Idén januárban a kiskereskedelem forgalma a naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. A kimondottan rossz decemberi adathoz képest 0,5 százalékos növekedést mértek.

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva az „élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem” nevű csoportban – a bonyolult név azt jelenti: minden olyan boltban, ahol ételt is lehet kapni – a forgalom 1,5 százalékkal nőtt. Ez úgy állt össze, hogy az élelmiszerüzletek értékesítési volumene 3,4 százalékkal nőtt, míg az étel-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,3 százalékkal csökkent.

Amíg enni muszáj egy válság alatt is, máson lehet spórolni: a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 2,2 százalékkal kisebb lett. Egyedüliként az iparcikk jellegű vegyes üzletekben nőttek az eladások, 9,2 százalékkal. A forgalom kimondottan nagyot csökkent gyakorlatilag minden más fajta üzletben:

• a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszereladások 8,2 százalékkal estek vissza,
• a bútorboltok és a műszaki cikkek forgalma 13 százalékkal esett,
• a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikkeknél 14 százalék volt a zuhanás,
• a textil-, ruházati és cipőboltokban 21 százalékkal,
• a használtcikküzletekben pedig 24 százalékkal esett a forgalom.

A benzinkutak forgalma 8,5 százalékkal esett vissza.

Ez pedig azt jelenti, hogy nagyon sokan továbbra is spórolnak, attól tartva, hogy elhúzódik a válság. A 2020-as GDP-adat részletein is látszott, hogy a magyar gazdaság számára a legnagyobb veszély most az jelenti, ha sok embernek fogy el a pénze, és az is kiderült, hogy az év első hónapjában 97 ezren vesztették el az állásukat.

Virovácz Péter, az ING elemzője szerint önmagában a januári adat nem tragikus, de így is „aggodalommal tekinthetünk a jövőbe”. A munkanélküliség emelkedése, a bérnövekedés lassulása, és az, hogy a járvány harmadik hulláma ideért, arra ösztönözhetik az embereket, hogy fogják vissza a fogyasztásukat.