Jól kitöm néhány új egyetemi alapítványt, de többeket üres zsebbel indítana útnak a kormány

Szerdán késő éjjel nyújtották be az újabb 11 modellváltó egyetemre és az őket a jövőben fenntartó közhasznú alapítványokra vonatkozó törvényjavaslatokat. A dokumentumok leghangsúlyosabb része, hogy milyen vagyonelemekhez juttatja az alapítványt, illetve az egyetemet. A javaslatokat végignyálazva nehéz logikát találni abban, hogy melyik alapítvány miért nem kap semmit, mások pedig miért pont a megnevezett vagyonelemekhez jutnak.

A törvényjavaslatok olyan rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyekre az országgyűlés kétharmadának jóváhagyása szükséges, és egyes esetekben hangzatos célt is megfogalmaznak az átalakítással kapcsolatban. A legerősebb ilyen a Semmelweis Egyetem esetében olvasható, amelynek a modellváltása

a világ legjobb 100 egyetemévé és Európa 5 legkiválóbb gyógyító egyetemévé válásához szükséges fejlesztések megvalósítása érdekében

történik. A Semmelweis Egyetemet majdan fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány ezért nem ingatlanokat kap, hanem a Corvinus Egyetemhez hasonlóan állami részvénypakettet. Egészen pontosan a Richter Gedeon Nyrt. 9 777 658 db “C” sorozatú részvényét, amely szerdai záróárfolyamon számolva közel 90 milliárd forintot ér. A törvényben kikötik, hogy az ennek esetleges eladásából származó bevételt csakis közérdekű céljai megvalósítására költheti.

Hasonlóan részvénypakettet kap Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány. A közelmúltban alapított Tokaj-Hegyalja Egyetemről – akkor még Tokaj Egyetem néven futott – korábban azt írtuk, hogy állami egyetem lesz. Ezek szerint ez időközben megváltozott. Az alapítvány pedig a Grand Tokaj Zrt. 400 694 darab „A” sorozatú részvényét kapja meg a törvényjavaslat értelmében, aminek a célja,

a szőlész-borász, valamint a turizmus-vendéglátás képzést, ezen keresztül az innovációt támogatni kész magyar felsőoktatási intézményrendszer és környezetének megerősítése.

A többi most modellváltó intézmény alapítványa nem kap hasonló részvényjuttatást, hanem csak ingatlanokat. A nagy, orvosképzéssel is foglalkozó vidéki egyetemeken (Debrecen, Pécs, Szeged) más-más típusú ingatlanokat kap az alapítvány és az egyetem. A javaslatok alapján úgy tűnik, hogy az egyetemek kapják meg az oktatási célú ingatlanokat.

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány például vagyonként egy, a Téglagyári lakótelep mögött fekvő üres terület vagyonkezelői jogát kapja, valamint a helyrajzi számok alapján szőröstül-bőröstül övék lesz az egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepe, továbbá a

a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. üzletrészének a fele.

Mindez az egyetem “több fókuszú stratégiai céljainak és régiós szerepének megerősítése érdekében történik”. A törvényjavaslatban azonban van két furcsa hiba is:

• az egyik egy törvénysértés, jelesen, hogy a fenntartó alapítvány elnevezésében szerepel a “gróf” titulus, amit az összes többi nemesi és főnemesi ranggal együtt az 1947. évi IV. törvényben megszüntettek és megtiltották használatát;
• a másik hiba viszont a törvényt megszerkesztő minisztériumi munkatárs slendriánságára utal, ugyanis a második mellékletben, ahol az egyetemnek juttatott vagyonelemek felsorolásának kellene szerepelnie, még egyszer bemásolták a teljes törvényjavaslat szövegét indokolással, mellékletekkel együtt – legalábbis a dokumentum szerda kora délutáni állapota szerint.

A Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemek alapítványainak tulajdonába egyaránt elsősorban lakások, üdülők, garázsok és néhány iroda, esetleg középület kerül – a Pécsi fenntartó, az egyetem latin nevét viselő Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány esetében egy TV- és rádióadó is –, az egyetemek tulajdonába pedig az összes többi – kollégiumok, oktatási épületek, irodák stb. – ingatlan.

Az egyetemhez kerülnek Szegeden a Lézerkutató Intézet tulajdonosa, az ELI-HU NKft. állami tulajdonú üzletrészei, Pécsen pedig a PTE Politechnika Kutató, Fejlesztő és Tervező Kft., valamint a Pécsi Tudásközpont Kft.

A többiek közül

• a Budapesti Gazdasági Egyetemet a jövőben fenntartó alapítvány mindössze egy ingatlant kap a Külkereskedelmi Főiskola XVI. kerületi épületegyüttesében;
• az Óbudai Egyetem Rudolf Kálmán magyar származású, 2009-ben Barack Obama elnök által kitüntetett elektromérnök, matematikus és feltaláló nevét viselő alapítványa néhány üres telekhez jut;
• a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány pedig a napkori tangazdaság harmadát kapja meg.
• A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány a fenntartói jogon kívül semmilyen konkrét vagyonelemet nem kap a javaslatok szerint.

Az intézmények által használt ingatlanok mindegyik esetben az egyetemek tulajdonába kerülnek azzal a feltétellel, hogy eladásuk esetén a bevétel csakis a saját infrastruktúra fejlesztésére használhatók, fenntartásra nem. Ez a feltétel egyébként minden vagyonelemekhez juttatott egyetemre és alapítványra egyaránt vonatkozik.

Az átalakulás sarkalatos pontja lesz még az egyetemi alapítványok kuratóriumainak összetétele. Stumpf István korábban erről azt mondta, hogy április vége, május eleje felé derülhetnek majd ki a nevek.