Több ezer traktorral vonultak fel a mezőgazdasági termelők tízezrei az elmúlt napokban Berlinben és Párizsban is. Más közvetlen okok miatt tüntettek a két európai fővárosban, de vannak közös sérelmek is. A nitrátszint miatt hozott német környezetvédelmi lépések ellen tüntettek a német gazdák, de az is jövőre dől el, hogy milyen lesz az uniós közös agrárpolitika szabályrendszere, ami a jelenleginél is szigorúbb környezetvédelmi intézkedéseket követelne a támogatások fejében. Franciaországban a tüntetők elsősorban az alacsony felvásárlási árak és a termelés túlszabályozottsága ellen kívánták felhívni a társadalom figyelmét, míg a németek a saját szigorodó jogszabályuk miatt vonultak fel elsősorban - írja az Agrárszektor mezőgazdasági portál a demonstrációk hátterét elemezte.

A francia gazdálkodók egyharmada kevesebb, mint 350 eurót keres egy hónapban, ami 117 ezer forintnak felel meg - ez még magyar viszonylatban is kevés. Különösen az állattartók elégedetlenek, hiszen ott is ez a kevésbé jövedelmező ágazat.A termelők a csökkenő felvásárlási árak és az egyre inkább szigorodó környezetvédelmi előírások ellen tüntettek, amelyek nehezebb helyzetbe hozzák őket.A portál elemzője szerint a német gazdálkodóknál az verte ki a biztosítékot, hogy a korábbi mennyiségnél jóval kevesebb szerves trágyát enged kijuttatni az új nitrátjogszabályuk, és azt is szigorúbban ellenőrzik, ez miképpen történik. A termelők méltatlannak érzik, hogy a rovarok számának csökkenését rajtuk kéri számon a társadalom, és erre hivatkozva szűkül a felhasználható növényvédő szerek köre.

Párizsban ezer traktor torlaszolta el a körgyűrűt, míg Berlinben 8600 erőgép bénította meg a várost. Mindkét helyszínen sok ezer gyalogos tiltakozó csatlakozott a megmozduláshoz.

Bernd Von Jutrczenka / DPA

Az Agrárszektor elemzésének szerzője szerint több közös vonása van a francia és a német tüntetéseknek: mindkét országban túlszabályozottnak látják a termelők a mezőgazdaságot, amit nem is kompenzálnak az agrárforrások olyan mértékben, mint amennyibe a szabályok teljesítése kerül. Mindkét országban problémaának látják a gazdák azt is, hogy nem védik őket megfelelően az Unión kívülről érkező termékekkel szemben, de az ipari szektornak is alárendelik az agráriummal kapcsolatos döntéseket. Az előbbieken túl pedig a fogyasztók is inkább a zöldeket támogatják. Az elemző kitér a megoldásra is, ami nem könnyű annak tükrében, hogy az ipari termelés jóval jövedelmezőbb ugyan, mint a mezőgazdaság, de kenyérre mindenkinek szüksége van.