szerző:
Ballai Vince
Tetszett a cikk?

Többcsatornás finanszírozást képzel el az állam a modellváltáson átesett egyetemeknek. Mérlegelik az állam maradék Mol- és Richter-részvénypakettjének és más állami vagyonnak az átadását is. Kétharmados törvényben fogják szabályozni az egyetemi alapítványok tevékenységét - derült ki egy szakmai fórumon.

Újabb információkat csepegtetett el az egyetemi modellváltásokról Stumpf István, az ezek koordinációjával megbízott kormánybiztos egy szakmai fórumon péntek este. A fórumot az MTA köztestületi tagjaiból álló Stádium 28 Kör szervezte, Stumpf Istvánon kívül felszólalt Fábián István, a Debreceni Egyetem professzora, Semjén András, az ELKH KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, illetve többen tettek fel kérdéseket a kormánybiztosnak.

A teljes fórumot ide kattintva tudja megtekinteni.

Stumpf István igyekezett megnyugtatni a modellváltást kritikusan szemlélőket, akikből a hozzászólások és kérdések alapján jócskán akadt a fórum résztvevői között. Azt mondta: az utolsó percekben vagyunk a felsőoktatás átalakításával, hogy versenyképes maradjon, és emlékeztetett, hogy soha egyetlen kormány sem szánt ennyi pénzt az egyetemi struktúra és infrastruktúra megújítására. Figyelmeztetett azonban, hogy ez nem fogja megoldani a problémákat, ahogy önmagában a modellváltás sem, hanem esélyt kínál rá, azzal, hogy kiszabadítja az egyetemeket az állami béklyóból, mozgásba hozza a felsőoktatás megújítását kívánó erőket.

Az átalakítás következő lépéseiről kiderült, hogy március 30-án nem csak a most modellváltásra készülő egyetemekről szóló törvényeket nyújtják be, hanem egy olyan “sui generis” kétharmados jogszabályt is, ami összefoglalja az egyetemek fenntartásával megbízott közfeladatokat ellátó alapítványokra vonatkozó szabályokat. Ezekről a szabályokról ugyanakkor nem árult el többet, mint egy hét eleji hasonló fórumon.

Egy hét múlva benyújtják a törvényt az újabb modellváltó egyetemekről

Az új egyetemeket érintő törvényről Stumpf István egyetemi modellváltások koordinálásával megbízott kormánybiztos beszélt egy szakmai fórumon kedden. Megosztott pár részletet is a törvényről, sőt az új egyetemi alapítványok kuratóriumának összetételéről is. Az is kiderült, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorok nem mindenhatóak, és a modellváltás sem csodaszer.

Többet beszélt arról, hogyan képzeli el az állam az egyetemek finanszírozását, bár jelezte, nem mondhat el mindent. A modellváltók esetében továbbra is a költségvetés több mint 50 százalékát fogja biztosítani az állam, a fennmaradó részt pedig az egyetemeknek - pontosabban a fenntartó alapítványoknak - kell majd előteremteniük. Szerinte az egyetemek is tudnak saját bevételt szerezni anélkül, hogy felélnék a saját vagyonukat. A hosszabb távú finanszírozásra pedig van kialakult elképzelés, de csak kevés részletet árul el erről: például, hogy sokcsatornás, nem csak az állami költségvetést terhelő finanszírozásról gondolkodnak. Konktérumot is említett: az egyetemi kötvényeket és egyetemi taót. Azt mondta hogy ezeken már dolgoznak a Pénzügyminisztériumban.

Arról is beszélt, hogy jelenleg zajlik egyeztetés további jelentős állami vagyon átadásáról is, például hogy hova kerüljenek a maradék állami tulajdonú Richter- és Mol-részvények, vagy más vagyontárgyak, de azt mondta, hogy nem tudja elmondani, pontosan kinek és mit fognak átadni, mert még vita van róla.

Az mindenesetre biztos, hogy a modellváltás eddigi útja nem változik: az állam átadja a fenntartói jogot az alapítványoknak, és velük kell szót érteniük az egyetemi szenátusoknak és vezetésnek. A kuratóriumok összetételéről ismét elmondta, igyekeznek hogy reprezentálva legyen az egyetemi, a tudományos, az üzleti és a politikai szféra, szavai alapján minden új kuratóriumban lesz politikus is.

Stumpfot a fórum előadói igyekeztek szembesíteni a modellváltás ellentmondásaival. Fábián István bevezető előadásában levezette, hogy a kormányzati intézkedéseket 2010 óta az egyetemekkel szembeni nagyfokú bizalmatlanság határozta meg, felidézte hogy az évtized elején az államháztartási törvény alá rendelve gúzsba kötötték gazdálkodásukat, majd 30-40 százalékos forrásmegvonással sújtották a felsőoktatás, és jöttek a kancellárok, most pedig az alapítványok.

A professzor szerint a felsőoktatással kapcsolatos problémákat, amiket most a modellváltással ígérnek orvosolni, már 2012-ben jelezte személyesen a miniszterelnök felé a rektori konferencia elnöksége, és úgy vélte, semmi nem indokolja, hogy ezeket ne a jelenlegi keretek között oldják meg. Ehelyett mégis homályos felhatalmazású alapítványokra tolják át a felsőoktatás állami feladatait.

Semjén András végigtekintette, milyen nemzetközi példák inspirálhatták a magyar modellt, és megállapította, hogy világszerte számos helyen jelentek meg újabban is kuratóriumok és igazgatótanácsok az egyetemeken, de ezek szerepe többnyire tanácsadói, kevésbé döntéshozói. A magyar modellváltás szerinte nem felel meg ezeknek a trendeknek.

Szajbély Mihály arról beszélt, hogy egyik intézmébyne sem mérték fel a modellváltás támogatottságát, és hogy a tisztázatlan feltételek és garanciák nélkül történelmi felelőtlenség volt belemenni ebbe az átalakulásba. Szerinte az állam a területről való kivonulását tette meg felsőoktatási stratégiává. Az egyetemek autonómiája pedig már azzal sérül, hogy hogy gazdasági tevékenységre vannak kényszerítve. Emiatt félő, hogy le kell építeni a nem rentábilis szakokat. Felidézte, hogy a modellváltás súlyos bizalmi válságot okozott Szegeden, majd megállapította, hogy olyan a helyzet mint a Kádár-korban: semmire nincs törvényi és intézményi garancia,

abban lehet reménykedni, hogy nem kapunk egy keményvonalas párttitkárt.

Ismét felmerült a kuratóriumi tagok esetleges leválthatósága, vagy rotációja, amit Stumpf arra hivatkozva vetett el, hogy hosszú távó stabilitást kell biztosítani a tagoknak, akik magukra vállalták a fenntartói felelősséget és a nevüket adták hozzá. Ezért nem szabad őket választásonként rángatni, mert az egyetemek hosszú távú érdekének nem tesz jót. Szerinte fontosabb kérdés a vagyonátadás, a képzési szerződések megkötése és az új struktúra kialakítása.

Arra felvetésre, hogy kinek felelnek a kuratóriumok tagjai a kormánybiztos azt mondta, hogy a felügyelőbizottságnak, az Állami Számvevőszéknek és a nyilvánosságnak.

Arra pedig, hogy miért kellett lerohanni a modellváltással az egyetemeket azt mondta, hogy szó sem volt lerohanásról, és nem volt kényszer sem, a nagy egyetemek maguk döntöttek erről. A nyomáskényszer hiányát jelzi az is szerinte, hogy még további intézmények is csatlakoztak hozzájuk, áprilisban pedig 11 egyetem esetében kell megvitatni majd a modellváltásról szóló törvényt a parlamentben.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!