szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Közzétette a KSH a 2020-as GDP-csökkenésről szóló részletes számait. Éves szinten 5 százalékos volt a visszaesés, a recessziót legnagyobb részben a tavaszi lezárások és a szolgáltató szektor részleges leállása magyarázzák.

5 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye 2020-ban, vagyis 1995 óta ennél rosszabb éve csak 2009-ben volt a gazdaságnak

– tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a második becslését. A naptárhatást is beleszámolva – hiszen 2020 szökőév volt – 5,1 százalékos a csökkenés. Az év utolsó negyedévében 2019 utolsó három hónapjához viszonyítva 4,1 százalékkal csökkent, a 2020-as harmadik negyedévhez képest 1,4 százalékkal nőtt a GDP.

Február közepén, amikor a KSH az első becslését közzétette – abban 5,1 százalékos visszaesésről volt szó – arra figyelmeztettek a statisztikusok: a megszokott minimális változtatásnál jóval nagyobb is lehet a különbség, amikor részletesebb számokat közölnek, a járvány ugyanis olyan gyors változásokat okozott a gazdaságban, „amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak”. Ilyen drámai változás nem lett, azért még mindig nincs vége, az nyugodtabb időkben is megesik, hogy egy kicsit később is módosítják a számokat, ahogy precízebb alapadatok érkeznek be.

©

Ezúttal már azt is közzétették, hogyan állt össze az adat: a mezőgazdaság hozzáadott értéke 6,7, az iparé 4,8, az építőiparé 9,4, a szolgáltatásoké 4,8 százalékkal lett kisebb, mint 2019-ben.

Összességében a szolgáltató szektor 2,7, az ipar 1,0, az építőipar 0,5, a mezőgazdaság pedig 0,2 százalékpont esést indokol az 5 százalékos GDP-csökkenésből.

A háztartások fogyasztása 2,6 százalékkal csökkent 2019-hez képest, az utolsó negyedévben pedig 4,2 százalékos visszaesést mértek. Ez azért kiemelkedően fontos, mert az már a járvány első hulláma alatt is látszott, hogy mi a kormány célja: a hitelmoratóriummal és más hitelkonstrukciókkal pluszpénzhez juttatni a háztartásokat, hogy az ő fogyasztásuk kihúzza a gazdaságot a gödörből.

Ha negyedévenként nézzük az eseményeket, jól látható, milyen ívet ír le a válság:

  • 2020 január–márciusában még 1,9 százalékos növekedést mértek az egy évvel korábbihoz képest , úgy, hogy annak a három hónapnak csak az utolsó három hetében volt itt a járvány,
  • április–júniusban minden korábban elképzeltnél mélyebb volt a recesszió az első hullám alatti lezárások miatt, 13,7 százalékos lett a visszaesés,
  • július–szeptemberben újraindult a gazdaság, az egy évvel korábbihoz viszonyítva már csak 4,8 százalékos visszaesést mértek,
  • október–decemberben pedig 4,1 százalék lett az esés 2019 utolsó hónapjaihoz képest.

Vagyis a negyedéves számokat és a szektoronkénti adatokat egymás mellé téve egyértelmű:

az első hullám alatti lezárások és a szolgáltató szektor leállása húzták igazán a mélybe a gazdaságot

– csak az utolsó negyedévben 51,1 százalékos visszaesést mértek a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, a szállításban és raktározásban pedig 20,0 százalékosat, a kereskedelem pedig alig 0,1 százalékkal tudott növekedni.Ebből pedig már egyértelmű, hogy az ősszel miért próbálta a kormány minél inkább elhúzni az újabb járványügyi szigorítást, ameddig csak egyértelművé nem vált, hogy a további lazaság már a teljesítőképessége határán túlra lökné az egészségügyet. Abban, hogy „csak” ekkora lett a recesszói, nagyon komoly szerepe volt annak, hogy a gyárakban a tavaszi leállásokat felhasználták arra, hogy átálljanak a szigorúbb járványügyi előírásokra, így az ősszel már nyugodtan folyhatott a munka, ugyan visszaesés volt, de sokkal kisebb, mint tavasszal.

Mit jelent mindez európai összehasonlításban?

Az Eurostathoz nem futott be még minden ország GDP-jelentése, az eddigiek alapján az EU-ban 6,4 százalékos az éves recesszió. Vagyis mondhatjuk, hogy a recesszió nálunk kisebb, mint az uniós átlag, de azt is érdemes ehhez hozzátenni, hogy az EU átlagát az olasz, a spanyol és a francia recesszió húzza a mélybe.

Mivel másokhoz képest későn ért ide a járvány, a január–márciusi magyar mutató az egy évvel korábbihoz viszonyítva még így is az unió ötödik legjobb adata volt. A második és a harmadik negyedévben egyaránt az EU 10. legrosszabb számát hozta Magyarország – azaz máshol is nagy volt a visszaesés és gyors a nyári visszapattanás –, a negyedik negyedévben pedig a 20 ország közül, amely már leadta a saját adatát, a 9. legrosszabb a magyar.

A gazdaság fő adatait már ez előtt közzétették:

  • az ipar 6,1 százalékkal esett vissza – az áprilisi katasztrófa után októberig nagyon gyors volt a visszapattanás, utána viszont újra csökkenés kezdődött,
  • ezen belül az építőipar 9 százalékkal esett vissza,
  • a kiskereskedelmi forgalom 0,2 százalékkal esett vissza, a februári pánikvásárlások után leállás jött, majd a nyáron lassabb volt a visszapattanás a külföldi turisták nélkül, de még rosszabb hír, hogy a decemberi forgalom alacsonyabb volt a novemberinél, vagyis nagyon sokan a karácsonyi vásárláson spóroltak,
  • a foglalkoztatottság az év legelejétől áprilisig 78 ezer fővel csökkent, augusztusra azonban visszatért az év eleji kiindulószintre. Onnan októberig 63 ezren elvesztették a munkájukat, december végéig viszont 49 ezren visszatértek. Azonban egy év alatt több, mint 400 ezerrel nőtt azoknak a száma, akik „majdnem munkanélküliek”, egy héten 30 óránál kevesebbet dolgoznak.
  • Az export forintban számolva 3,3, az import 1,7 százalékkal nőtt, ami szép teljesítmény, bár nem árt hozzá tudni, hogy a forintgyengülés volt az oka: ha euróban számolunk, máris 4,3, valamint 5,7 százalékos csökkenést kapunk,
  • a beruházásoknál az utolsó negyedéves növekedéssel legalább annyit sikerült elérni, hogy csak 3,8 százalékos lett az éves visszaesés,
  • a lakásépítések száma 34 százalékkal nőtt, 11 éves rekordra, új építési engedélyből viszont 36 százalékkal kevesebbet adtak ki, mint egy évvel korábban,
  • ahogy a miniszterelnök fogalmazott a válság elején, „a turizmusnak kampó”, egy év alatt kétszer omlott össze a szektor, összességében 58 százalékkal volt alacsonyabb a vendégéjszakák száma, és 93 százalékkal kevesebb a bevétel, mint egy éve (mindezt úgy, hogy soha nem látott aranyévnek indult 2020).

Ebből pedig világosak nem csak a 2020-as zuhanás okai, hanem 2021 legnagyobb dilemmái is. Az ipar úgy, ahogy működik, ott visszaesés volt a második hullámban, de az újabb teljes összeomlást sikerült elkerülni. Az emberek azonban, amint észrevehető lett az, hogy nem lesz egyhamar vége a válságnak, elkezdték visszafogni a kiadásaikat, a cégek sok dolgozót küldtek részmunkaidőre (sőt, azóta már kijöttek a rettenetes januári foglalkoztatási számok, azokon már a munkanélküliség nagy megugrása látszik). Vagyis az igazán nagy kérdés most az: sikerül-e a gazdaságot visszaállítani a normális működésébe az egészségügy összeomlása nélkül, még mielőtt túl sok embernek elfogy a megmaradt pénze?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Törvény tiltja majd Franciaországban, hogy a divatcégek megsemmisítsék az eladatlan termékeket

Törvény tiltja majd Franciaországban, hogy a divatcégek megsemmisítsék az eladatlan termékeket

Energiahatékonyság, digitalizáció, automatizálás: aki kimarad, az nagyon lemarad

Energiahatékonyság, digitalizáció, automatizálás: aki kimarad, az nagyon lemarad

Egy ember meghalt, ketten megsérültek egy lövöldözésben Long Islanden

Egy ember meghalt, ketten megsérültek egy lövöldözésben Long Islanden