Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Történelmi léptékűnek nevezett gazdaságvédelmi akciótervet jelentett be hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány negatív hatásainak enyhítésére. Arról beszélt, hogy az új intézkedések a gazdaságvédelmi lépések második ütemét jelentik, amelynek keretében a GDP 18-20 százalékát csoportosítják át, a költségvetési hiányt pedig 1 százalékról 2,7 százalékra emelik.
Az öt legfontosabb alprogramot is ismertette a kormányfő:
- munkahelyek megőrzése,
- munkahelyteremtés,
- kiemelt ágazatok újraindítása,
- vállalatok finanszírozása,
- a családok és a nyugdíjasok védelme.
Azt is közölte Orbán, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter koordinálja a programot, Bártfai-Mager Andrea az állami vállalatokat hozza lendületbe, Varga Mihály pénzügyminisztertől pedig azt várja, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat, és garantálja a költségvetési fegyelmet.
Hétfőn késő este meg is jelent az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben "Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól" címmel. Ebből kiderül, hogy a kormányzat három alapot állít fel a központi költségvetésben a járványügyi védekezés és a gazdaság újraindítása érdekében szükséges hazai, illetve esetleges európai uniós források és kiadások elszámolására. Ezek a(z)
- Járvány Elleni Védekezési Alap,
- Gazdaságvédelmi Alap,
- Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja.
A rendelet szerint a Járvány Elleni Védekezési Alap összesen 633,51 milliárdos forrással indul el. Ez
- a járvány elleni védekezés központi tartalékának 378 milliárd forintos,
- a pártok támogatása 50 százalékának átcsoportosításából származó 1,272 milliárd forintos összege mellett
- 46,941 milliárd forint költségvetési átcsoportosításból,
- a kiskereskedelmi adóból befolyó 36 milliárd forintból, a pénzintézeti szektor 55 milliárdos hozzájárulásából,
- a települési önkormányzatoktól elvont, és a központi költségvetésbe átirányított gépjárműadóból származó 34,4 milliárd forintból áll össze,
- valamint tartalmazza az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelése fedezetére szánt 81,894 milliárd forintot.
A kedden hatályba lépett rendelet szerint a forrásokból a járvány elleni védekezés központi tartaléka felülről nyitott, automatikusan túlléphető.
A kiadások között szerepel az egészségügyi dolgozók 2020. évi egyszeri, fejenként 500 ezer forintos bérkiegészítése (összesen 70,6 milliárd forint), az operatív törzs április 3-ig meghozott döntései szerinti, már teljesített, illetve várható kiadások alapján 380,5 milliárd forint értékben eszközbeszerzések, beruházások, valamint az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelése (összesen 81,894 milliárd forint).
A Gazdaságvédelmi Alap forrását a központi intézmények és programok megtakarításai (922,553 milliárd forint), és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele (423,1 milliárd forint) adja, összesen 1345,653 milliárd forint értékben. Az alap kiadási során a gazdaságvédelmi programok 922,553 milliárd forint értékben szerepelnek, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásai 423,1 milliárd forintot tesznek ki.
A gazdaságvédelmi programok között a rendelet a következőket sorolja fel: munkahely-megtartási program, munkahely-teremtési program, kiemelt ágazati programok, vállalkozások finanszírozása, valamint család- és nyugdíjasvédelmi program. Az öt program kiadási előirányzatait a rendelet nem részletezi.
A rendelet létrehozza a költségvetésben az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapját, amelyben jelenleg nem szerepelnek források.
