Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A választási kampány kellős közepén készült kutatás jókor jött az ellenzéki Munkáspártnak, melynek az a fő jelszava, hogy a közszolgáltatások legyenek újra az állam kezében, amely olcsóbban működtetné őket, és nagyobb figyelmet fordítana a környezetvédelemre, melyet a magáncégek alárendelnek a profitszempontoknak.
Emlékezetes, az 1980-as években Margaret Thatcher hirdette meg a privatizáció átfogó programját mondván, az állam rossz gazda, mert nem képes hatékonyan működtetni a közszolgálatot. A baloldal kezdetben ellenezte ezt a privatizációt, de később Tony Blair miniszterelnöksége idején elfogadta. Most viszont Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére úgy véli, hogy ezzel lehet kiütni a nyeregből a konzervatívokat, akik a brexittel kampányolnak.
4,5 milliárd fontos megtakarítás a közegészségügyi rendszerben
Thatcher hagyta lerohadni a brit nemzeti egészségügyi szolgálatot (NHS), mert igyekezett a privát szféra felé terelni a pácienseket. Az NHS-en belül pedig létrejött egy belső piac, vagyis a privatizáció a rendszeren belül is felbukkant. A konzervatívok ezt a privatizációt folytatnák tovább, méghozzá úgy, hogy utat nyitnának az amerikai tőkének.
Amikor Donald Trump II. Erzsébet vendége volt Londonban, nem is titkolta: az őt támogató amerikai lobbi készen áll arra, hogy lerohanja az NHS rendszerét. Ez csaknem teljesen amerikai típusúvá tenné az egészségügyi rendszert Nagy-Britanniában, amelynek nagy vesztesei a középosztály és a szegények lennének. Épp a Munkáspárt szavazói. Nekik azt üzeni Corbyn, hogy a tanulmány szerinti 4,5 milliárd fontos éves megtakarításból 72 ezer új nővért és 20 ezer új orvost lehetne felvenni.
Ezek azért mellbevágó számok, mert jelenleg krónikus az orvos és nővérhiány az NHS-ben, melyet az is gyengít, hogy a brexit miatt az uniós polgárok tömegesen dezertálnak.
Az energiaszektorban 3,7 milliárd font lenne az éves spórolás
Ebből 222 olyan offshore szélerőművet lehetne munkába állítani, mely környezetbarát módon termeli az energiát – olvasható a kutatásban.
A vízművek államosítása 2,5 milliárd fontot hozna a konyhára. Miből? Például abból, hogy jelentős részben megszüntetné a vízcsapok csöpögését, mely óriási veszteséget okoz a vízműveknek, és persze a fogyasztóknak is.
Jelentős összegeket spórolna meg a nemzeti posta is éppúgy, mint a szélessávú internet szolgáltatás. Ha az NHS-t nem számítjuk akkor is igen szép összeg jön össze – hangsúlyozza a tanulmány, mely szerint 50 milliárd fontból végre lehetne hajtani az újra államosítási programot ezekben a szektorokban. Ez az összeg pedig a spórolás révén hét év alatt megtérülne.
Csakhogy a tulajdonosok szerint 200 milliárd font az ágazatok összértéke
A gyáriparosok szövetsége legalábbis ilyen szép összeget hozott ki. Erre a tanulmány szerzői azt válaszolják: a brit törvények nem írják azt elő, hogy piaci értéken kell államosítani a cégeket. Vagyis hogyha Jeremy Corbyn kerül kormányra, akkor megindíthatja az államosítás programját a parlamenti többségre támaszkodva.
Mindezt David Hall professzor, a Greenwich-i egyetem tanára mondta el a Daily Mirrornak. Cat Hobles, a We Own It vezetője pedig arról beszélt: a 21.-ik században bebizonyosodott, hogy a privatizáció nem hozta meg a kívánt eredményt, mert hogyha az állam kezében vannak a közszolgáltatások, akkor azokat hatékonyabban lehet működtetni.
