, a jólét és a jogállamiság terjesztését. Lehetőségünk van arra, hogy jólétet és stabilitást kínáljunk egy régiónak, amely ezt régóta nem tapasztalta meg, ezért ne habozzunk, nyújtsunk segítő kezet szomszédainknak" – zárja szavait.

David McAllister elnök mindenkinek köszönetet mondott, különösen a pontossággal kapcsolatban, ami lehetővé tette, hogy a háromórás meghallgatás szűk két és fél óra alatt véget is érjen.

Bővítés csomagban?

Az utolsó kérdést Michael Galler néppárti képviselő teszi fel a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban. Azt kérdezi, kész-e Várhelyi úgy alkalmazni a koppenhágai kritériumokat, hogy minden országot saját érdemei szerint értékelnek. Ez azért fontos, mivel jelenleg "csomagban" foglalkoznak az országokkal – több ország azért hátráltatja Észak-Macedónia tárgyalásait, mivel Albániát nem látja felkészültnek erre.

Várhelyi szerint nem lehetséges haladás anélkül, hogy érdemes lenne erre egy ország. (A két ország teljesítette a kiszabott feltételeket.) Azt azonban hozzáteszi: később lehet, hogy egy ország más tempóban halad, ezért senkit nem szabad visszatartani. Azt sem lehet persze kizárni, hogy lesz egy csoport.

Fontos elem azonban a nyugat-balkáni térség geopolitikája, ahol a hosszú távú jólét és demokrácia megteremtése a cél. Vagyis ha egy-két országról döntenek, azt is figyelembe kell venniük, az hogyan hat a többiekre.

Amikor azt kérdezik, mi lesz öt év múlva, azt válaszolja: talán már a csatlakozási tárgyalások végén leszünk. "Lehet, hogy ez túl nagyratörő álom, de ha az ember nem ambiciózus, akkor nem érhet el eredményeket sem."

Párbeszéd kell Ankarával

Irina von Wiese Törökországról kérdezi a biztosjelöltet. Várhelyi szerint átfogó párbeszédet kell folytatni az országgal, és ebben hangot kell adni aggályainknak, legyen szó a sajtószabadság megsértéséről, a jogállami helyzet romlásáról. De – teszi hozzá – nem szabad elfelejteni az érdekeinket: a vámunió és a migráció terén folytatott együttműködést. Összességében: kiegyensúlyozott együttműködés kell, párbeszéd kell, hiszen enélkül még kisebb ráhatásunk lenne Törökországra.

Nem állítaná le az előcsatlakozási támogatásokat sem, mivel ennek a célja a civiltársadalom támogatása. Ha ezt leállítjuk, megszűnik Európa jelenléte – teszi hozzá.

Amikor az emberi jogi aggályokról kérdezik, úgy felel: nehéz helyzetben van, mivel csatlakozási tárgyaláson még nem vett részt, de biztos abban, hogy ez elsőrendű kérdés, nem csak fogalmi szinten, hanem intézményi garanciákkal. Ezért azt kéri az országoktól: ne csak jogszabályokat fogadjanak el, de alkalmazzák is.

Várhelyi nem venné fel Magyarországot

Tirene Strik, visszatérve Kati Piri aggályaihoz azt kérdezi: mi a garancia arra, hogy a koppenhágai kritériumokat nem fogják a budapesti kritériumok felváltani? Vagyis a csatlakozáshoz szükséges elvárások nem módosulnak csak azért, mert magyar a biztos.

A művészet az, hogy sikerüljön közös nevezőt találni a tagállamokkal, ezen a területen sem dolgozhatom a tagállamok egyhangú támogatása nélkül – emeli ki Várhelyi, aki szerint egyetlen biztos sem teheti meg, hogy megváltoztatja a koppenhágai kritériumokat. Azt ígéri: garantálni fogja, hogy ezt minden állam betartsa.

A képviselő ez után azt kérdezi: Magyarország most teljesítené a koppenhágai kritériumokat?

"Ha ilyen hiányosságokat látnánk, természetesen nem kapná meg a támogatást, hogy felvegyék az Európai Unióba" – válaszol Várhelyi.

"Nem az én tisztem megítélni a magyar jogállamiság helyzetét"

Kati Piri magyar származású holland baloldali képviselő is arról kérdezi, miért ragaszkodik az Orbán-kormány annyira a bővítéshez.

"Én nem azért vagyok itt, hogy a magyar kormányt képviseljem, én magamat képviselem – kezdi Várhelyi, de meglepő módon folytatja. Arról, hogy a magyarok miért érzik közel magukat ehhez a tárcához: mert közel vagyunk a térséghez, annak minden országával jó kapcsolatokat ápolunk, ebben az összefüggésben hiteles lehet, ha baráti alapon viszonyulunk ezekhez az országokhoz, ez a bizottság előnyére válhat."

Kati Piri ekkor magyarra vált, és arról kérdez: Magyarország milyen példát mutat ezeknek az országoknak, amikor a jogállamiság kerül szóba. Várhelyi azt mondja: nem az ő tiszte megítélni, Magyarország hogyan teljesít a jogállamiság terén, erre két tagja is van a bizottságnak, ők tudják, és meg is fogják, ítélni.

Mindenki megjegyezte már?

Szteliosz Kuluglu zöldpárti képviselő sokadjára is felteszi a kérdést a Gruevszki-ügyről. Ő tartja magát a bizottsági állásponthoz, miszerint tagállami kérdésről van szó. És nem is az ő tárcája – teszi hozzá, aztán beszél még a kollegialitásról. Ezt a néhány mondatot láthatóan jól betanulta, és kész alkalmazni is.

Csapatjátékos ön?

Második magyarként Gál Kinga kérdezi, a fideszes képviselőtől persze nem várható el támadás, de azért a múltról érdeklődik, konkrétan arról, a tapasztalataiból mit tud most kamatoztatni.

Várhelyi a csatlakozási tárgyalásokat emeli ki elsőként – karrierje elején a kormányban járult hozzá a tárgyalásokhoz. A második legfontosabb eredményként az egységes európai szabadalmat említi – ennek a lehetetlen feladatnak a megvalósítására vette fel őt annak idején az Európai Bizottság, és sikerült elérnie – idézi fel.

Majd egy meglepő kérdés a fideszes politikustól: csapatjátékos ön?

Némi derültség után Várhelyi arról beszél, pályája során mindig olyan feladatokat kapott, amelyeket egyedül nem lehet megoldani, így mindig csapatban dolgozott. "Nem lehet erős csapat nélkül dolgozni, és én minden csapatra büszke vagyok, amelyekkel dolgoztam" – folytatja Várhelyi, és megdicséri jelenlegi munkatársait Magyarország EU-hoz delegált Állandó Képviseletén.