Tetszett a cikk?

A koronavírus minden előrejelzés szerint súlyos recesszióba rántotta a magyar gazdaságot – erről, még jövő időben, először az MKIK hagyományos évnyitóján beszélt 2020 márciusában a miniszterelnök. Szűk egy évvel később – még az éves növekedési adatok publikálása előtt – ezúttal online beszéltek a kilátásokról a hazai gazdasági élet vezető személyiségei: Orbán Viktor miniszterelnök mellett Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, a kamara elnöke.

Most érkezett

„Közösen alakítottuk ki a korlátozásokat”

Nemzeti konzultációt indítottunk a nyáron – folytatja Orbán, aki hozzáteszi: ez a legfontosabb politikai eszköze a kormánynak, hiszen ez a közös cselekvést segíti. Szerinte.

Az emberek itt kibírhatónak minősítették, hogy ha bezárjuk a mozikat, a színházakat, a sporteseményeket, a szállodákat, az viszont nem lett volna kibírható, ha bezárnak óvodákat, munkahelyeket, általános iskolákat. A miniszterelnök szerint így cselekedett a kormány.

Orbán összehangolt jegybanki és kormányzati válságkezelésről beszél – az évnyitón sajnos nem képviselteti magát a Magyar Nemzeti Bank, így a miniszterelnök tudja elmondani, hogy például nőtt a betétállomány.

"A turizmusnak kampó" - ez volt talán a legemlékezetesebb mondata a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tavalyi évnyitójának, amit mindössze egy nappal a korlátozó intézkedések bejelentése előtt tartottak, akkor még a kamara vezetői, tagjai előtt. Orbán Viktor miniszterelnök jóslata tökéletesen bevált, ám azt akkor sem sejthettük, hogy egy évvel később még mindig online formában beszélhetnek a gazdasági kilátásokról a hagyományos esemény felszólalói.

A mostani eseményen, bár a Fidesz-kormányzás legsúlyabb kríziséből való kilábalás a tét, mégis igyekeztek valamennyire pozitív hangot megütni. Többek között kiderült:

  • A 2020-as gazdasági visszaesés kevésbé lesz súlyos, mint várták, Orbán Viktor szerint "közelebb lesz az öthöz, mint a hathoz".
  • A második negyedévre már két számjegyű növekedést vár a kormány.
  • Az újranyitásról február közepén induló onlilne nemzeti konzultáció keretében kíván dönteni a kormány.
  • A mikrovállalkozások tízmilliós, kamatmentes hitelben részesülhetnek, az új banki terméknél hároméves moratórium után kell csak törleszteni.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3

Orbán: Elhárítottuk a kísértést, hogy visszatérjünk a segélyalapú gazdaságba

Milyen eszközöket vetettek be a védekezésben? Orbán sorolja: az első volt a hitelmoratórium, amely összességében háromezer milliárdot hagyott a vállalkozások és a háztartások zsebében. Aztán jött a bértámogatás és a részleges adókönnyítés tavasszal, majd az iparűzési adók célzott megfelezése. Ezentúl beruházási támogatást kapott több mint ezer vállalkozás.

Orbán köszönetet mond a Széchenyi program rugalmasabbá tételéért, ezen túl olcsó hitelekkel bombázták a gazdaságot – a gazdaságba áramlott források több mint fele a kkv-kat segítette, teszi hozzá.

"Igyekszem a lehető legszerényebben fogalmazni a válságkezeléssel kapcsolatban. Az a tény, hogy decemberben ugyanannyian dolgoztak Magyarországon, mint egy évvel korábban, az azt jelenti, hogy elérte a célját" – Orbán optimistán idézi fel, hogy ismét 4,5 millióan vannak alkalmazásban.

Szerinte a munkanélküliség elleni versenyben is kiemelkedően jól teljesít Magyarország.

Összességében elhárítottuk a kísértést, hogy visszatérjünk a segélyalapú gazdaságba – mondja Orbán, amit tíz éve mindig mond: "maradtunk a munkaalapú gazdaság ösvényén".

Orbán: Eddig volt a védekezés, most jön a támadás

Orbán Viktor a harmadik felszólaló, a miniszterelnök azt ígéri, két dologról beszél: először a gazdaságvédelmi program mérlegét vonja le, utána az újraindításról beszél majd.

Az akcióterv már 2019-ben elindult, ezt lezártuk – sportnyelven ez volt a védekezés, az újraindítás lesz a támadás – fogalmaz Orbán. Az első ütem az első negyedév, a második a másodikban, a harmadik pedig júliustól október végéig.

A miniszterelnök szerint jó kilátásokkal indult neki a 2020-as évnek, azonban beütött a járvány, és teljesen új korszakot nyitott meg. "A válság nem tudta a lábáról ledönteni a gazdaságot, de egy nagy gyomrost adott, és ahogy ilyenkor lenni szokott, lelassult."

Ahogy a marhák fejét a lábához kötötték, attól tartottunk, hogy ez történik velünk is, ez szerencsére nem történt meg: a gazdaságnak egy része jól működött, ám egy része szinte teljesen leállt.

Milyen feladatokat lát a kormány?

Mik a válság tanulságai? Varga hat példát hoz, több feladattal.

Az ellátási láncok sérülékenysége – ezért a kormány az egészségügyi eszközök gyártását támogatta.

Az értéklánc szélesítése: vagyis Magyarország ne csak összeszerelő üzem legyen, hanem a fejlesztésekre koncentrálni, ebbe bevonni a működőtőkét is.

Magyar vállalatok és brandek erősítése: Varga a dél-koreai cégeket hozza példaként, amelyek mára világcégekké váltak, szerinte erre képesek magyar cégek is.

Robotizáció: Itt van még mit javítani – mondja. Szerinte 1,5 százalékos növekedést lehet hozni csak a digitális átállás erősítésével.

Regionális gazdaságfejlesztés is komoly tartalékokat mozgósíthat. Varga felidézi, hogy a korábbi nyugat-keleti ellentét helyett már észak-déli szembenállás kezd kialakulni az országban. Vagyis a feladat a déli régiók erősítése, ehhez a kormány célzott támogatásokat, ipari parkok építését adja, ugyanakkor egy erőteljes képzési programot lát fontosnak.

Piacképes szaktudás – Parraghnak is jár feladat. Például a szakképzésben részt vevők számának növelése, ugyanakkor a felsőoktatási fejlesztés is fontos. Ehhez komoly fejlesztést ígér a kormány.

A második negyedévben Varga szerint két számjegyű növekedés jöhet

A magyar gazdaság előnyét adja az erőteljes beruházási ráta – emeli ki Varga, aki szerint a második cél a munkahelyek megőrzése. Szerinte Magyarországon az egyik legkedvezőbb a munkanélküliségi ráta az EU-ban. Arról nem beszél, hogy emellett van egy rejtett munkanélküliség – hiszen az állásukat elvesztők jó része nem regisztrált álláskereső.

Az átoltottság erősödésével szerinte a második negyedévben két számjegyű növekedés várható, a PM most 13,8 százalékkal számol. Mindez persze függ a járvány lefutásától – vagyis ezt a vakcinabeszerzés üteméhez mérve kalkulálták.

Nő az adósság, de ez most nem baj

Vita folyik a világban arról, hogy növelhető-e az államadósság és a deficit a válságkezelésben – folytatja Varga, aki szerint akkor követtünk volna el hibát, ha ragaszkodunk a korábbi évek szigorú fiskális politikájához. Ezt még az Európai Bizottság is megerősítette – teszi hozzá.

Ez magyarázza, hogy a korábbi évek csökkenése után tavaly jelentősen (65,5 százalékról 81,2 százalékra) nőtt az államadósság – ez viszont még mindig 10 százalékkal van az uniós átlag alatt.

A helyzetet javítja, hogy a kockázatokat jelentősen csökkentve elsősorban a belső piacról finanszírozzák az adósságot – a külső adósság ma 20 százalék körül van.

 

Varga Mihály: Satufék következett be

104 millióan fertőződtek meg a világban, majdnem 2,3 millióan haltak bele a koronavírusba – drámai hangon indítja beszédét Varga Mihály. A pénzügyminiszter felidézi: komoly gazdasági károkat okozott a járvány, még az 1929-es világválságnál is pusztítóbb, gyorsabb visszaesés következett be. "Ami akkor 3 év alatt történt meg, az most 3 hét alatt."

A magyar gazdaság is kétarcú volt: az év eleji növekedést – amit szerinte részben a kormány 2019-ben elindított gazdaságvédelmi akcióterve segítette – nagyon gyors visszaesés követte. Varga a satufék szóval jellemzi a második negyedéves, 16 százalékos visszaesést.

A visszaesés a harmadik negyedévben kevesebb volt, így most a pénzügyminiszter összességében a vártnál kevésbé súlyos, 5–6 százalékos visszaséssel számol, ezt a védelmi intézkedéseknek is köszönhető.

Új hiteltermékeket szeretne a kkv-knak Parragh

A kis- és középvállalati szektort fenyegeti a legnagyobb veszély – mondja Parragh, aki szerint ezért a Széchenyi hitelprogram bővítésére lenne szükség, elsősorban a kis összegű hitelek könnyebb folyósításával.

Ugyanakkor szerinte széleskörű összefogásra van szükség – amit meg is tettek, teszi hozzá. Elkerülhetetlen a közvetlenül érintett ágazatok megsegítése, a növekedésbarát adórendszer finomhangolása, a k+f támogatása, a digitalizáció fejlesztése, de a fenntarthatóság erősítése is.

Aki a válság végén gyorsan reagál, az nyertes lesz, ehhez a források célzott felhasználására van szükség – folytatja a meglehetősen bizarr eseményt: a megszokott több százas közönség helyett hárman ülnek egy asztalnál, és Parragh néha elmondja, nem vele van a baj, hanem a technikával.

Tömeges csődhullám jöhet a hitelmoratórium után

A világ makrogazdasági problémái megkeserítik a mi életünket is – mondja Parragh. Ám nemcsak a koronavírus-válságra utal, hanem arra a gazdasági modellváltásra is, amelynek része egy technológiai átalakulás.

Arra számítunk, hogy amikor újraindul a gazdaság, komoly átalakulás lesz.

Magyarországon is veszélyekre hívja fel a figyelmet: ilyen a nem teljesítő hitelek arányának növekedése, a lánctartozások és az emiatt kialakuló bizalmatlanság erősödése. A tömeges csődhullám is fenyeget – mindezeket egyelőre elfedi a hitelmoratórium.

Vannak azonban korábbi problémák is, amelyek most akuttá válhatnak: ilyen például a munkaerőhiány, amely most a munkanélküliséggel együtt jelenhet meg, de ilyen a digitális képességek, az innovációra való hajlam hiánya. De például a generációváltással kapcsolatos gondok is felerősödhetnek a jövőben.

A kamarai elnök dicséri kicsit a kamarát

Parragh felidézi, hogy a kamara a Fidesszel kötött együttműködést még 2008-ban, amelyet meg kell újítani. A következő négy évben az élelmiszeripar mellett például az űripar erősítése is fontos.

A válságkezelésben is fontos szerepet töltött be a kamara – idézi fel az elnök. Hetente egyeztettek, bizonyos eszközöket is rendelkezésre bocsátottak, például a Széchenyi Kártya programmal, és azt is fontosnak tartja, hogy a kormányzati intézkedések sok területen estek egybe a kamara javaslataival.

A 18 éve létező Széchenyi kártyát sikeresnek tartja, a válságkezelésben is, ezért szerinte új, hasonló termékekre van szükség.

Parragh az oktatásban betöltött szerepét is fontosnak tartja – bár ő elsősorban a szakképzésről beszél, nem árt felidézni, hogy már egyetemi kurzusokat is csak a kamara jóváhagyásával lehet indítani.

Folytatja a kamara dicséretét, ezúttal az uniós források felhasználásában – egyben szidja kicsit Brüsszelt, mondván, azzal a rendszerrel nehéz mit kezdeni.

 

1 2 3
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!