Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Moszkva azután állította le a Fehéroroszországnak szánt kőolaj szállítását, hogy az óév utolsó napján lejárt a két ország közötti egyezmény, s a felek vitatkoznak az új megállapodás részleteiről: Minszk az árkedvezmények fenntartását kéri, Moszkva ebbe nem egyezett bele. A vita ellenére a Barátság kőolajvezetéken – amelyen keresztül az európai fogyasztók által felhasznált mennyiség tizede érkezik – egyelőre folyamatos maradt a szállítás, mivel így kap Magyarország, Németország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország orosz olajat.
Moszkvai zsarolás?
A kereskedelmi vita minden bizonnyal része annak az alkudozásnak, amely arról szól, milyen feltételekkel váljon szorosabbá Oroszoroszország és Fehéroroszország uniója, melynek révén lehetővé válna, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő – egy újonnan létrehozandó szövetségi állam vezetőjeként – jelenlegi mandátumának 2024-es lejárta után is hatalomban maradjon. Oroszország az utóbbi években fokozatosan csökkentette a Fehéroroszországnak adott árkedvezményt, és a Reuters hírügynökség értesülései szerint a volt szovjet tagköztársaság az európai fogyasztókéhoz közeli áron jut az energiahordozókhoz.
Az orosz-fehérorosz ártárgyalások jelenleg szünetelnek, Oroszországban január 9-éig tartanak az elhúzódó karácsonyi és újévi ünnepek.
Visszaeső gázszállítások
2020 első napjaiban – amióta érvényben van az Oroszország és Ukrajna közötti új gáztranzit megállapodás – jelentősen csökkent az Ukrajnán keresztül érkező földgáz mennyisége. Szlovákiába a szokásos napi 162 millió köbméter helyett 17 millió érkezett, a magyar–ukrán határon pedig 41 millió köbméterről 6,8 millióra zuhant az érkező mennyiség. Kisebb mértékben ugyan, de csökkent az Ukrajnán keresztül Lengyelországba, illetve Romániába érkezett földgáz mennyisége is.
Az oroszok pedig teljesen átterelték a hagyományos, Ukrajnán keresztüli szállításokat Bulgária, Görögország és Törökország esetében: a három ország már a Török áramlaton keresztül jut energiahordozóhoz. A szállított mennyiség látványos csökkenése miatt valamelyest megemelkedtek az európai spot-árak, s az érintett országok növelik a tározókból kivett gázmennyiséget. És növekszik a Norvégiából érkező gáz mennysége is, január másodikán 116 millió köbméterrel csúcsra ért a beérkező import.
Igazi kompromisszum
Az új ukrán–orosz gázmegállapodásban mindkét fél engedett: Ukrajna tízéves szerződést akart, míg az oroszok egy évre kívántak szerződni. A megállapodást végül öt évre kötötték meg, s ennek alapján a Gazprom – cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott valamennyi, összesen 12 milliárd dolláros, Gazprommal szembeni követeléséről – az orosz állami energiamonopólium 3 milliárd dollárt fizet Ukrajnának. A megállapodás szerint a következő öt évben a korábbinál kevesebb, 40-65 milliárd köbméter érkezik Ukrajnán keresztül az európai fogyasztókhoz. A korábbi években ez a mennyiség 80-100 milliárd köbméter körül alakult, leszámítva 2014-et és 2015-öt, amikor 60 milliárd köbméter volt az európai és törökországi tranzit.
Viszont hamarosan működni kezd az évi 55 milliárd köbméter kapacitású Északi Áramlat II. vezeték, amely közvetlen összeköttetést teremt Oroszország és Németország között. Az Északi Áramlat I. 2011 óta működik, ennek ugyancsak 55 milliárd köbméter a kapacitása. Az Északi Áramlat II. annak ellenére is megépül – jelenleg 90 százalék körül van a készültségi fok – hogy az EU-tagállamok és az USA is ellenzi a projektet: a félelmek szerint a vezeték miatt az EU túlzott függésbe kerül Oroszországtól.
