A törvénymódosítások értelmében a következő tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. A technikum a minőségi szakmai oktatás helyszíne. Az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás. A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga – emelt szintű vizsgaként – beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Az itt végzettek előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételik, a szakirányú továbbtanulás során.

A szakképző iskola hároméves. Az ágazati ismereteket adó első év után történik a szakmaválasztás. Az ezt követő két évben duális képzés formájában, elsősorban vállalatoknál, vállalkozóknál lehet elsajátítani a szakmai ismereteket. A két rendszer egymásra épül majd, ezzel biztosítva az egész életen át tartó tanulás lehetőségét. A szakképző iskola és a technikum is ágazati alapoktatással indul, így ha egy diák meggondolja magát, és váltani szeretne a két iskolatípus között, az összehangolt ágazati tartalomnak köszönhetően az alapok megszerzése után ezt szabadon megteheti.

Az alapozó képzés egy gyakorlatorientált ágazati alapvizsgával zárul, és a következő évben kezdődik a szakirányú oktatás. Például a turizmus-vendéglátás ágazat esetében a cukrász, a fogadós-panziós, a pincér és a szakács alapszakmákat választó diákok együtt tanulják majd a vendéglátás alapjait, majd az alapvizsgát követően szakosodnak. Az  iskolarendszeren belül megszerezhető alapszakmák rugalmasabb, rövidebb képzési idő alatt a felnőttek számára is elérhetőek lesznek. Két alapszakma megszerzése – akár felnőttkorban is – változatlanul ingyenes lesz.

A törvényi szabályozás elfogadásával 2020 júliusától átlagosan 30 százalékkal emelkedik a szakképzésben oktatók bére – állítja az ITM: „az éves szinten 35 milliárd forint többletforrással teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer alakítható ki a szektorban dolgozó közel 32 ezer szakember számára.”

Emelkednek az óraadók bérei is, amelyek egy minősítési rendszer bevezetésével párhuzamosan, fokozatosan a piaci szintet is elérhetik.

Az új ösztöndíjrendszer szerint a nappali képzésben tanulók általános ösztöndíjban részesülnek, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Évente kétezer tehetséges tanuló hátrányos helyzetére és jó tanulmányi eredményére tekintettel külön támogatásra is jogosult lesz az Apáczai-ösztöndíj keretén belül.

Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét korábban a Klubrádióban kérdezték arról, miért kell megint átalakítani a szakképzési rendszert. Azzal kezdte: szerinte folyamatosan át kell alakítani, ahogy a piaci igények változnak. Például száz-százötven éve a lószerszám-készítő divatszakma volt, ma a robbanómotorokhoz érteni az, húsz év múlva pedig lehet, hogy az elektromos autókkal kapcsolatos szakmák jönnek divatba. De kilenc év alatt harmadszor nyúlnak hozzá, ennyi idő alatt egy szakma se megy ki a divatból. Miért nem alkalmazkodik magától a rendszer? – tette fel a kérdést Bolgár György. Parragh László azt mondta, a képzés üzlet is, mindig felkelti különböző üzleti körök érdeklődését, mert ebből pénzt is lehet csinálni.

A rendszer átalakításával a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete cseppet sem elégedett, szerintük a szakképzési törvény úgy helyez a mai jogállásukhoz képest jogfosztott állapotba 32 ezer pedagógust és oktatót, hogy cserébe garanciák nélküli béremelést és cinikus módon béralkut ígér egy olyan szférában, ahol ennek végképp nincs realitása.