Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Fél-egy éven belül reméli Müller Cecíilia országos tiszti főorvos, hogy gyártásba kerül a Magyarországon fejlesztett koronavírus elleni vakcina. Erről az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján beszélt, a hvg.hu kérdésére.
A magyar oltóanyagról lapunk napok óta próbál információt szerezni, de hiába küldtünk kérdéseket a projektben szereplő Nemzeti Népegészségügyi Központnak és a Debreceni Egyetemnek, eddig egyik helyről sem kaptunk választ.
Néhány részletet most Müller Cecília osztott meg velünk: válaszából kiderült, hogy a magyar vakcinát az influenzaoltásokhoz hasonlóan elölt, intaktivált vírusok felhasználásával készítik. Ennek az elvnek az a lényege, hogy a vírust fertőzőképtelen, inaktivált állapotban juttatják a szervezetbe, de így is képes kiváltani az immunreakciót, és felkészíteni az immunrendszert a vírus hatékony leküzdésére.
Kemenesi Gábor virológus a Magyar Tudományos Akadémiának írt cikkében korábban ezeket "első generációs vakcináknak" nevezte. Ide sorolható minden olyan technológia, amelyben a teljes vírust használják fel az immunrendszer serkentésére. Alapvetően két csoportot különíthetünk el: az elölt (inaktivált) kórokozóra és a gyengített (attenuált) kórokozóra épülő vakcinát. Az utóbbiak legismertebb példája az MMR- (morbilli-mumps-rubeola) vakcina, míg az elölt kórokozót tartalmazó vakcinára a Hepatitis A vagy a Rabies (veszettség) elleni oltás.
A koronavírus elleni elkészült vagy még fejlesztés alatt álló oltóanyagok nagy többsége egyébként nem ilyen, hanem harmadik generációs mRNS alapú, vagy vektorvakcina.
Zajlik az inaktiválás
Müller Cecília szerint a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi központ közös fejlesztése során már kellő mennyiségben tudtak vírust szaporítani. Jelenleg ezeknek a vírusoknak az inaktiválása, elölése zajlik. Ez egy bonyolult folyamat - mondta.
A közös fejlesztést még tavaly májusban jelentették be, a kormány ehhez később tőkét is adott, még az előző évi költségvetés terhére. December végén pedig egy újabb határozattal 2 milliárd forintot különítettek el a fejlesztésre , aminek bő négyötödét a Debreceni Egyetemnek, kevesebb mint egyötödét pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központnak szánták. A Debreceni Egyetem azóta megalapította az Oltóanyaggyár Zrt.-t
A cégről az Mfor.hu írt bővebben, a hétfői cikkből kiderül többek között, hogy a gyár igazgatóságának egy tagja lett, Prépost Eszter, aki számottevő gyógyszeripari és cégvezetői tapasztalattal rendelkezik, de hivatkoztak már rá úgy is, mint az egyetem tudományos igazgatójára.
Müller Cecília csütörtökön nem említette, de a fejlesztésben részt vesz az egyetlen olyan hazai cég, aminek van humánvakcina-gyártási tapasztalata: az influenza elleni oltást is készítő, Fluart Kft. Erről még novemberben nyilatkozott a Népszavának Pozsgay Csilla egyetemi docens, gyógyszeripari szakértő, aki szerint az egyetem az NNK és a Fluart közös munkájával nagy esély van arra, hogy “egy jó minőségű, hatásos és biztonságos, magyar fejlesztésű vakcina kerül majd az emberekhez”. Ő is úgy vélte, hogy az új oltóanyag egy éven belül eljuthat az előrehozott törzskönyvezésig, az oltóanyaggyár pedig alkalmas lesz majd akár bérgyártásra is, más vakcinagyártók megrendelésére.
