Az év elején úgy tűnt, Boris Johnson véget vetett közel négy év Brexit-mizériájának, és a Konzervatívok vezette Nagy-Britannia elindult egy hosszú, de beláthatóbb úton: január 31-ére megszületett a Brexit-megállapodás, év végéig pedig minden EU-s köteléket elvágtak volna. A toryk nagy örömére ráadásul a Munkáspárt is romokban hevert: antiszemita botrányok után, vezető nélkül, ideológiailag polarizáltan.

Aztán amint el lehetett volna kezdeni valósággá váltani a Brexitet, jött a koronavírus-járvány, és a Konzervatívok 2009 óta tartó kormányzásuk alatt először igazán nehéz helyzetbe kerültek. A britek a kelleténél sokkal később, és akkor már hihetetlen kapkodással reagáltak a járványra: március 24-én vesztegzár alá került az ország, erre sem az emberek, sem a gazdaság nem készült fel, az egészségügy pedig többhetes lemaradásban volt ágyak és munkaerő tekintetében. Március 29-én maga Boris Johnson is kórházba került, április 6-án pedig az intenzív osztályra szállították a miniszterelnököt. Összeszedtük, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a szigetországnak a következő hetekben.

Az új koronavírussal fertőzött Boris Johnson brit miniszterelnök intenzív osztályra kerüléséről címlapján tudósító napilapot olvas a londoni metró egyik védőmaszkot viselő utasa

MTI / EPA / Andy Rain

Milyen a brit járványügyi helyzet jelenleg?

Nagy-Britanniában április 7-ig több mint 213 ezer embert teszteltek a COVID-19 járványt okozó SARS-CoV-2 vírusra: 55 ezernél diagnosztizálták a fertőzést, a vírus okozta betegség pedig 6159 áldozatot követelt. Az elhunytak száma csak kedden 786 fővel emelkedett, amihez hasonlót eddig csak Olaszországban és Spanyolországban lehetett látni a kontinensen.

A brit egészségügy hosszú ideje a politikai kampányok része, a 2016-os Leave-kampány (a Brexit-népszavazás távozáspárti csoportja) óta pedig kiemelt szerep jutott a brit egészségügyi ellátórendszernek, az NHS-nek az Európai Uniónak küldött pénzek átcsoportosításának terveiben. A Konzervatívok 2021-től tudtak volna erre komolyabb figyelmet fordítani, azonban a járvány 9 hónappal hamarabb csapott le a társadalom által felemásan megítélt egészségügyi rendszerre.

Brit ápolók szerint ágyakban és munkaerőben is hiányt szenved az NHS ahhoz, hogy kézben tartsák a helyzetet. Egy, a Guardiannek író egészségügyi dolgozó szerint a rendszeresen dolgozó orvosok közel felét vesztették el a kórházak az elmúlt hetekben vírusfertőzés, önkéntes karantén, vagy pusztán félelem miatt. Egy brit nővér-hallgató két hete még arról számolt be a hvg.hu-nak, hogy hamarosan bevethetik a tanulókat is, hogyha nem sikerül elég munkaerőt toborozni – ez azóta meg is történt. A britek hálájuk jeléül rendszeresen állnak ki az ablakukba megtapsolni az egészségügyben dolgozókat, de anyagi kompenzációról egyelőre nem született döntés.

AFP / Kate Green

Az ágyhiány megoldása érdekében az NHS nagyszabású programot indított el: a hadsereget is bevonva több ezer férőhelyes intenzív osztályokká alakítanak át tömegrendezvényekre alkalmas épületeket országszerte. A londoni ExCel konferencia- és rendezvényközpontot közel 500 dolgozó, akár napi 15 órás műszakjai segítségével 9 nap alatt alakították át 4000 férőhelyes kórházzá, ahol az ágyak többsége teljes értékű intenzív egységként üzemel, lélegeztetőgéppel felszerelve. A Florence Nightingale-ről elnevezett rendkívüli kórház szállodákhoz, egyetemi kollégiumokhoz, illetve a London City repülőtérhez is közel található, így mind a dolgozók, mind a páciensek ellátása hosszú távon is kivitelezhetőnek tűnik. London polgármestere, Sadiq Khan szerint sikerült elhárítani a katasztrófát, és London készen áll akár 8000 intenzív kezelésre szoruló beteg ellátására.

A britek további, 1-2 ezer fős Nightingale-kórházakat terveznek kiépíteni Cardiffban, Birminghamben, Bristolban és Manchesterben egyaránt.

Mentőautók állnak a kelet-londoni ExCel konferenciaközpont mellett, ahol egy 4000-ágyas ideiglenes kórházat állítanak fel a koronavírussal fertőzött betegek számára

MTI / AP / Matt Dunham

Mi történik a kormányban?

Április 8-ra virradóra Boris Johnson miniszterelnök a második éjszakáját töltötte el a londoni St. Thomas’ klinika intenzív osztályán, állapota stabil, lélegeztetésre pedig nem szorul. Miniszterelnök-helyettes hiányában amíg felépül, pozícióját Dominic Raab külügyminiszter tölti be, aki viszont csak a kabinettel közösen hozhat döntéseket, jelentősen lassítva a további intézkedéseket.

Ennek megfelelően Raab egyelőre nem tudott konkrét választ adni a vesztegzárat illető kérdésekre, mindössze Boris Johnson gyógyulásába vetett hitéről biztosította a médiát. A miniszterekre vezető hiányában komolyabb nyomás kerül, amit a sajtó és a társadalom érdeklődése tovább nehezít, nem meglepő tehát, hogy egyes beszámolók szerint komoly viták alakultak ki a kabineten belül a válságkezelésről.

Szakértők szerint Johnson hatalmi űrt hagyott a kormányban, ugyanis Raab semmiképpen nem rendelkezhet mindazzal a hatalommal, ami a miniszterelnököt megilleti: bár a nukleáris kódok kézhezvételét nem erősítette meg, de nem is tagadta a kabinet; a külügyminiszter például biztosan nem fogja helyettesíteni Johnsont a királynővel hetente tartott értekezletein. Ha elhúzódik a miniszterelnök inaktivitása, felvetődhet a kérdés, hogy mennyire terjeszthető ki és ezáltal mennyire demokratikus Raab pozíciója, illetve megfogalmazódhat egy átmeneti miniszterelnök kinevezésének a lehetősége is, hogy meggyorsítsák a döntéshozást a krízishelyzetben.

Dominic Raab brit külügyminiszter a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből távozik egy tanácskozás végeztével

MTI / AP / Matt Dunham

Hogy áll a brit gazdaság? Mi lesz a Brexittel?

Jelenleg úgy tűnik, a brit gazdasági visszaesés jócskán nagyobb lesz a 2009-es gazdasági világválság okozta recessziónál, és akár 1900 óta nem látott mélységbe lökheti a királyságot: akárcsak máshol Európa szerte, a vásárlói kereslet drasztikusan visszaesett, a kisebb vállalkozások pedig szinte kivétel nélkül veszélybe kerültek.

Közel 1 millióan jelentkeztek segélyekért a március második felében a munkahelyek megszűnése, a menesztések és a munkaerőpiac alacsonyabb felszívóereje miatt. A turizmus, a vendéglátóipar és a közlekedés mellett az ingatlanszektor is jelentősen megérzi a koronavírus-járványt, ugyanis a lakáseladások és -kiadások száma egyaránt drámaian csökkent márciusban az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Az pedig szinte már ironikus, hogy továbbra is az Európai Bizottság jóváhagyása kellett ahhoz, hogy a britek elindíthassák saját gazdasági mentőakciójukat. Ennek értelmében 50 milliárd fontot (20 ezer milliárd forint) különítettek el arra, hogy kis- és közepes vállalkozásoknak, illetve egyes nagyvállalatoknak segítsenek: mindez történhet juttatások, kedvező feltételű hitelek, kutatástámogatás vagy építkezési segély révén.

A Brexit-tárgyalások értelemszerűen leálltak a világjárvány miatt. Az unió március 13-án adta ki azt a 441 oldalas előzetes tervezetet, amely Brüsszel nézőpontját tartalmazza a jövőbeni brit-EU kapcsolat minden aspektusáról, ennek megfelelő dokumentum azonban nem született a brit oldalon, így a felek nem tudnak ez idő alatt haladni a december 31-i végleges búcsú felé. Az Európai Néppárt nem csak Magyarországgal volt elfoglalva az elmúlt napokban: az európai parlamenti frakció szerint célszerű lenne a briteknek megfontolni a kilépési folyamat meghosszabbítását egy évvel, 2021 végéig. Bár erre külön nem reagált a brit kormány, azt korábban hangsúlyozták, hogy hiába hajlik rá az EU, semmiképpen nem támogatják az átmeneti időszak nyújtását.

MTI / EPA / Neil Hall

Mit csinál a Labour?

Mindeközben a legnagyobb ellenzéki politikai csoportosulás, a Munkáspárt megválasztotta új vezetőjét: a várakozásoknak megfelelően Sir Kier Starmer lett Jeremy Corbyn utódja. Újdonsült pártvezetőként Starmer annak rendje és módja szerint elkezdte a párton belüli tisztogatást, és lecserélte azoknak az árnyékminisztereknek a többségét, akik Corbyn megosztó, a New Labour-höz képest erősen baloldali politikáját képviselték. Az új pártelnök célja

az országot előrébb helyezni és jó alternatívaként megjelenni ahelyett, hogy ideológiai tisztaságra törekednének.

Az így felálló árnyékkabinet többsége közoktatásban tanult, és később – a brit politikai elittel ellentétben – nem Oxfordban vagy Cambridge-ben járt egyetemre, valamint a munkáspárti tisztviselő-jelöltek többsége nő. Érdekesség, hogy visszakerült a párt első emberei közé Ed Milliband, aki 2010-2015 között volt a párt vezetője, ő az üzleti, energia- és ipari tárcát kapta.

Starmer megválasztásakor bejelentette, hogy együtt akar működni a kormánnyal, és nem akarja politikai haszonszerzésre használni a válsághelyzetet. Korábban maga Boris Johnson is konstruktívan reagált a helyzetre, és közös konzultációra biztatta az összes ellenzéki párt vezetőjét.