Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Közzétette a KSH a 2020-as GDP-csökkenésről szóló részletes számait. Éves szinten 5 százalékos volt a visszaesés, a recessziót legnagyobb részben a tavaszi lezárások és a szolgáltató szektor részleges leállása magyarázzák.
5 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye 2020-ban, vagyis 1995 óta ennél rosszabb éve csak 2009-ben volt a gazdaságnak
– tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a második becslését. A naptárhatást is beleszámolva – hiszen 2020 szökőév volt – 5,1 százalékos a csökkenés. Az év utolsó negyedévében 2019 utolsó három hónapjához viszonyítva 4,1 százalékkal csökkent, a 2020-as harmadik negyedévhez képest 1,4 százalékkal nőtt a GDP.
Február közepén, amikor a KSH az első becslését közzétette – abban 5,1 százalékos visszaesésről volt szó – arra figyelmeztettek a statisztikusok: a megszokott minimális változtatásnál jóval nagyobb is lehet a különbség, amikor részletesebb számokat közölnek, a járvány ugyanis olyan gyors változásokat okozott a gazdaságban, „amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak”. Ilyen drámai változás nem lett, azért még mindig nincs vége, az nyugodtabb időkben is megesik, hogy egy kicsit később is módosítják a számokat, ahogy precízebb alapadatok érkeznek be.
Ezúttal már azt is közzétették, hogyan állt össze az adat: a mezőgazdaság hozzáadott értéke 6,7, az iparé 4,8, az építőiparé 9,4, a szolgáltatásoké 4,8 százalékkal lett kisebb, mint 2019-ben.
Összességében a szolgáltató szektor 2,7, az ipar 1,0, az építőipar 0,5, a mezőgazdaság pedig 0,2 százalékpont esést indokol az 5 százalékos GDP-csökkenésből.
A háztartások fogyasztása 2,6 százalékkal csökkent 2019-hez képest, az utolsó negyedévben pedig 4,2 százalékos visszaesést mértek. Ez azért kiemelkedően fontos, mert az már a járvány első hulláma alatt is látszott, hogy mi a kormány célja: a hitelmoratóriummal és más hitelkonstrukciókkal pluszpénzhez juttatni a háztartásokat, hogy az ő fogyasztásuk kihúzza a gazdaságot a gödörből.
Ha negyedévenként nézzük az eseményeket, jól látható, milyen ívet ír le a válság:
Vagyis a negyedéves számokat és a szektoronkénti adatokat egymás mellé téve egyértelmű:
az első hullám alatti lezárások és a szolgáltató szektor leállása húzták igazán a mélybe a gazdaságot
– csak az utolsó negyedévben 51,1 százalékos visszaesést mértek a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, a szállításban és raktározásban pedig 20,0 százalékosat, a kereskedelem pedig alig 0,1 százalékkal tudott növekedni.Ebből pedig már egyértelmű, hogy az ősszel miért próbálta a kormány minél inkább elhúzni az újabb járványügyi szigorítást, ameddig csak egyértelművé nem vált, hogy a további lazaság már a teljesítőképessége határán túlra lökné az egészségügyet. Abban, hogy „csak” ekkora lett a recesszói, nagyon komoly szerepe volt annak, hogy a gyárakban a tavaszi leállásokat felhasználták arra, hogy átálljanak a szigorúbb járványügyi előírásokra, így az ősszel már nyugodtan folyhatott a munka, ugyan visszaesés volt, de sokkal kisebb, mint tavasszal.
Mit jelent mindez európai összehasonlításban? |
Az Eurostathoz nem futott be még minden ország GDP-jelentése, az eddigiek alapján az EU-ban 6,4 százalékos az éves recesszió. Vagyis mondhatjuk, hogy a recesszió nálunk kisebb, mint az uniós átlag, de azt is érdemes ehhez hozzátenni, hogy az EU átlagát az olasz, a spanyol és a francia recesszió húzza a mélybe. Mivel másokhoz képest későn ért ide a járvány, a január–márciusi magyar mutató az egy évvel korábbihoz viszonyítva még így is az unió ötödik legjobb adata volt. A második és a harmadik negyedévben egyaránt az EU 10. legrosszabb számát hozta Magyarország – azaz máshol is nagy volt a visszaesés és gyors a nyári visszapattanás –, a negyedik negyedévben pedig a 20 ország közül, amely már leadta a saját adatát, a 9. legrosszabb a magyar. |
A gazdaság fő adatait már ez előtt közzétették:
Ebből pedig világosak nem csak a 2020-as zuhanás okai, hanem 2021 legnagyobb dilemmái is. Az ipar úgy, ahogy működik, ott visszaesés volt a második hullámban, de az újabb teljes összeomlást sikerült elkerülni. Az emberek azonban, amint észrevehető lett az, hogy nem lesz egyhamar vége a válságnak, elkezdték visszafogni a kiadásaikat, a cégek sok dolgozót küldtek részmunkaidőre (sőt, azóta már kijöttek a rettenetes januári foglalkoztatási számok, azokon már a munkanélküliség nagy megugrása látszik). Vagyis az igazán nagy kérdés most az: sikerül-e a gazdaságot visszaállítani a normális működésébe az egészségügy összeomlása nélkül, még mielőtt túl sok embernek elfogy a megmaradt pénze?
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.