Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Elutasítja az Európai Bíróság azt a magyar keresetet, amelyet a kiküldött munkavállalók jogait megerősítő irányelvvel szemben nyújtott be Magyarország és Lengyelország – közölte a luxemburgi székhelyű testület. A direktíva ellen annak módosításakor, 2018-ban tiltakozott a bíróságon a két kormány. A módosítás lényege az volt, hogy a más tagországban dolgozó, ám egy hazájában működő cég alkalmazásában álló munkavállalók jogai bővüljenek úgy, hogy ezek a kiküldött dolgozók munkafeltételei ne legyenek rosszabbak, mint az adott országban más szerződési formában munkát vállalóké. Az irányelv azért váltott ki tiltakozást az EU keleti országaiban, mivel az alapvetően magasabb munkaerőköltséget jelent a cégek számára, ezzel pedig csökken a versenyképességük a nyugati cégekkel szemben.
Magyarország és Lengyelország keresetében többek között az irányelv elfogadásához választott téves jogi alapra, az uniós alapszerződésnek a szolgáltatásnyújtás szabadságát biztosító cikkének, illetve a szerződéses kötelezettségekről szóló „Róma” rendelet megsértésére megsértésére hivatkozott, de a bíróság ezt elutasította.
Az uniós szabályozás azokat a munkavállalókat érinti, akik egy országban nem ottani vállalkozás alkalmazottjaként dolgoznak, hanem egy hazájukban alapított cégtől kapják fizetésüket, adót is hazájukban fizetnek. Ilyenek például azok a magyar kőművesek, akik egy magyar cég alkalmazásában, de Németországban dolgoznak építkezéseken. Mivel az unión belül érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy egy országon belül egyenlő munkáért egyenlően kell fizetni mindenkinek, az új irányelv ezt kiterjesztette az ilyen cégekre is.
A tárgyalások során a kelet-európai országok elsősorban a francia kormánnyal kerültek szembe, ám az utolsó pillanatban csak a magyarok és a lengyelek utasították el az irányelv elfogadását. A kormány abban bízott, hogy a testület még 2020. július 30-a, vagyis a hatálybalépés időpontja előtt megsemmisíti a jogszabályt – mivel ez nem történt meg, az irányelv időközben hatályba lépett.
Nem ez az első eset az utóbbi időben, hogy a magyar kormány uniós jogalkotással kapcsolatos keresetét utasítja el az Európai Bíróság. Ilyen volt az úgynevezett első kvótaper, amelyben a bevándorlók át- és elhelyezéséről szóló jogszabály jogszerűségét vitatta a kormány, a múlt héten pedig a bíróság főtanácsnoka hirdette ki indítványát a Sargentini-jelentés szavazása miatti tiltakozás ügyében - ezúttal is Magyarország ellen.
Sorra dőlnek meg a kormány jogi érvei európai szinten
Számos nagy jogi csatát folytat és folytatott az Európai Bíróság előtt a magyar kormány. Általában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásai jutnak el peres szakaszba, de Magyarország az uniós intézmények döntéseit is megtámadja - ehhez természetesen joga van. Ezek az ügyek mind politikai természetűek és kivétel nélkül mindegyikben elbukott vagy vesztésre áll a magyar kormány.
