Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Orbán Viktor kedden Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel tárgyalt Bledben, majd a megbeszélés után a közmédiának nyilatkozott. Azt mondta: a stratégiai jelentőségű, hosszú távú együttműködést megalapozó kérdések vannak az asztalon Szlovéniával, amelyeknek elindították a megoldását. Azt viszont hozzátette, kell még néhány hónap, hogy kialakítsák a megoldások végső formáját, de hosszú távon is számíthatnak arra, hogy őszinte, jószomszédi kapcsolatot tudnak kiépíteni Magyarország és Szlovénia között.
Úgy vélte, a legfontosabb az összeköttetés, amely „egy kicsit elhanyagolt területe” a magyar külpolitikának. Nem jött még létre összeköttetés a magyar és szlovén magasfeszültségű elektromos vezetékrendszer között, holott már megállapodtak erről korábban, Magyarország el is végezte a maga részét, és most talán itt is megindul valami – magyarázta. Arról is beszélt, hogy van egy félbemaradt gázvezeték-fejlesztési program, és ha Magyarország hozzá akar férni az olasz gázvezetékrendszerhez, azt Szlovénián keresztül tudja megtenni.
A légi összeköttetés kezdetleges, továbbá nagyon érzékeny kérdés a koperi kikötő és az odavezető vasútvonal megépítésének ügye – mondta.
Ebben Magyarország szívesen vesz részt, mert bár az olaszországi Triesztben már vásárolt egy kikötőrészt, Koperben is érdekelt, ha ez Szlovéniának is megfelel.
A koperi kikötő kérdése nem véletlenül érzékeny terület. Az Orbán-kormány stratégiai terve volt, hogy érdekeltséget szerezzen egy adriai kikötőben. Erre két éve még a szlovéniai Koper volt a jelölt. Ebben az üzletben szerepelt volna az oda vezető vasútvonal kétvágányúsítása, amihez a magyar kormány 200 millió eurót ajánlott fel azzal a kikötéssel, hogy a vasútépítésben „magyar építőipari cégek” is részt vehessenek.
A szlovéniai választás – ahol nem az Orbán által nyíltan támogatott jobboldali populisták győztek – felülírta ezt a tervet, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly a szlovén közszolgálati tévének úgy fogalmazott, hogy „néhány szlovén politikai erő” nem akart velük tárgyalni.
A koperi kikötő terve végül 2018 végén – ahogy a Magyar Állandó Értekezlet zárt ülésén Orbán fogalmazott – „zárójelbe került” és a trieszti beruházás került előtérbe.
