szerző:
Sztojcsev Iván

Hiába költöttek el legalább 150 milliárd forint közpénzt a budapesti Eb-rendezésre, ha a válogatott nem jut ki a Nemzetek Ligájából, akkor a magyar foci igazi alternatív himnusza nem a Nélküled lesz, hanem a Money for Nothing. De vajon egyedül vagyunk ezzel? Körbenéztünk, mennyi pénzt költött a 12 rendező, és hogy állnak most az előkészületekkel.

Az Eb-t most először nem egy vagy két országban tartják meg, hanem Európa-szerte 12 nagyvárosban lesznek meccsek. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy megünnepeljük a legelső Európa-bajnokság 60 éves évfordulóját. Ez pontosan akkora nonszensz, mint amilyennek hangzik. Az igazságot az UEFA döntéshozóinak első nyilatkozataiban érdemes keresni, amiket akkoriban mondtak, amikor kitalálták ezt a lebonyolítási formát:

nem volt pénz másra.

Az ötletet 2012-ben dobta be Michel Platini és fogadta el az UEFA. Márpedig akkoriban pangott az EU gazdasága, az eurót a széteséstől féltették, alig volt ország, ahol szerettek volna a focira költeni. Törökország lett volna az egyetlen, amely vállalta, hogy megrendezné egyedül az Eb-t, az UEFA viszont inkább azt mondta, játsszák a meccseket Európa-szerte.

Ez nem csak azért jelent könnyebbséget, mint amit elsőre gondolnánk, hogy a stadionokból nem kell egynél többet megépíteni vagy renoválni országonként.

Ennél is fontosabb az, hogy a rendező országokban többségben a saját válogatott szurkolói lesznek, nem kell egyszerre több százezer, 23 másik országból érkező drukker fogadására és ellátására költeni.

Sokszor ez teszi ki a költségek legnagyobb részét, ráadásul hiába költenek itt pénzt a külföldiek, nem jön elég bevétel. Most így valóban olcsóbb a rendezés egy-egy állam számára.

London
(az angol válogatott három csoportmeccse, egy nyolcaddöntő, a két elődöntő és a döntő helyszíne)

A 90 ezer fős befogadóképességű Wembleyt 2007-ben adták át, az építkezés 757 millió fontba, azaz közel 300 milliárd forintba került. Igaz, ennyi pénzbe már belefért az is, hogy bármikor átalakítható atlétikai stadionná. Azért az építkezés közbeni drágulás ott sem maradt el, eredetileg arról volt szó, hogy 352 millió fontból hozzák ki a munkákat, időre nem lettek kész, és a stadiont építtető cég százmillió fontnál is nagyobb veszteséggel jött ki az üzletből.

Viszont mióta elkészültek vele, sokszor nem kellett hozzányúlni: a Wembleyben akár már holnap lejátszhatnák az Eb meccseit. De nem csak a stadiont tulajdonló és üzemeltető WNSL – amely az angol futballszövetség leányvállalata – készült fel teljesen az Eb-re, London városa is képes lenne már most fogadni a meccsekre érkezőket.

©

München
(a német válogatott három csoportmeccse, és egy negyeddöntő)

Az Allianz Arenaban akár a magyaroknak is szurkolhatunk: ha kijutunk az Eb-re, akkor a német-magyar csoportmeccset ott tartják meg. Az arénát 2002 és 2005 között építették fel, 340 millió euróból, azaz 113 milliárd forintból (és annyira sokat másokhoz képest nem is nőtt az ár menet közben, 286 millióról indultak), a város és az állam ehhez 210 milliót tett hozzá a környék infrastruktúrájának fejlesztésére. 2014 óta kibővítették, kétezerrel több nézőt képes befogadni, a nemzetközi meccseken 70 ezret.

2017-ben újabb átalakításba kezdtek, miután a Bayern München megszerezte a stadion 100 százalékos tulajdonjogát, a saját színeivel és jelképeivel rakta tele. Mivel mindkét felújítást a klub fizette, közpénz erre nem ment el. Az infrastruktúra is készen van a stadion körül, egyedül az nem vette ki jól magát, hogy a metró tervezett meghosszabbítása csúszik.

©
Miért tudjuk, hogy ha kijutunk, német-magyar lesz?

Az egészen biztos, hogy az F csoport meccseit Münchenben és Budapesten rendezik, így aztán, hogy minden rendező otthon játszhasson, ebbe a csoportba kerül a német válogatott, és ha kijut, akkor a magyar is. Mivel a németek egyenes ágon jutottak ki, mi pedig legfeljebb a Nemzetek Ligájából kerülhetünk oda, az egymás elleni meccs Münchenben lesz. Ha kijut Magyarország, akkor a másik két csoportmeccsét Budapesten játssza, a harmadik pesti meccs pedig a csoportunk másik két csapatának összecsapása lesz.

Róma
(az olasz válogatott három csoportmeccse és egy negyeddöntő)

A Stadio Olimpico egyidős a régi Puskás Stadionnal, az olaszok mégis úgy döntöttek, érdemes meghagyni a régit. A római önkormányzat, a stadion tulajdonosa idén nyáron jelentette be: kisebb átépítésekre azért adnak pénzt, hogy annyi wc, mozgássérülteknek hozzáférhető hely és étkezési lehetőség legyen, amennyit az UEFA elvár. A nagy költséget a város számára nem ez jelenti, hanem az az 1 milliárd euró, amelyet a következő három évben költenének az AS Roma új stadionjának megépítésére és az infrastruktúra fejlesztésére.

©

Baku
(három csoportmeccs, egy negyeddöntő)

A 12 rendező ország közül egyedül Azerbajdzsánban vált valóra a legrosszabb forgatókönyv: ők már a Nemzetek Ligáján keresztül sem juthatnak ki az Eb-re. Bár foci nincs, pénz van: Ilham Aliyev elnök 2015-ben adta át az új nemzeti stadiont, amely 710 millió euróból (237 milliárd forintból) épült. De még egy teljes sportközpontot is felépítettek a környéken. Az azeriek az építkezésekkel gyakorlatilag kész vannak, az idei Európa Liga-döntőt tekintették főpróbának.

©

Szentpétervár
(három csoportmeccs, abból legalább kettő az orosz válogatotté, és egy negyeddöntő)

A Kresztovszkij Stadiont 2017-ben adták át, az építés költségei a hivatalos adatok szerint 43 milliárd rubelt, valamivel több, mint 200 milliárd forintot tettek ki, de azok a szakértők, akik annyira azért nem bíznak meg az orosz állami szervekben, úgy becsülik, hogy másfélszer ennyi lehetett a valós végösszeg.

Az építkezés nem ment egyszerűen: előbb a Gazprom szállt ki a finanszírozásból, majd a kivitelező cég 2016-ban felmondta a szerződést, mert az önkormányzat már egymilliárd rubellel tartozott nekik. A problémát úgy oldották meg, hogy új kivitelezőt neveztek ki. Azóta már bizonyított a stadion és a környék infrastruktúrája is, a tavalyi vb hét meccsét rendezték ott. A szervezők már azt is bejelentették, az Eb idején ingyenes lesz a tömegközlekedés azoknak, akiknek van meccsjegyük, ráadásul minden jármű éjjel-nappal közlekedik majd.

©

Bukarest
(három csoportmeccs, abból kettő a románok meccse, ha kijutnak az NL-ből, és egy nyolcaddöntő)

A románok nem aprózzák el: ugyan az Eb központi stadionja már készen van – az Arena Nationala 2011-re épült meg, 78 milliárd forintnak megfelelő pénzből – az Eb-re készülve a város két másik stadionját és egy rögbiarénát is átépítenek, összesen 39 milliárd forintnyi összegből. Az indoklás: ott is edzhetnek majd az Eb-re érkező csapatok.

Bukarest igazi problémája a közlekedés. A közlekedési miniszter idén nyáron jelentette be, hogy a város legnagyobb pályaudvarát teljesen át kell építeni, további 40 milliárd forintnyi közpénzből pedig megépítenek még 3 kilométer vasutat, hogy a nemzetközi repülőtérről valahogyan be lehessen jutni a városba. A munkákkal annyira rohanni kell, hogy a tervekben az áll: az infrastruktúra fejlesztésével az Eb-re nem lesznek teljesen készen, jövő nyárra olyan szinten kell állni a munkákkal, hogy már legalább fogadhassák a szurkolókat.

©

Amszterdam
(a holland csapat három csoportmeccse és egy nyolcaddöntő)

A Johan Cruijff (vagy külföldiek számára átírva Cruyff) ArenA teljes átalakításon ment át az elmúlt években, nagyjából 50 millió euróból, 16 milliárd forintból alakították át. Elsősorban az 55 ezres stadion felső karéjában helyet foglaló 28 ezer nézőnek kínálnak jobb rálátást a pályára, de emellett olyan apróságokra is figyeltek, hogy a stadion teljes világítását tegyék energiatakarékossá.

©

Bilbao
(a spanyol válogatott három csoportmeccse és egy nyolcaddöntő)

A spanyolok bátrat léptek: nem valamelyik nagyvárosuk gigantikus arénájába vitték el a négy Eb-meccset, hanem az ország nyolcadik legnagyobb stadionjába, a San Mamesbe. Bilbao stadionját 211 millió euróból, azaz 70 milliárd forintból építették meg, ebből 50-50 millió eurót a baszk kormány, a megye, az Athletic Bilbao, valamint egy helyi érdekeltségű bank adott, a maradék 11 milliót pedig a város, azaz nagyrészt közpénzből fizették az építkezést.

Az Eb-rendezési jog elnyerése óta további 12,6 millió eurót (4,2 milliárd forint) költöttek a stadionra, mert az átadás után jöttek rá, hogy hiába fedett, a székek jelentős részére ráesik az eső. Azután már csak azért kellett külön pénzt adni, mert az új tető alig engedett be napfényt, úgyhogy benti világítást kellett kiépíteni. Az infrastruktúra kész van mostanra.

©

Glasgow
(három csoportmeccs, ebből kettő a skót válogatotté, ha az NL-ből kijutnak, és egy nyolcaddöntő)

Az Eb legrégebbi stadionja a Hampden Park: 1903-ban építették. 1999-ben volt egy teljes körű felújítás, utoljára 2014-ben nyúltak hozzá, amikor atlétikára is alkalmassá tették. A város nagyjából készen van az Eb-re, még néhány kisebb átalakítás folyik a belvárosban, de az igazi problémát ott az jelenti, hogy mi lesz az Európa-bajnokság után.

A stadion tulajdonosa ugyanis a skót futball egyik legelső, de nem túl sikeres klubja, a negyedosztályú Queen’s Park (ne tévesszük össze az angol QPR-ral). A skót szövetség mostanra elégelte meg, hogy a teljesen jelentéktelenné vált klub vezetőivel kell néhány évente bérleti szerződést kötniük, a mostani egyezség 2020. június 30-i lejárta után 5 millió fontért megvennék az arénát. De az önkormányzat, amely az 1999-es felújítás támogatása miatt kapott vétójogot a stadion ügyeiben, egyelőre ebbe nem ment bele.

©

Dublin
(három csoportmeccs, ebből kettő az íreké, ha kijutnak, és egy nyolcaddöntő)

Az Aviva Stadiont 2010-re építették meg, 410 millió euróból (ez mai árfolyamon 136 milliárd forint), ebből 191 milliót a kormány állt, a többit magánbefektetők, valamint a két 50-50 százalékos tulajdonos, az ír rögbi-, és a futballszövetség adott be. Tudnak előre tervezni: arról is szerződés van, hogy 2070-ben a rögbiseké lesz a 100 százalékos tulajdonrész.

Mostanra az önkormányzat élesítette a nagy autómentesítő tervét, a stadion 1 kilométeres körzetéből kitiltottak minden autót, így busszal, vagy elővárosi vasúton kell odajutni. Az önkormányzat összességében 26,5 millió eurót (8,8 milliárd forintot) szán a rendezésre, és úgy számolnak, minden befektetett euróból négy euró nyereség jön.

©

Koppenhága
(három csoportmeccs, közülük legalább kettő Dániáé, és egy nyolcaddöntő)

Az Eb legkisebb, mindössze 38 ezer fős stadionja a koppenhágai Parken. 1992-ben épült, utoljára 2009-ben újították fel – érdekessége, hogy kívülről úgy néz ki és részben úgy is funkcionál, mint egy egyszerű emeletes ház, a nyolcadik emeletén például egy három Michelin-csillagos étterem is van.

©

Az elbukott terv: Brüsszel

Eredetileg úgy volt, hogy Belgium is megrendezhet három csoportmeccset. Brüsszel egyik külvárosában akarták megépíteni a 62 ezer fős Eurostadiumot, amely a belga válogatott és az Anderlecht hazai pályája lett volna. 2015-ben ki is választották a kivitelezőt, a politikusok pedig megígérték, hogy a stadionra pontosan 1 euró közpénzt költenek el, azt a jelképes összeget, amelyért a területet átadták az építő cégnek. Aztán kiderült, hogy az 1 euró helyett 432 milliót, azaz 144 milliárd forintot kellene a városi, valamint a flamand regionális kasszából kiadni, és ez nem maradt következmények nélkül. A környező elővárosokban amúgy sem örültek annak, hogy megkapják a nagy forgalmat, úgyhogy a flamand környezetvédelmi miniszter megtagadta az építési engedély kiadását, az Anderlecht is kiszállt, az UEFA pedig úgy döntött, hogy a három ottani csoportmeccset odaadják inkább Londonnak.

Budapest
(három csoportmeccs, ebből kettőn Magyarország játszik, ha kijutunk, és egy nyolcaddöntő)

Az eredetileg 35 milliárd forintosra ígért Puskás Stadiont végül nettó 150 milliárdból hozták ki – ebből 11 milliárdot jelentett a környezetének rendezése. Nagy kérdés volt, hogy a tömegközlekedési hálózat megbirkózik-e azzal, hogy 68 ezer nézőből csak 500 parkolhat a stadionnál, de a nyitómeccs után a BKK jól vizsgázott. A magyaroknak nem lesz gondjuk, a vendégszurkolók pedig valahogy majd eljutnak a repülőtérről a belvárosba. Más nagy fejlesztések már nem várhatóak az aréna környékén addig, most már leginkább azért kell szurkolnunk, hogy a kilátogató szurkolók a magyar válogatott meccseit nézhessék ott.

©

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A jövőre kötelező E10-es benzint nem minden autó fogja szeretni

A jövőre kötelező E10-es benzint nem minden autó fogja szeretni

Cicás kontent másképp: ha valami, ez gyorsan hoz profitot

Cicás kontent másképp: ha valami, ez gyorsan hoz profitot

Androidos? Mostantól a számítógépéről is telefonálgathat

Androidos? Mostantól a számítógépéről is telefonálgathat

Visszaszámlálás karácsonyig: pipáljuk ki könnyedén felkészülést!

Visszaszámlálás karácsonyig: pipáljuk ki könnyedén felkészülést!

Szombattól egy kiló almát sem lehet behozni az EU-ba engedély nélkül

Szombattól egy kiló almát sem lehet behozni az EU-ba engedély nélkül

Bejött a 2000 milliárd dolláros álom, mégsem teljes az öröm

Bejött a 2000 milliárd dolláros álom, mégsem teljes az öröm