Le Monde: Az EU bizottsága pénzügyi és nem szakmai alapon döntött a vakcinákról

Ez derült ki a párizsi Le Monde tényfeltáró összeállításából, mely megpróbálta áttörni a hallgatás falát, amely mögé Brüsszel sokáig elrejtőzött a koronavírus elleni oltóanyagok ügyében.

  • Lengyel Miklós Lengyel Miklós
Le Monde: Az EU bizottsága pénzügyi és nem szakmai alapon döntött a vakcinákról

Koronavírus-járvány

Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.

"Abszolút mértékben szükség volt egy stratégiára, hogy megakadályozzuk a tagállamok nacionalista vakcinapolitikáját" – emlékszik vissza a 2020-as helyzetre Anne Boucher, aki egészen októberig az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatója volt. "Közös vakcinapolitikát akartunk, mert feltételeztük, hogy az EU kisebb tagállamai a piacon nem jutnának könnyen az oltóanyaghoz."

A remek ötletet hosszantartó egyeztetés követte, miközben a vetélytársak, az USA és Nagy-Britannia megkezdték a szerződések megkötését a gyógyszergyárakkal – írja a Le Monde. Négyes csapat jött létre Brüsszelben, hogy megküzdjön az amerikai konkurenciával: Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia együtt döntöttek arról, hogy az AstraZenecával állapodnak meg, mert akkoriban ez tűnt a legígéretesebb vakcinának.

Az sem volt mellékes, hogy az AstraZeneca főnöke francia, Paul Soriot. A cég franciaországi gyára a második legfontosabb a brit után. Németországban, Olaszországban és Hollandiában is működik az AstraZeneca vagyis ez volt "a leginkább európai vakcina".

Csakhogy a tudományos szakértők a kétségeiket hangsúlyozták mondván az AstraZeneca vakcina alapja olyan immunreakciókat okozhat, melyek lényegesen csökkenthetik az oltóanyag hatékonyságát. Júniusban alakult egy tudományos bizottság Brüsszelben, amelynek feladata a különböző vakcinák vizsgálata volt. Mind a mai napig egyetlenegy dokumentumot sem tettek közzé a folyamatról. A lobbik tevékenységét vizsgáló Corporate Europe Observatory emiatt panasszal élt – így kezdte meg a brüsszeli bizottság az információk csöpögtetését a CureVac és az AstraZeneca esetében.

2,1 milliárd eurós vakcinaalap

Alig alakult meg a tudományos bizottság, az Európai Bizottság bejelentette a közös stratégiát és az előszerződést az AstraZenecával 300 millió vakcinára. Augusztusban a szerződést is megkötötték, és 336 millió eurót ki is utaltak az AstraZenecának gyártási költségekre. Egy vakcina 1,78 euróba került.

Messze ez a legolcsóbb a Covid–19-oltóanyagok közül, a Pfizerét 12 euróért, a Modernáét 14,83 euróért szerezték meg a Le Monde információi szerint. Ki tárgyalt? Az Európai Bizottságot az olasz Sandra Gallina (Boucher utóda) és az osztrák Clemens Martin Auer képviselte. Rajtuk kivül hét uniós tagállam emberei vettek részt a tárgyalásokon: a korábban említett négyekhez csatlakozott Spanyolország, Svédország és Lengyelország. Belgium érdekes módon nem, pedig ez az ország Európa legnagyobb vakcinaexportőre.

A franciák a Sanofit támogatták, amely el is nyerte a második szerződést, noha az eredményei egyáltalán nem voltak meggyőzőek. Végül aztán a Sanofi kénytelen volt közölni: vakcinakísérlete nem járt eredménnyel, és felajánlotta azt, hogy a Pfizer oltóanyagát fogja gyártani.

Miért csak a legvégén szerződött a brüsszeli bizottság a legtöbbet ígérő vakcinák gyártóival?

Az amerikai Modernával csak novemberben kötöttek előszerződést, és akkor is csak kis mennyiségben. A Moderna francia igazgatója meg is mondta, hogy miért: "az EU a tétjét az európai gyógyszergyárakra tette. Teljesen értelmetlen döntés volt olyan keveset rendelni a Moderna oltóanyagból, miközben tudták: a Sanofi és a CureVac le van maradva."

A Pfizer–Biontech-vakcinával kapcsolatban a tudományos bizottság kétségeket táplált, és ezért csak novemberben szerződtek velük. 200+100 millió vakcináról szól a szerződés, noha mind ők, mind pedig a Moderna többet is tudtak volna vállalni. "Néhány fejlett országban a kormány két héttel a tárgyalás megkezdése után aláírta a szerződést és hamarosan jöttek az utalások. Tudtunk nyersanyagot vásárolni. Ehhez képest az EU-val tavasszal kezdtem el tárgyalni, és csak novemberben lett belőle szerződés" – panaszkodott a L'Express című párizsi lapnak Stephane Bancel, a Moderna vezérigazgatója.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Aktuális pályázatok

Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.

Meghalt Ozzy Osbourne

Meghalt Ozzy Osbourne

A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.

utazás

Európa 5 legszebb vasútvonala

Lélegzetelállító alpesi tájaktól a Harry Potterből ismerős viaduktig az öreg kontinens tele van szebbnél szebb vasútvonalakkal, melyeknek nagy részén ráadásul külön felár nélkül vonatozhatunk.