Így számolhatjuk ki az özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj összegét

Sokan nincsenek vele tisztában, mennyi pénz illeti meg a hozzátartozót az elhunyt után. Az Adózóna utánajárt.

Így számolhatjuk ki az özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj összegét

A hozzátartozói nyugellátás – az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj – jogosultsági feltételrendszere nem egyszerű. Van ezeknek törvényi minimuma, hogyan alakul a mértékük, ha a jogszerző a halála időpontjában már részesült valamilyen nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, vagy aktív dolgozóként hunyt el? Az Adózóna cikke ezeket járja körbe.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – alapja az a sajátjogú nyugdíj, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillette vagy megillette volna.

A lényeg, hogy aki után igényelnénk a hozzátartozói nyugellátást, a halála időpontjában részesült-e valamilyen a társadalombiztosítás keretein belül megállapított nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, vagy nem részesült semmilyen ellátásban, illetve aktív dolgozóként hunyt-e el.

Amennyiben az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjasként hunyt el, abban az esetben a hozzátartozói nyugellátást az öregségi nyugdíja összegéből kell kiszámítani. Ugyanez az elv érvényesül, ha az elhunyt jogszerző az elhalálozása időpontjában

  • korhatár előtti ellátásban,
  • szolgálati járandóságban,
  • táncművészeti életjáradékban,
  • vagy átmeneti bányászjáradékban részesült,

ugyanis a hatályos jogi szabályozás meghatározza, hogy ezek az öregségi típusú ellátások, a jogszerző halálával automatikusan öregségi nyugdíjnak tekintendők.

Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti igényeket a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell előterjeszteni, az igények elbírálására ez a szerv rendelkezik hatáskörrel.

Ha az elhunyt jogszerző aktív dolgozóként hunyt el, vagy a halála időpontjában nem részesült semmilyen ellátásban, illetve megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban – rehabilitációs, rokkantsági ellátásban – részesült, a hozzátartozói nyugellátás alapja az az elméleti összeg lesz, amely az elhunyt jogszerzőt elhalálozása időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

Ezekben az esetekben viszont a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási/nyugdíjbiztosítási főosztálya bírálja el.

Mivel a jogszerző a halála időpontjában nem minősül nyugdíjasnak, ezért a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresetet az elhunyt jogszerzőnek az 1988. január 1-től a halála időpontjáig szerzett kereseti adataiból fogják kiszámítani.

Az ilyen igények elbírálásakor azt nézik, hogy az elhunyt a halála időpontjáig megszerezte-e a szükséges szolgálati időt, ha nem, akkor elutasítják a kérelmet.

Az előzőekben említett szolgálati idő és átlagkeresetből kerül majd kiszámításra annak az öregségi nyugdíjnak az elméleti összege, amely a jogszerzőt a halála időpontjában megillette volna.

Speciális nyugdíjszámítási módként lehet megemlíteni azokat az eseteket, amikor az elhunyt jogszerző a halála időpontjában

  • korhatár előtti ellátásban,
  • szolgálati járandóságban,
  • táncművészeti életjáradékban,
  • vagy átmeneti bányászjáradékban részesült

és ezen ellátások folyósítása mellett a haláláig legalább 365 napon át keresőtevékenységet folytatott, mely alapján további 365 naptári napi szolgálati időt szerzett.

Ezekben az esetekben, a hozzátartozó kérelmezheti, hogy az eljáró nyugdíjbiztosítási szerv számolja ki azt az elméleti öregségi nyugdíjat, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában az újonnan szerzett szolgálati idő alapján megillette volna, és ezt az elméleti összeget kell összevetni az elhunyt jogszerző részére a halála időpontjában ténylegesen folyósított korhatár előtti ellátás összegével, a hozzátartozói nyugellátások összegének alapja pedig a magasabb összeg lesz.

E kettős számítás kizárólag a hozzátartozó kérelmére végezhető el, mely kérelem benyújtására legkésőbb az elhunyt jogszerző halálát követő hat hónapon belül nyílik csak lehetőség.

A cikk folytatásáért kattintson ide.

Adózás, számvitel, tb, munka- és cégjog – mindez egy helyen és verhetetlen áron. Az Adózóna szakportál ügyvezetők, gazdasági vezetők, könyvelők, bérszámfejtők és HR munkatársak biztos tájékozódási pontja, ahol minden információt megtalálnak, amelyre döntéseikhez és napi munkájukhoz szükség lehet.
Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek