Nagyon nem állunk jól épületenergetika terén

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A legtöbb magyar családi ház hőszigetelése nem megfelelő, és ez a klímaváltozáshoz is jelentősen hozzátesz. A jövő évtől az Európai Unióban építeni és eladni sem lehet majd csak legalább nulla energiaigényű épületet.

Egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása Magyarországon kétszer akkora, mint például egy osztrák családi ház energiaszükséglete. Eközben az ország teljes energiafogyasztásának 40 százalékát a lakossági teszi ki – derül ki a Knauf Insulation felméréséből.

A friss kutatás pedig rámutat, hogy itthon tíz közül csupán két családi ház hőszigetelése megfelelő, nem csoda, ha az ország több részén a lakossági fűtés a legnagyobb szennyező. A 80 százalékot kitevő 1,8 millió lakóépület ugyanis nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, így az energiaigénye indokolatlanul magas. A szigetelésükkel több üvegházhatású gáztól lehetne megkímélni a Föld légkörét: így több mint 0,4 tonnával, akár 40-50 százalékkal is csökkenthető volna a szén-dioxid-kibocsátás, az otthoni energiafelhasználás és a fűtési költség.

A felmérése szerint tovább ront a helyzeten, hogy a magyar háztartások közel 75 százaléka még mindig fosszilis energiahordozók felhasználásával fűt.

Nem csak építeni, de eladni és jelentősen felújítani sem lehet majd energetikai tanúsítvány nélkül

A már a 2020-ban épülő ingatlanok tervezésekor érdemes figyelembe venni az Európai Uniós direktívák szerint szigorodó épületenergetikai szabályokat, 2021. január elsejétől ugyanis kizárólag közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt. Vagyis olyan épületek, amelyek építésénél legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használnak, azaz legalább BB energetikai besorolásúak. A sokszor előre nem látható csúszások miatt azt javasolják a szakértők, hogy már a jövő év elejétől szigorodó rendeletnek megfelelően célszerű tervezni az épületeket.

A Deceuninck jelentéséből az derül ki, hogy az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján a hazai ingatlanoknak jelenleg csak kis százaléka felel meg a szigorodó épületenergetikai szabályozásnak: a tavaly energetikailag besorolt épületeknek csupán 3,59 százaléka van minimális (AA+) és közel nulla (BB) energiaigény között.

A szakértők szerint a közel nulla követelményszintet az ingatlanállomány kevesebb mint 1 százaléka teljesíti valójában. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 4,4 millió lakóegység található, amelyek megközelítőleg egynegyede rendelkezik egyáltalán az energetikai állapotot vizsgáló tanúsítással. A legtöbb korszerű és átlagos besorolású, az ingatlanok 29-30 százaléka azonban gyenge, rossz, vagy kiemelkedően rossz minősítésű (HH és JJ).

Hozzászólások