szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kormány szerint Magyarország nemcsak szavakkal, hanem már tettekkel is bizonyította klímavédelmi elkötelezettségét.

Készen áll a klímaegyezmény aláírására a magyar kormány négy feltétel teljesülése esetén. Akkor, ha

  • nem az emberekkel, hanem a "legnagyobb klímarongálókkal", azaz a nagyvállalatokkal és a nagy szennyező országokkal fizettetik meg a klímavédelem árát, hiszen ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid-kibocsátásból.
  • nem emelkednek a családok számára az energia- és az élelmiszerárak,
  • megmaradnak a kohéziós pénzek, mert álláspontja szerint nem a szegényebb országoktól, hanem a gazdagabb, nagyobb szennyezőktől kell elvenni a pénzt.
  • ha támogatják az atomenergia használatát. A kormány szerint ugyanis a nélkül nem létezik hatékony kibocsátáscsökkentés.

Az MTI birtokába jutott dokumentum szerint Magyarország nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyította klímavédelmi elkötelezettségét, hiszen azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent.

A magyaroknak, a cseheknek és a lengyeleknek továbbra sem tetszik az EU zöld megállapodása

A magyar kormány kommunikációs államtitkára Twitter-közvetítésével megsértette a Tanács eljárási szabályzatát, a történtekről Ursula von der Leyent is értesíteni fogják. Kovácsot a civil szervezetek háttéranyaga boríthatta ki, amelyet az uniós miniszterek is tanulmányoztak, miközben a Magyarországgal szemben indított eljárásról folyt meghallgatás. Kormányzati források állítják, az egész a magyar szóvivő magánakciója volt, de ezt azért nem árt fenntartásokkal kezelni.

Azt is tartalmazza, hogy 2018-ban a GDP-növekedés Magyarországon 4,9 százalék volt, míg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 0,6 százalékkal csökkent. Az ország tehát nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén, és haladja meg a bruttó hazai termékének bővülése 2-3 százalékkal az eurózóna átlagos GDP-növekedését, de egyben példamutató gyakorlatot folytat az éghajlatvédelem területén is.

Az előterjesztésben azt is hangsúlyozzák, hogy Magyarország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ahhoz megvan az uniós cselekvési terv, és megvannak az ahhoz rendelt források. A magyar kormány vállalta, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen, amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal kíván elérni.

Ezzel szemben – mutatnak rá a dokumentum – az Európai Unió elvárása, hogy 2050-re összességében klímasemleges gazdasággal rendelkezzenek tagországai. Az előterjesztés szerint ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljeskörűen elektromos alapra helyezze, mintegy 50 ezermilliárd forintra lenne szükség, ami éves szinten a GDP mintegy 2-2,5 százalékát jelenti.

Felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarországon az egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is messze az uniós átlaga alatt van, egy főre vetítve a 6. legjobb kibocsátási mutató a magyar: 6,3 tonna/fő/év. Ehhez képest a német például 10,94 tonna, a holland pedig 11,51 tonna. Az USA-ban 20,13 tonna, Szaúd-Arábiában pedig 25,7 tonna ugyanez a mutató.

Kitérnek arra is, hogy Magyarországon az áramtermelés 60 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentes, 50 százaléka származik nukleáris, 10 százaléka megújuló energiából, ebből következően hazánk gond nélkül tudja teljesíteni az Unión belüli 2030-as klímacéljait.

Ezzel szemben – fejtik ki az előterjesztésben – a nemzeti energia- és klímatervek előzetes bizottsági értékelése szerint a jelenlegi trendek és előrejelzések alapján egyes nyugat-európai tagállamok – mint Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország – a meglévő intézkedésekkel nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátáscsökkentési céljaikat.

Ahogy korábban a Reuters értesülése alapján megírtuk, kifogást emelt Lengyelország, Magyarország és Csehország az Európai Bizottság európai zöld megállapodás (European Green Deal) nevű klímacsomagjával szemben. A stratégiát, amely azt vázolja fel, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett, hivatalosan csütörtökön mutatják be a brüsszeli uniós csúcson. A tervhez – amely egyebek mellett 100 milliárd eurónyi (33 ezermilliárd forint) beruházást generálna a klímaváltozás elleni harc jegyében – az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!