Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az elmúlt hetekben végképp feldühítette Nagykőrös nem kormánypárti lakóit, hogy a járvány okozta veszélyhelyzet közepette a város fideszes polgármestere a megmentő szerepében tetszelegve a fociklub építkezésével kampányolt. Czira Szabolcs áprilisi diadalittas közlése után a helyi önkormányzati lap május közepén egyenesen „soha nem látott” infrastrukturális fejlesztésnek minősítette, hogy készül a Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület székháza, holott két sportszövetség is szabálytalanságokat állapított meg a klubnál.
De mégis miből építkeznek? – kérdezték a helyiek, ha egyszer a Magyar Labdarúgó-szövetség már feljelentést is tett, mert kiderült, hogy szabálytalan felhasználás miatt a sportegyesület 50 millió forinttal tartozik az MLSZ-nek. Emiatt a szövetség felfüggesztette annak a 190 millió forintnak a folyósítását is, amelyet a Kinizsi a társaságiadó-felajánlásokból kapott, így viszont az önkormányzat sem utalhatta volna át az összeg másik felét, mert annak a tao volt a feltétele.
A rejtélyt az MLSZ oldotta meg a HVG kérdésére adott válaszában, ami egyben azt a gyanút kelti, hogy szó szerint kifizetődő a támogatás legmagasabb körökkel jóban lenni. A Kinizsi ugyanis részletfizetési engedményt kért és kapott az adóhivataltól, amit bemutatott a labdarúgó-szövetségnek, ott pedig megszüntették a felfüggesztését, mondván, a klubnak nincs köztartozása.
Csakhogy közben kiderült, a Kinizsi nemcsak a fociban maradt a sportági szervezet adósa, hanem a röplabdában is. Mint a Magyar Röplabda Szövetségnél kérdésünkre elmondták, csaknem 24 millió forint visszafizetésére kötelezték az egyesületet, részben azért, mert a dokumentumok alapján egyszerűen nem használták fel a támogatást. Csakhogy, ha a pénz a számlán maradt, akkor kérdés, a Kinizsi miért nem fizette vissza az összeget.
A röplabdások csak a veszélyhelyzet miatt nem kértek még adóhivatali végrehajtást, viszont a klub a jelek szerint nem tájékoztatta az MLSZ-t a tartozásról. Az önkormányzatnál pedig nem vettek tudomást erről, pedig az egyesület és a közgyűlés között egy remek híd képződött.
A Kinizsi elnöke, Sohajda Márk október óta a nagykőrösi képviselő-testület fideszes tagja, sőt a Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnöke is. Vagyis esetenként olyan kérdésekben is dönthet, vagy legalábbis befolyásolhatja a határozathozatalt, amelyek az egyesület életét is érintik. Ha pedig ez még nem lenne elég az összeférhetetlenséghez, a tao-támogatást a Duna Aszfalt ajánlotta fel, vagyis az ország egyik legtöbb közbeszerzését elnyerő vállalata.
A Duna Aszfalt tulajdonosa, Szijj László ugyanis nemcsak a felcsúti milliárdos egyik legközvetlenebb üzlettársa, hanem Czira Szabolcs polgármester nászura. Szijj lánya az ifjabb Czira felesége, az ifjabb Czira pedig a Duna Aszfalt ügyeiben is sokszor eljáró ügyvéd.
A tao-támogatások dokumentumai között az is fellelhető, hogy Sohajda Márk és az egyesület technikai vezetője, Veszprémi Zsolt – aki nem mellesleg Sohajda üzlettársa a beszédes nevű Sport Transzfer Kft.-ben is – az előző teljes évadban egyaránt havi bruttó 300-300 ezer forintot vettek fel. Utóbbinak a versenyzők utaztatása, logisztikája mellett még a szertár rendezésének is bele kellett férnie az összegbe, ahogy a kapcsolattartásnak is a szövetséggel.
A sztori még januárban indult, amikor kiderült, hogy az egyesület anyagi okok miatt visszalépteti felnőtt labdarúgócsapatát a megyei I. osztályból. A HVG kereste a nagykőrösi polgármestert is, aki helyett csak az alpolgármester válaszolt, de ő sem érdemben, mondván, hogy a Kinizsi egy önálló szervezet.
A sportklubot és vezetőit azonban nem lehetett utolérni, csupán korábbi nyilatkozataik olvashatók, miszerint az egyesület előző irányítói a ludasok. Ebből annyi tény, hogy a klub korábban olyan focistákat is leigazolt, akiknek a gázsija jelentősen meghaladta a klub lehetőségeit, először ez eredményezhette a fizetési nehézségeket.
A polgármester még a rendkívüli helyzetben is megpróbált az egyesület segítségére sietni, hogy a klub ki tudja fizetni a rezsiszámláit. Czira egy személyben döntött az önkormányzat sporttámogatási keretének felosztásáról, amiből 1,2 millió forint jutott a kosarasoknak, a maradék ötmillió pedig a Kinizsié lett. Pedig az önkormányzat sem támogathat olyan szervezetet, amelynek köztartozása van.
Kérdés, ki állja majd az új klubház megnövekvő üzemeltetési költségeit, főleg azután, hogy a gépjárműadó állami rekvirálásával évi 60 millió forintot veszít Nagykőrös. Igaz, a kormány minapi döntése ösztönözheti a nagykőrösihez hasonló döntéseket, hiszen a kabinet 300 millió forintot ítélt meg a csődbe került egri vízilabdaklubnak, holott ott is szabálytalanságokat állapított meg az adóhivatal.
