Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Több mint 10 ezer ember keresnek meg mintegy 510 településen.
Magyarország – 2009 és 2014 után – immár harmadik alkalommal vesz részt az Európai lakossági egészségfelmérésben (ELEF), amelynek célja, hogy átfogó képet adjon a lakosság egészségi állapotáról. Mintegy 510 településen élő, több mint tízezer, véletlen mintavétellel kiválasztott lakos egészségi állapotával kapcsolatos válaszait várja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérés végrehajtását európai uniós jogszabály teszi kötelezővé minden EU-tagállam számára. Az adatok hozzájárulnak az egyes tagországok egészségpolitikai intézkedéseihez és az egészségügyi ellátórendszerek minőségének javításához, valamint kulcsfontosságúak az egészségüggyel és az egészségmegőrzéssel kapcsolatos kutatásokhoz, programokhoz is.
A felmérés az adatgyűjtés reprezentativitása miatt a lakosság teljes körének egészségi állapotáról ad képet. Az ötévente ismétlődő egészségfelmérések által megismerhetők az egészségi állapot és az azt befolyásoló háttértényezők közötti összefüggések, valamint a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változások is nyomon követhetők lesznek.
Az Európai lakossági egészségfelmérés – amely 2019. szeptember 16-án indult – a 15 éves és annál idősebb, magánháztartásokban élő lakosságra terjed ki. A mintába került személyek kiválasztása matematikai-statisztikai módszerrel, véletlenszerűen történt. Az adatgyűjtés kísérleti jelleggel, az ELEF történetében első ízben, a 15 évesnél fiatalabbakra vonatkozóan is tartalmaz kérdéseket, amennyiben a válaszadónak van vele közös háztartásban élő, 6 hónapos és 14 éves életkor közötti gyermeke.
A mintába került személyeket a KSH postán küldött levélben kérte fel a válaszadásra, amely kétféle módon történhet. A kérdőív online is elérhető, interneten is ki lehet tölteni. Azokat, akik személyesen szeretnének válaszolni, fényképes igazolvánnyal rendelkező összeírók keresik fel.
A KSH – írták – a felmérésből származó adatokat bizalmasan kezeli, kizárólag statisztikai célra, összesítve, egyedi azonosítás lehetőségét kizáróan használja fel. A felmérés eredményeinek első hazai közlésére várhatóan 2020 tavaszán kerül sor, a tagállamok validált adatai az Eurostat honlapján lesznek majd elérhetők.
Különösen fontos, hogy a megkérdezettek aktívan részt vegyenek a felmérésben, hiszen az adatgyűjtés reprezentativitása miatt egy-egy kitöltő közel 700 embert képvisel – hívja fel a figyelmet a KSH.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.