Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Bemutatta az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tervezetét Charles Michel, a tagállamok vezetőit tömörítő csúcsszerv, az Európai Tanács elnöke. A dokumentum legnagyobb meglepetése, hogy ugyan a jogállamisághoz köti a kifizetéseket, de a korábbi tervekkel ellentétben nem a szankciók elutasítását, hanem elfogadását köti minősített többséghez.
Vagyis, ha az Európai Bizottság büntetést javasol, akkor a tagállamok legalább 65 százalékának el kell fogadnia azt. Ezzel szemben az előző tervek szerint a büntetést csak úgy lehetett volna megakadályozni, hogy a tagállamok minősített többsége elutasítja a javaslatot. Az új javaslat szerint tehát
egy ellenálló kisebbség is megakadályozhatja a szankciókat.
Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a most beterjesztett költségvetési javaslat nagy engedmény a jogállamiság miatt támadott országoknak, azaz Magyarországnak és Lengyelországnak.
Azt, hogy a büntetés szükségességét milyen mechanizmus alapján állapítja meg Brüsszel, a költségvetéssel párhuzamosan dolgozzák ki. A dokumentum leszögezi, hogy annak nincs köze a hetes cikk szerinti eljárásokhoz. A Lengyelország és Magyarország ellen indult eljárások tehát nem jelentik automatikusan azt, hogy elvonják az EU-s pénzeket.
Minimális változás
A Charles Michel által benyújtott költségvetési tervezet keretösszege egyébként csak minimális növekedést mutat a finn elnökség korábbi javaslatához képest:
a teljes keret 1094 milliárd euró.
Az egyes tagállamok kötelezettségvállalása is csak minimálisan nőtt. A finnek azt javasolták, hogy a tagországok bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1,07 százalékát fizessék be a brüsszeli kasszába.
A ma benyújtott javaslat szerint ez a szám
1,074% lenne.
Ez 8 milliárd euróval több a finn soros elnökség korábbi javaslatához képest.
A Bruxinfo információi szerint magyar szemszögből a másik legjelentősebb változás, hogy 600 millió euróval megnöveli a magyar kohéziós politikai pénzes boríték összegét, amely így becslésük szerint 17,8 milliárd euró lenne 2021 és 2027 között. Ez közel 6 milliárd euróval kevesebb, mint a folyó hétéves költségvetési ciklusban, de még az Európai Bizottság eredeti javaslatánál is kedvezőtlenebb.
Az európai állam- és kormányfők február 20-án ülnek össze, hogy megvitassák a tervezetet, de még erősen kérdéses, hogy sikerül-e döntést hozniuk. Az ott elfogadott tervezetre egyébként az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania (módosítani nem áll módjában), márpedig a testület jelezte, hogy a mostani formájában megvétózza azt.
