Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az állami olajvállalat lényegében megszüntette az olaj kitermelését, és átadta azt olyan vegyes vállalatoknak, melyekben külföldi cégek meghatározó szerepet játszanak – mondta az exminiszter a Reutersnek. Két külföldi olajóriást külön kiemelt az egykori olajminiszter: az egyik az orosz Rosznyeft, a másik a kínai CNPC.
Venezuela olajkitermelés évek óta csökken: ma alig az egyharmada annak, mint amennyit 20 éve kitermeltek – mondta Ramirez a Reutersnek. Ez nincs ellenére az oroszoknak, mert ők Szaúd-Arábiával együtt szabályozni akarják a világpiacot, ahol túlkínálat lenne, ha minden termelő kihozná a maximumot az olajkutakból.
Az állami olajvállalat nem csinál mást minthogy szerződéseket köt jórészt külföldi cégekkel az olaj kitermeléséről – állítja Rafael Ramirez. Ez lényegében privatizáció: a Rosznyeft megszerzi az olajmezőket és cserébe Moszkva finanszírozza Nicolas Maduro elnök düledező rendszerét.
A pénzre pedig szükség is van, hiszen Donald Trump amerikai elnök szankciókkal akarja megbénítani Venezuela olajkitermelését, hogy ezzel buktassa meg a kormányt. 2017 óta élnek a szankciók, melyek katasztrofális következményekkel járnak Venezuela olajipara számára: egyrészt nem tudnak beszerezni fontos gépeket és berendezéseket, másrészt pedig minden külföldi cég fél velük kapcsolatba lépni, mert tart attól, hogy az amerikaiak feketelistára helyezhetik. Ebben a helyzetben játssza el Oroszország a mentőangyal szerepét.
A katonaság is ott van
A titkosszolgálat különleges képzett emberei védelmezik az orosz érdekeket Venezuelában – az USA legnagyobb bánatára. Mike Pompeo külügyminiszter többször is emlékeztette az oroszokat a Monroe-doktrínára, mely szerint Amerika az amerikaiaké, egészen pontosan az Egyesült Államoké. Erre Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt válaszolta, hogy a XIX. század doktrínája aligha lehet iránymutató a huszonegyedik században. Különben pedig az oroszok venezuelai kérésre állomásoznak a latin-amerikai országban.
És persze közben Maduro elnök puccstól is retteg, ezért támaszkodik egyre inkább a kubai és az orosz katonákra. Saját hadserege egyelőre még mögötte áll, de a lojalitása erősen kérdéses. Maduro ezt úgy akarja megerősíteni, hogy a katonákra bízza azokat a kulcspozíciókat, ahol nagy pénzt lehet keresni. Például az olajipart. Ezzel kapcsolatban Rafael Ramirez azt mondta a Reutersnek, hogy az állami olajvállalat szakmailag is összeomlott, mert katonatisztek irányítják, akik csakis a pénz lenyúlásához értenek – ezért is eshetett ekkorát a kitermelés.
A kínaiak üzletelni akarnak
Moszkvával ellentétben Peking Venezuelában is kizárólag gazdasági érdekeit képviseli. A kínaiak hiteleket nyújtanak a szorult helyzetben levő venezuelai kormánynak, úgy, hogy mindenki tudja, hogy ezeket a hiteleket Venezuela nem képes visszafizetni. Hacsak nem privatizálja az olajipart. Márpedig a gyakorlatban ez történik – állítja Rafael Ramirez. A kínaiak a világ legnagyobb olaj importőrei, nekik jól jön minden megszerzett olajmező még hogyha oly távol is fekszik Kínától, mint Venezuela.
A baj csak az, hogy a kitermelés jóformán lehetetlen, mert nincsenek megfelelő gépek, a szakértők megszöktek és általános a korrupció. Egy tábornok jelenleg az olajminiszter, aki fellendülést ígért, de ehelyett 75 éves mélypontra süllyedt Venezuela olajtermelése és exportja.
Az oroszok és a kínaiak így lélegeztetőgépen tartják a populista rendszert Venezuelában, hogy közben megszerezzék az értékes olajmezőket. Az ellenzék viszont, melyet az USA támogat közölte: nem ismeri el azokat a szerződéseket, melyeket külföldi cégekkel köt meg a szorongatott helyzetben levő Maduro kormányzat Venezuelában.
