Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Éves szinten ugyan csökkent a magyar gazdaság teljesítménye július és szeptember között is, de az látszik a KSH most kiadott számain: gyors volt a kilábalás, mielőtt ideért a járvány második hulláma.
A nyers adat szerint 4,6, szezonális és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal esett vissza Magyarország bruttó hazai terméke 2020 harmadik negyedévében – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez a második negyedévhez képest 11,3 százalékos növekedést jelent.
Az év első kilenc hónapjában összesítve 5,6 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság 2019 január-szeptemberéhez képest.
Most, amikor már naponta 100 körüli halálos áldozata van a koronavírusnak, a kormány újabb lezárásokat hirdetett, és egyébként is nagy a bizonytalanság, különösen fontos arra emlékeztetni: a számok, amelyeket a KSH most kiadott, a július és szeptember közötti helyzetet írják le. Ennek az időszaknak az első két hónapja még „békeidő” volt. A járvány miatti veszélyhelyzet már június 18-án megszűnt, az aktív koronavírus-esetek száma júliusban néhány napra 500 alá csökkent, az üzletek újranyitottak, a gyárakban újra folyt a munka. Szeptemberben már lehetett látni, hogy elért minket a járvány második hulláma – az aktív esetszám egy hónap alatt 1820-ról 20 410-re ugrott, a negyedév utolsó hetében pedig már három nap is volt, amikor 10-nél több halálos áldozatot követelt a járvány. A gazdaság azonban ekkor még kitartott.
„Boríthatja az eddigi terveket a váratlanul rossz GDP-adat” – írtuk három hónappal ezelőtt, amikor kijött a minden korábban vártnál rosszabb második negyedéves mutató, 13,6 százalékos zuhanást mérve. A szakértői vélemény már akkor is az volt: azért is lehetett nagyobb a magyar recesszió április és június között, mint a legtöbb környező országban, mert itt korábban és nagyobb szigorral vezettek be korlátozó intézkedéseket. Ez pedig egyben azt is jelentette, hogy a július és szeptember közötti időszakra nagyobb visszapattanást reméltek.
Szinte teljesen újraindult a gazdaság, mielőtt ideért a második hullám
A KSH most még nem tette közzé, pontosan miként állt össze a GDP-mutató, a részletesebb második becslésre december 1-jéig várni kell. Azt közölték: az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye nőtt, leginkább az információs, kommunikációs szektor, valamint a pénzügyi szolgáltatások növekedése okozta, hogy az egy évvel korábbihoz képest kisebb a visszaesés. Azt pedig több más adatból láthatjuk, hogyan alakult ebben a három hónapban a magyar gazdaság helyzete.
Az ipari termelés majdnem teljesen visszatért a válság előtti szintre, szeptemberre a februári mutató 99,5 százalékát sikerült elérni. A kilábalás fő oka az volt, hogy az autógyárakban a tavasz leállás után újra beindult a munka, és az alkatrészek gyártói, valamint a beszállítóik is újra dolgozni kezdtek, szeptemberben már az egy évvel korábbinál 7,8 százalékkal jobban teljesített a járműgyártás.
Míg április és június között 4 408 000 fő volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, július és szeptember közöttre ez a szám 4 486 000-re nőtt. Ez ugyan még mindig 35 ezerrel kevesebb, mint egy éve, de egyértelmű kilábalást mutatott. Látszottak azért a baljós jelek is: augusztusról szeptemberre már 32 ezren elvesztették a munkájukat, leginkább azok közül, akik külföldre jártak át dolgozni a lezárások előtt.
Az átlagkereseti adatból kiesnek a részmunkaidőre küldött dolgozók, tehát önmagában sokat nem kezdhetünk azzal a számmal, hogy a második negyedéves átlagos 270 ezerről augusztusra ez 260 ezer forintra csökkent. Sokkal többet elmond az emberek anyagi helyzetéről most az, hogy mennyi pénzt költenek: a kiskereskedelmi forgalom júliusra már a februári szint 82,8 százalékára tért vissza, szeptemberre pedig a 92,4 százalékát elérte. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelem visszatért oda, ahol tavaly decemberben tartott.
Mindez összecseng azzal, ami az előző negyedév borzasztó GDP-adatának egyetlen reményt keltő részlete volt: a kormány a belső fogyasztás felpörgetésétől várja azt, hogy kihúzza az országot a válságból. Annak, hogy a tavaly nyárinál gyengébb adatok érkeztek a boltok újranyitását követően is, a szakértők szerint nem a magyar helyzetben kell keresni az okát, azt érezték meg az üzletekben, hogy sokkal kevesebb külföldi turista érkezett.
És ha már turizmus: júliusban 75, augusztusban 73, szeptemberben, az újabb lezárások után 94 százalékkal kevesebb külföldi vendég érkezett, mint egy évvel korábban – de ahhoz képest, hogy a tavasszal még 97 százalékos visszaeséseket is mértek, már ez is javulás volt. A magyar turisták száma eközben júliusban 12, augusztusban csak 1,4, szeptemberben viszont már 24 százalékkal maradt el a 2019-es szinttől, tehát azért az újranyitás ellenére sem annyira bátran mentek az emberek idén nyaralni.
Mit hozhat a jövő?
Az Európai Bizottság egy hete adta ki az őszi gazdasági prognózisát. Ebben úgy számolnak, hogy idén 6,5 százalékkal eshet a magyar GDP. Kiemelték azt, hogy az első hullám után erős volt a fellendülés, az ipar és a kiskereskedelem, valamint a foglalkoztatás helyreállását ők is megemlítették. De azt azért hozzátették: amikor az év végén lejárnak az ideiglenes bértámogatási programok, jöhetnek újabb elbocsátások, de ennek a nyomait természetesen nem kell a harmadik negyedéves adatban keresni. A magánbefektetések jelentős politikai támogatást kapnak, a beruházások pedig igazán csak akkor állhatnak helyre, amikor majd kisebb lesz a járvány miatti bizonytalanság – tették hozzá.
Az Európai Bizottság idei prognózisa megegyezik azzal, amit a magyar kormány vár: Varga Mihály pénzügyminiszter többször elmondta, hogy az eddig remélt 5 helyett 6-6,5 százalékos lehet az idei recesszió. Az igazán aggodalomra adó számot máshol kell keresni a miniszter szavaiban – a 2021-re várt 4,8 százalékos növekedés helyett, amivel a költségvetést is tervezték, már csak 3,5-4 százalékos növekedést vár jövőre. Vagyis ha így haladunk, akkor 2021 végére még nem fogjuk elérni a válság előtti szintet. Ehhez hasonlít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) várakozása is, a szervezet szerint idén 6,1 százalékos lesz a recesszió, jövőre 3,9 százalékos a kilábalás.
W alakú lehet a válság |
Virovácz Péter, az ING elemzője úgy kommentálta a számot: az erős visszapattanás még nem jelenti azt, hogy túl lennénk a válságon. Ugyan az előző negyedéveshez képest mért 11,3 százalékos növekedés rekordot jelent, a gazdasági szereplők és a hazai és nemzetközi befektetők elsősorban már a negyedik negyedévre koncentrálnak. Az elemző szerint vélhetően a szolgáltatószektor kilábalása lehetett a legdinamikusabb, és várhatóan pont ez a szektor lesz az, amely a negyedik negyedévben visszahúzza majd a gazdasági teljesítményt, míg az ipar a vélhetően jó harmadik negyedév után képes lesz kozmetikázni az utolsó negyedéves visszaesést. Az ING friss előrejelzésében W jellegű válságot valószínűsít. A mai adatokat is figyelembe véve idén közel 6 százalékkal csökkenhet a GDP – tette hozzá. |
Az előző negyedév arra jó volt, hogy utolsóként a Magyar Nemzeti Bank is feladja a hiperoptimizmusát. Még júniusban is azt prognosztizálták, hogy idén nőni fog a magyar GDP, de szeptemberre abbahagyták az álom kergetését: akkor már 5,1-6,8 százalék közötti visszaesésről írt a Monetáris Tanács. Az MNB a harmadik negyedévre 5-7 százalék közötti recessziót várt. Ezt két okkal magyarázták: a járvány második hulláma miatt a korábban vártnál jobban elhúzódik a kilábalás, és a vírus különösen rosszul érintette a gazdaságunk két erős pontját, az autóipart, valamint a turizmust.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Egy akvizíció során a vételár mellett az adózási következményeket is hasznos számba venni a tranzakció tervezésekor.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Utoljára 1977-ben a Securitate emberei dokumentálták úgy a Bretter György temetésén résztvevőket, ahogy most Orbán Viktor erdélyi magánlátogatásán csattogtak a fényképezőgépek.
Az ügyben érintett lehet egy magyar kölcsönügylet is.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
Az 51 éves brit szakember húsz éven át dolgozott a Red Bullnál.
Az építési és közlekedési miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Az oroszok MS001 drónja maga választja ki a célpontokat.