A 12 uniós tagállam közül csak 6 képviseltette magát legmagasabb szinten az online megszervezett találkozón, a többiek, a három balti állam, Bulgária, Románia és Szlovénia beérte a külügyminiszterrel – írja a Politico. Ez pedig felért egy súlyos sértéssel – a protokollra oly érzékeny kínaiak számára. A kínai diplomaták az utolsó percig presszionálták a renitens országokat, hogy "ne sértsék meg Hszi Csin-ping elnököt". Hiába. Az ok nyilvánvaló: Joe Biden új amerikai elnök stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, ez pedig világos jelzés a hat uniós tagállam számára, amely biztonsága garanciájának az Egyesült Államokat tartja.

A Politico megkérdezte az USA külügyminisztériumának szóvivőjét, mit gondolnak Washingtonban a virtuális csúcsról? "Mi elismerjük európai partnereink érdekeit és kapcsolatait. Nem kívánjuk tőlük azt, hogy válasszanak az USA és Kína között. Az viszont érint bennünket, hogy Kína a nemzetközi szervezeteket eszközként használja arra, hogy előmozdítsa gazdasági és nemzetbiztonsági, valamint diplomáciai érdekeit, más államok kárára" – fejtette ki a külügyi szóvivő Washingtonban.

Verseny a kínai piacért

Peking nagy az ígéreteiben, de a valóság gyakran kiábrándító. Erre célzott a bolgár küldöttség vezetője, aki arra kérte Hszi Csin-ping elnököt, hogy "segítse a kelet-európai élelmiszerexportot azzal, hogy felgyorsítja az engedélyezési folyamatokat" – mondta Marijana Nikolova miniszterelnök-helyettes.

Lengyelországot Duda elnök képviselte, aki szintén kifejezte "elégedetlenségét az élelmiszerexport adminisztratív korlátozásával kapcsolatban". Lengyelország és Magyarország a két legnagyobb agrárexportőr a kínai piacra ebben a térségben.

Szlovákia remekül kihasználta a helyzetet: miniszterelnöke, Igor Matovic ahhoz kötötte részvételét a virtuális csúcson, hogy aláírnak egy exportszerződést a bárányhús szállításáról a kínai piacra.

Új vámeljárás Budapest és Pireusz között

Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy a régiót mintának tekinti az Új Selyemút program számára. A kínai államfő bejelentette, hogy új vámeljárási mechanizmust dolgoznak ki a "Budapest–Pireusz vonalon". Részleteket nem közölt, hiszen nem egyszerű a helyzet, mert Magyarország és Görögország az Európai Unió tagja (közös vámpolitikával), míg a közbeeső országok nem.

A pekingi Global Times arra hívja fel a figyelmet, hogy dinamikusan fejlődik Kína kelet-európai kereskedelme, amely tavaly első ízben meghaladta a 100 milliárd dollárt. A virtuális csúcs kapcsán megjegyzi a pekingi vezetés álláspontját hűen tükröző lap, hogy néhány résztvevőt külső nyomás ért, de ezt megértik Pekingben. Ahol kiemelik, Magyarország 5 millió kínai vakcinát vásárolt – elsőként az Európai Unióban. A Global Times megemlíti: a koronavírus-világjárvány idején Kelet-Európa 76 ezer tonna egészségügyi árut vásárolt Kínától, és ebben Csehország, Lengyelország és Magyarország járt az élen.