A rezsicsökkentés és Paks került a kormány klímastratégiájának középpontjába

A rezsicsökkentés és Paks került a kormány klímastratégiájának középpontjába

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bemutatta a kormány a Magyarország klíma- és energiapolitikáját 2030-ig meghatározó stratégiáját. A tervben szerepel az, hogy az átállás 50 ezer milliárd forintot emésztene fel, és az is, hogy a legnagyobb szennyezőnek számító Mátrai Erőmű bezárásával nem számol a kormány.

"Amikor a kormány a klímapolitikáról beszél, akkor egyben az ország szuverenitásának megőrzéséről, a nemzet és a családok megélhetésének biztosításáról és a keresztény kultúra fenntartásáról is gondoskodik" – áll a most kiadott Nemzeti energia- és klímatervben, amely a kormány 2030-ig tartó vízióját foglalja össze.

A két dokumentum és mellékletei csütörtökön késő délután kerültek fel a Kormány.hu-ra, akárcsak az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásairól szóló elemzés. Ez utóbbiból kiderül, hogy az "emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátások által jelentősen felgyorsított éghajlatváltozás" rengeteg jól beazonosítható, a gazdaság számos területére negatív hatást gyakorló következménnyel jár.

A kormány tehát – bár az elmúlt hetekben 180 fokos fordulatot tett a témával kapcsolatban – nem tud elszakadni saját politikájától akkor sem, amikor a következő tíz évre szóló stratégiáról gondolkozik. Ennek fényében így az sem meglepő, hogy két alapelv tűnik ki a dokumentumokból:

©

Ami a szennyező technológiák leépítését illeti, a kormány a legnagyobb hazai szén-dioxid-kibocsátó, a Mészáros Lőrinctől éppen állami kézbe kerülő Mátrai Erőműnél nem a leállásban, hanem a reorganizációban gondolkodik, amit azzal is indokol, hogy a létesítmény bezárása komoly társadalmi-gazdasági hatást gyakorolna a térségben. Ezért az átmenethez az EU méltányos átmenet alapjából is számít az állam támogatásra. A 2020 utánra tervezett, 100 milliárd eurós támogatási alapból a mostani tervek szerint mindössze 82,2 millió eurót kapna Magyarország – átállásra, az atomenergia ebbe nem tartozik bele. A megújulók esetében a napenergia kaphat fontos szerepet – a Mátrai Erőműnél és általában is. Ugyanakkor a kormány azt is elvárja, hogy az erőmű által is használt, környezetszennyező lignitre alapuló "termelés lehetősége stratégiai tartalékként továbbra is rendelkezésre álljon".

Fő vállalások:

©

Múlt héten jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, hogy a kormány elfogadta a klímatervet: a középtávú célokat meghatározó klímastratégia 2030-ig meghatározza majd Magyarország klíma- és energiapolitikai prioritásait. Az EU által kitűzött 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges 2050-ig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát (NTFS) 2020 végéig dolgozza ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az új stratégiát megelőzte a párizsi klímaegyezmény megkötésekor előírt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia elkészítése és a szintén előírt társadalmi konzultáció, amit a magyar kormány enyhén szólva sem ismertetett és ellentmondásos volt az állásfoglalásuk abban a tekintetben, hogy számít-e nekik a válaszadók véleménye, vagy sem. Végül miután 200 ezren kitöltötték a konzultációt, a kormány már azzal dicsekedett, hogy 92 százalékuk támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Arról is beszéltek, hogy a 2030-ig szóló stratégia 4 fő területre fog koncentrálni:

©

Mennyibe fog ez kerülni és ki fizeti meg?

A kormány számításai szerint a 2050-ig karbonsemlegessé válás 50 ezer milliárd forintba (150 milliárd euróba) fog kerülni, és ennek egy részét az EU-s forrásoktól remélik. Szakértők szerint azonban a kormány által említett beruházási költségek túlárazottak, vagy feleslegesek, és 30 év alatt 3100 milliárd forintból megoldható lenne a célok elérése. A magyar kormány korábban pont az átállás magas költségeire hivatkozva vétózta meg az EU klímasemlegességre vonatkozó vállalását, később azonban a zöldfejlesztésekre igénybe vehető támogatások miatt Magyarország is zöld utat adott az EU decemberben elfogadott klímaterveinek.

A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a klímavédelem árát a „legnagyobb klímarongálókkal” fizettessék meg, valamint az ITM pénteki sajtótájékoztatóján is elhangzott, hogy a kormány kitart amellett, hogy a háztartások számára ne emelkedjenek az energia- és az élelmiszerárak. A kormány az atomenergia használatához is ragaszkodik, amelyet viszont a zöld alapból nem fognak támogatni.

Hozzászólások