A koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásai szinte minden egyéb mellett az energiapiacokat is enyhén szólva negatívan érintették, érintik és érinteni fogják. Hogy a jövőben pontosan mennyire, azt nagyon nehéz megjósolni, ugyanis elsősorban nem energiapiaci, még csak nem is gazdasági, hanem járványügyi/politikai hatások a mérvadóak. Mennyire lesz erős a járvány második hulláma? És a harmadik? Milyen lépéseket tesznek a világ kormányai? Hogyan reagálnak a gazdasági szereplők és a lakosság?

Az olajárak stabilizálódtak

Az energiapiaci problémákat ugyanis elsősorban a kereslet drasztikus visszaesése okozza. Ez elsősorban a kőolaj esetében figyelhető meg, de igaz a földgázra és az elektromos áramra is. Utóbbi fogyasztása például jó előzetes indikátora annak, éppen hogyan áll egy ország vagy egy terület gazdasági működése – ha a fogyasztás a járvány előtti szinteken mozog, az arra utal, hogy mind a lakosság, mind a vállalkozások gazdasági aktivitása normalizálódott (akár ideiglenesen). Azonban a földgáz és különösen a kőolaj esetében erre egyelőre nem lehet számítani. A járvány miatt a nemzetközi turizmus leállt, de legalábbis takaréklángon működik. Sőt a közlekedés általában véve alacsonyabb szinten zajlik, így e szektorok kerozin-, benzin-, gázolaj (kőolajszármazékok) fogyasztása visszaesett.

Természetesen a kőolaj (és gáz-)termelő országok a kitermelés visszafogásával igyekszenek ellensúlyozni a keresletcsökkenést. Ennek megfelelően a kőolaj ára májusban már emelkedett, június óta a mértékadó Brent olajfajta hordónkénti ára a 40 dolláros szinten stabilizálódott. Ez azonban még a járvány előtti árszinttől is jócskán elmarad.

Az olajárak lassan három hónapja tartó emelkedésében jelentős szerepet játszik, hogy a kereslet a világ egyes részein, kiemelten az ázsiai piacokon a vártnál gyorsabban növekedett – véli Fábián Lóránt, az OTP Global Markets tradere. Kínában például számos olyan beruházásélénkítő intézkedést hozott a kormány, amelyek az olaj iránti keresletet segítették az elmúlt hónapokban. Az olajpiac mostanra deficitessé vált, hozzávetőleg 4-5 millió hordóval haladja meg a kereslet a kínálatot. A gazdaságélénkítő intézkedések mellett a dollár tartós gyengülése és az OPEC+ országok vártnál nagyobb mértékű kínálati csökkentése segítette az olajpiac normalizálódását. A fentebb említett hiányhoz az OPEC-en kívül az iráni és venezuelai exportkiesés is hozzájárult.

Visszaesett a kereslet

Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium szeptember közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint Oroszországban 2020-ban a kőolaj és a gázkondenzátum, illetve a földgáz termelése is csökkenni fog. A jelentés összeállítói azzal számolnak, hogy a kőolaj és gázkondenzátum-termelés 9,5 százalékkal, 507,4 millió tonnára süllyed a tavalyi 560,8 millió tonnáról. Az előrejelzés szerint a kőolaj és gázkondenzátum-termelés jövőre 517,8 millió tonnára, 2022-ben pedig 552,4 millió tonnára nő, 2023-ban 560 millió tonna lesz, ekkor éri el nagyjából a 2019. évi szintet. Az idei gáztermelés 690,8 milliárd köbméter lesz, 6,4 százalékkal kisebb a tavalyi 738,4 milliárd köbméternél. Jövőre 728,4 milliárd köbméterrel, 2022-ben 770,1 milliárd, 2023-ban 795,6 milliárd köbméterrel kalkulálnak.

Az előrejelzésben a földgáz idei átlagos exportárát 129,9 dollárra teszik ezer köbméterenként, ami jócskán elmarad a tavalyi 204,8 dolláros átlagártól. A következő három évben az átlagár 150 és 160 dollár között mozog majd.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szeptember elején jelentette be, hogy Magyarország hosszú távú gázszerződést kötött a Shellel, évente 250 millió köbméter cseppfolyósított gázt (LNG) szállítanak 2021-től a horvát Krk szigetén épülő terminálon keresztül. A miniszter azt mondta, részben a koronavírus, részben az azt megelőző komoly túltermelési válság miatt az LNG ára a vezetékes gáz árának alá esett.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) csökkentette az olaj keresletével kapcsolatos előrejelzéseit. Jelenlegi várakozásaik alapján az átlagos napi olajkereslet 90,2 millió hordó körül alakul majd 2020-ban. Ez összességében a 2019-esnél napi 9,5 millió hordóval kisebb keresletet jelent.

Az energiaügynökség is vágott

Az OPEC előrejelzésének nyilvánosságra hozása után nem sokkal a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) is visszavágta előrejelzését. Az IEA napi 91,7 millió hordóra csökkentette a globális olajkeresletre vonatkozó előrejelzését. Ez napi 8,4 millió hordós visszaesést jelent évesített bázison, ami meghaladja az augusztusi becslést, mikor a francia székhelyű ügynökség napi 8,1 millió hordós visszaesést jósolt. Az IEA szerint a gazdasági lassulásban még hónapok kellenek a teljes fordulathoz, miközben bizonyos szektorokban – mint a légi közlekedés – nem valószínű, hogy a fogyasztás visszatér a járvány előtti szintekre, még jövőre sem.

Az Egyesült Államokban fokozatosan növekszik a termelés, a jelenlegi, 40 dollárt kevéssel meghaladó amerikai olajár az a szint, amely az OPEC-országoknak még alacsony, az USA-ban viszont elég magas ahhoz, hogy a termelők újra tudják indítani a kutakat. Ez azért lehet kockázatos, mert ha a termelés visszatérésének üteme túl gyors, és a piac nem tudja a többletkínálatot felszívni, akkor a készletek sem tudnak a várakozásnak megfelelő ütemben csökkenni – figyelmeztet Fábián Lóránt. A romló kilátások negatív hatásai előbb-utóbb az olaj árában is megmutatkoznak. Minél több kieső mennyiség tér vissza az USA piacára, annál nagyobb a fellendülés kockázata és annál jobban ki van téve a piac egy esetleges visszaesésnek. Annak ellenére, hogy az olajárak emelkednek, figyelembe kell venni, hogy globálisan több mint egymilliárd hordónyi olajkészlet halmozódott fel az elmúlt hónapokban – ez a szint sokkal magasabb, mint januárban, a vírus kirobbanása előtt volt. Ezt a többletet el kellene fogyasztani; ugyanis a piacra akkor lehetne azt mondani, hogy egyensúlyi állapotban van, ha a készletek visszaesnének az 5 éves átlag körüli szintre, és az árak 50-55 dolláros szintre emelkednének. Ehhez jelentős kereslet oldali növekedés kellene a mostani bizonytalan helyzetben.

Ez lehet az olaj alkonya

A BP évente megjelenő mértékadó jelentése, az Energy Outlook 2020-as kiadványában vázolt minden forgatókönyv, még a "business-as-usual", vagyis változatlan üzletmenetet feltételező szcenárió is azzal számol, hogy a következő években gyakorlatilag már nem erősödik az olaj iránti globális kereslet. A BP szerint elsősorban a pandémia, a szigorú kormányzati intézkedések, valamint a fogyasztói szokások változásai vezethettek addig, hogy az olaj iránti globális kereslet gyakorlatilag már elérhette a csúcsát. A következő három évtized csökkenését pedig nagyrészt az energiafelhasználás hatékonyságának javulása, illetve a közúti szállítás-közlekedési ágazat fokozódó villamosítása hajtja majd.

A jelentés az energiaszektort átformáló egyéb nagy trendekről is szól. A világ primerenergia-felhasználása a BP által ismertetett minden lehetséges szcenárió alapján emelkedni fog a következő három évtizedben. A primerenergia-mixen belül a megújulók részaránya a 2018-as 5 százalékról – forgatókönyvtől függően – 22-60 százalékra emelkedhet 2050-ig, míg a szénhidrogének súlya jóval 80 százalék feletti szintekről akár alig több mint 20 százalékig süllyedhet. A nap- és szélenergia költségei tovább mérséklődnek majd a következő évtizedekben is, de ennek üteme jelentősen lassul az elmúlt években megszokotthoz képest. A jelentés szerint a napenergia árában további durván 60, a szélenergiáéban pedig 30 +/- néhány százalékos csökkenés jöhet. A fenntartható gazdaságra való átállást célzó energiaátmenet ezzel együtt a beruházások jelentős átrendeződését követeli meg.