Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A nyers adat szerint 4,6, szezonális és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal esett vissza Magyarország bruttó hazai terméke 2020 harmadik negyedévében – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez a második negyedévhez képest 11,3 százalékos növekedést jelent.
Az év első kilenc hónapjában összesítve 5,6 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság 2019 január-szeptemberéhez képest.
Most, amikor már naponta 100 körüli halálos áldozata van a koronavírusnak, a kormány újabb lezárásokat hirdetett, és egyébként is nagy a bizonytalanság, különösen fontos arra emlékeztetni: a számok, amelyeket a KSH most kiadott, a július és szeptember közötti helyzetet írják le. Ennek az időszaknak az első két hónapja még „békeidő” volt. A járvány miatti veszélyhelyzet már június 18-án megszűnt, az aktív koronavírus-esetek száma júliusban néhány napra 500 alá csökkent, az üzletek újranyitottak, a gyárakban újra folyt a munka. Szeptemberben már lehetett látni, hogy elért minket a járvány második hulláma – az aktív esetszám egy hónap alatt 1820-ról 20 410-re ugrott, a negyedév utolsó hetében pedig már három nap is volt, amikor 10-nél több halálos áldozatot követelt a járvány. A gazdaság azonban ekkor még kitartott.
Fazekas István
„Boríthatja az eddigi terveket a váratlanul rossz GDP-adat” – írtuk három hónappal ezelőtt, amikor kijött a minden korábban vártnál rosszabb második negyedéves mutató, 13,6 százalékos zuhanást mérve. A szakértői vélemény már akkor is az volt: azért is lehetett nagyobb a magyar recesszió április és június között, mint a legtöbb környező országban, mert itt korábban és nagyobb szigorral vezettek be korlátozó intézkedéseket. Ez pedig egyben azt is jelentette, hogy a július és szeptember közötti időszakra nagyobb visszapattanást reméltek.
Szinte teljesen újraindult a gazdaság, mielőtt ideért a második hullám
A KSH most még nem tette közzé, pontosan miként állt össze a GDP-mutató, a részletesebb második becslésre december 1-jéig várni kell. Azt közölték: az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye nőtt, leginkább az információs, kommunikációs szektor, valamint a pénzügyi szolgáltatások növekedése okozta, hogy az egy évvel korábbihoz képest kisebb a visszaesés. Azt pedig több más adatból láthatjuk, hogyan alakult ebben a három hónapban a magyar gazdaság helyzete.
Az ipari termelés majdnem teljesen visszatért a válság előtti szintre, szeptemberre a februári mutató 99,5 százalékát sikerült elérni. A kilábalás fő oka az volt, hogy az autógyárakban a tavasz leállás után újra beindult a munka, és az alkatrészek gyártói, valamint a beszállítóik is újra dolgozni kezdtek, szeptemberben már az egy évvel korábbinál 7,8 százalékkal jobban teljesített a járműgyártás.
Fazekas István
Míg április és június között 4 408 000 fő volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, július és szeptember közöttre ez a szám 4 486 000-re nőtt. Ez ugyan még mindig 35 ezerrel kevesebb, mint egy éve, de egyértelmű kilábalást mutatott. Látszottak azért a baljós jelek is: augusztusról szeptemberre már 32 ezren elvesztették a munkájukat, leginkább azok közül, akik külföldre jártak át dolgozni a lezárások előtt.
Az átlagkereseti adatból kiesnek a részmunkaidőre küldött dolgozók, tehát önmagában sokat nem kezdhetünk azzal a számmal, hogy a második negyedéves átlagos 270 ezerről augusztusra ez 260 ezer forintra csökkent. Sokkal többet elmond az emberek anyagi helyzetéről most az, hogy mennyi pénzt költenek: a kiskereskedelmi forgalom júliusra már a februári szint 82,8 százalékára tért vissza, szeptemberre pedig a 92,4 százalékát elérte. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelem visszatért oda, ahol tavaly decemberben tartott.
Mindez összecseng azzal, ami az előző negyedév borzasztó GDP-adatának egyetlen reményt keltő részlete volt: a kormány a belső fogyasztás felpörgetésétől várja azt, hogy kihúzza az országot a válságból. Annak, hogy a tavaly nyárinál gyengébb adatok érkeztek a boltok újranyitását követően is, a szakértők szerint nem a magyar helyzetben kell keresni az okát, azt érezték meg az üzletekben, hogy sokkal kevesebb külföldi turista érkezett.
És ha már turizmus: júliusban 75, augusztusban 73, szeptemberben, az újabb lezárások után 94 százalékkal kevesebb külföldi vendég érkezett, mint egy évvel korábban – de ahhoz képest, hogy a tavasszal még 97 százalékos visszaeséseket is mértek, már ez is javulás volt. A magyar turisták száma eközben júliusban 12, augusztusban csak 1,4, szeptemberben viszont már 24 százalékkal maradt el a 2019-es szinttől, tehát azért az újranyitás ellenére sem annyira bátran mentek az emberek idén nyaralni.
Kiss-Kuntler Árpád
Mit hozhat a jövő?
Az Európai Bizottság egy hete adta ki az őszi gazdasági prognózisát. Ebben úgy számolnak, hogy idén 6,5 százalékkal eshet a magyar GDP. Kiemelték azt, hogy az első hullám után erős volt a fellendülés, az ipar és a kiskereskedelem, valamint a foglalkoztatás helyreállását ők is megemlítették. De azt azért hozzátették: amikor az év végén lejárnak az ideiglenes bértámogatási programok, jöhetnek újabb elbocsátások, de ennek a nyomait természetesen nem kell a harmadik negyedéves adatban keresni. A magánbefektetések jelentős politikai támogatást kapnak, a beruházások pedig igazán csak akkor állhatnak helyre, amikor majd kisebb lesz a járvány miatti bizonytalanság – tették hozzá.
Az Európai Bizottság idei prognózisa megegyezik azzal, amit a magyar kormány vár: Varga Mihály pénzügyminiszter többször elmondta, hogy az eddig remélt 5 helyett 6-6,5 százalékos lehet az idei recesszió. Az igazán aggodalomra adó számot máshol kell keresni a miniszter szavaiban – a 2021-re várt 4,8 százalékos növekedés helyett, amivel a költségvetést is tervezték, már csak 3,5-4 százalékos növekedést vár jövőre. Vagyis ha így haladunk, akkor 2021 végére még nem fogjuk elérni a válság előtti szintet. Ehhez hasonlít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) várakozása is, a szervezet szerint idén 6,1 százalékos lesz a recesszió, jövőre 3,9 százalékos a kilábalás.
| W alakú lehet a válság |
Virovácz Péter, az ING elemzője úgy kommentálta a számot: az erős visszapattanás még nem jelenti azt, hogy túl lennénk a válságon. Ugyan az előző negyedéveshez képest mért 11,3 százalékos növekedés rekordot jelent, a gazdasági szereplők és a hazai és nemzetközi befektetők elsősorban már a negyedik negyedévre koncentrálnak. Az elemző szerint vélhetően a szolgáltatószektor kilábalása lehetett a legdinamikusabb, és várhatóan pont ez a szektor lesz az, amely a negyedik negyedévben visszahúzza majd a gazdasági teljesítményt, míg az ipar a vélhetően jó harmadik negyedév után képes lesz kozmetikázni az utolsó negyedéves visszaesést. Az ING friss előrejelzésében W jellegű válságot valószínűsít. A mai adatokat is figyelembe véve idén közel 6 százalékkal csökkenhet a GDP – tette hozzá. |
Az előző negyedév arra jó volt, hogy utolsóként a Magyar Nemzeti Bank is feladja a hiperoptimizmusát. Még júniusban is azt prognosztizálták, hogy idén nőni fog a magyar GDP, de szeptemberre abbahagyták az álom kergetését: akkor már 5,1-6,8 százalék közötti visszaesésről írt a Monetáris Tanács. Az MNB a harmadik negyedévre 5-7 százalék közötti recessziót várt. Ezt két okkal magyarázták: a járvány második hulláma miatt a korábban vártnál jobban elhúzódik a kilábalás, és a vírus különösen rosszul érintette a gazdaságunk két erős pontját, az autóipart, valamint a turizmust.
Fazekas István
