Az ideihez képest négyszer több pénz jelenik meg a jövő évi költségvetési tervezetnek azon a során, amely az önkormányzatoktól elvárt szolidaritási hozzájárulást tartalmazza: a 2020-as negyvenmilliárd helyett 160 milliárd forinttal számol a kormány. Mindezt úgy, hogy nem ez az egyetlen plusz elvonás a településeknél. A hvg.hu a napokban elemezte, hogy a kormány ugyan jövőre 16 százalékkal többet tol be az önkormányzati szektorba, de reálértéken ez nem jelent valójában növekedést.

Az önkormányzatok reálértéken kevesebb pénzt kapnak jövőre

Számszerűen is csak alig valamivel nő az önkormányzati szektor bevétele 2021-ben. És az igazán nehéz év nem is az lesz, hanem 2020.

A szolidaritási hozzájárulás címen beszedett összeg megnégyszereződése nem jelenti azt, hogy minden érintett településnek négyszer annyit kell befizetnie, mint eddig. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint a befizetési kötelezettség határértékének leszállításával a befizetők köre bővül jócskán.

Nemcsak a jelentős iparűzési adót beszedő önkormányzatok lesznek befizetők, hanem azok is, ahol az úgynevezett adóerő-képesség jóval alacsonyabb, hiszen a fizetési kötelezettség küszöbét szállították le. A mutató az egy főre jutó iparűzésiadó-alap alapján számolják. Jövőre már azoknak a települések is befizetővé válnak, amelyek adóerő-képessége 22 ezer forint, eddig ez a bűvös határ a 32 ezer forint volt.

20200605004 Varga Mihály pénzügyminiszter (b) átnyújtja a 2021. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országházban 2020. május 26-án

MTI / Koszticsák Szilárd

A pontos számokat egyelőre nehéz kiszámolni, hiszen a jövő évi kötelezettségeket a legtöbb önkormányzat az idei számok ismeretében tudja kalkulálni. Mivel azonban a társaságok esetében az adóbevallások határideje szeptember 30-ra csúszott a veszélyhelyzet miatt, a számolgatás is ezt követően indulhat meg. Ráadásul az adóerő-képességüket a befolyt adó után lehet kiszámolni, ez viszont a járványhelyzet miatt nagyobb eltérést is mutathat az előző években megszokott bevételtől. Még olyan paradox helyzetek is adódhatnak, hogy a nagy vérveszteségeket elszenvedő vállalatok jóval kevesebb adót töltenek majd fel a tervezettnél, így szélsőséges esetben, aki eddig fizetett, az jövőre nem fog.

Az önkormányzatok negyede fizetni fog

Több polgármestert is kerestünk, de éppen az előbbiek miatt többen arról beszéltek: még sötétben tapogatóznak. Csongrádon Bedő Tamás, a kisváros polgármestere is csak saccolja, hogy ők is a befizetők közé kerülnek, mivel az előző években éppen csak súrolták a 32 ezer forintos adóerő-képességet, így még a helyi vállalkozásaik adófeltöltése után is úgy néz ki, bőven a 22 ezer forintos határ fölött maradnak. A részletes szabályokat még nem ismerik, így csak annyit tudott mondani, tízmilliós nagyságrendre számolják az összeget, amelyet szolidaritási adóként meg kell fizetnie a településnek. A polgármester azért bízik abban, hogy a már beharangozott kisvárosi programban fejlesztésekre visszacsurgatja a kormány a pénzt.

Algyőn is csak nagyjából számolták ki az összeget, az idén 270 milliót fizettek be ezen a címen, jövőre majdnem a dupláját, 450 milliót. Algyő esetében azért is pikáns a majdnem duplájára duzzadó befizetési kötelezettség, mert esetükben merült fel, hogy könnyen bekerülhetnek a különleges gazdasági övezet kategóriába. Ezzel a megyei önkormányzat rátehetné a kezét az eddig ide befolyó iparűzési adóra a vonatkozó törvény szerint, de a szolidaritási hozzájárulás megemelkedése miatt már alig lesz mire rátelepedniük.

A Települési Önkormányzatok országos Szövetségének elnöke is csak becslések alapján saccolta meg, hogy körülbelül nyolcszáz önkormányzatnak lesz dolga a szolidaritási hozzájárulással a korábbi háromszáz helyett. Schmidt Jenő ugyan korábban arról beszélt, a különbségek kiegyenlítése jó irány lenne a kormány részéről, most úgy látja: a szolidaritási hozzájárulás szélesebb körből való beszedése ezt a célt nem segíti, még akkor sem, ha a kormány épp erre hivatkozik. Az önkormányzati szakember úgy látja, hogy a szélesebb körből elvont adó egyedül az államháztartást gazdagítja, de a települések működési támogatása ettől még nem lesz nagyobb. Hasonló a helyzet, mint az 5 milliárd forint fölötti beruházások esetében kijelölhető különleges gazdasági övezeteknél, ahol a megyei önkormányzatokhoz kerül az adóbevétel – a TÖOSZ itt sem látja garanciáját a kiegyenlítésnek.

2017 óta az adóerő-képesség határozza meg azt is, hogy az önkormányzati kötelező feladatok teljesítéséhez az állam mekkora normatívát biztosít. A gyermekek étkeztetésénél például 23 ezer forint adóerő-képesség mellett az állam az 570 forintos normatívából odaadott 513-at, a többit hozzátette az önkormányzat.

Milyen kemény lesz a hidegzuhany?

A TÖOSZ elnöke a bizonytalanságok mellett is úgy látja: az önkormányzatoknál az iparűzési adóból összességében legfeljebb 150 milliárd marad a szolidaritási hozzájárulás küszöbének 22 ezer forintra való leszállítása után, ezen az összegen pedig lényegében 150 önkormányzat osztozik. A többi pedig teljesen kiürítheti a zsebeit különösen, hogy már a gépjárműadóval sem tudnak jövőre számolni, azt teljes egészében elvonja az állam. A másik oldalon 16 százalékkal több költségvetési támogatás áll, ám kérdés, hogy ezt kinek és milyen célokra adja majd a kormány.

Azoknak a településeknek lesz azonban könnyű a helyzete, amelyeknél az adóbevétel még számottevőnek tekinthető. Miután tavaly rendelkezett a kormány, hogy az iparűzési adót elsősorban a közösségi közlekedésre kell fordítani, a 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatba most egy olyan rendelkezés került be, hogy a bevételt tilos a hivatali dolgozók bérére költeni.

Veszélybe került az önkormányzati dolgozók helyzete – közölte pénteken a hírekre reagálva a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. Boros Péterné, a szervezet elnöke egy sajtótájékoztatón arról beszélt: gyors támogatásra volna szükségük az önkormányzati dolgozóknak, ezért egy javaslatcsomagot küldtek el a Belügyminisztériumnak. Ebben szerepel az, hogy az önkormányzatok kapják vissza a gépjárműadó legalább felét.