Ahogy egyre csúcsosodott a harmadik hullám Magyarországon, úgy kerültek egyre rosszabb helyzetbe az orvostechnikai cégek. A szerdai adatok szerint több mint 12 ezer embert ápolnak kórházban, gépi lélegeztetésre 1407-en szorulnak. „Aki lélegeztetőgépen van, napi költsége 400-800 ezer forint betegenként” – mondja Knall Gyula, aki egy orvostechnikai cég, a MEDTECH Kft. vezetője. Úgy látja, mivel a koronavírussal fertőzöttek kórházi ellátása „nagyon sokba kerül”, a kórházak teljesen leálltak a számlák kifizetésével. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára korábban a Napi.hu-nak azt mondta, a nem Covid-ellátáshoz kapcsolódó termékkörben szállítások sincsenek,

összességében mintegy 4500 beszállító, többségében kkv került nehéz helyzetbe.

Knall Gyula cége 1990-ben alakult, szív-, agy- és perifériás katétereket, illetve implantátumokat szállít magyarországi kórházakba. „Legnagyobb vevőm Semmelweis Orvostudományi Egyetem, ahol Merkely professzor úr a rektor” – hívja fel a figyelmet arra, hogy kizárólag egyetemi és megyei kórházakkal áll szerződésben, olyan speciális műtéteket ugyanis, ahol az általa szállított eszközökre szükség van, csak és kizárólag ezekben az intézményekben végeznek. A kft. egyedárusító, ami azt jelenti, hogy más ezeket a termékeket rajta kívül Magyarországon nem forgalmazhatja.

Képünk illusztráció

AFP / GODONG / BSIP

A cégvezető a hvg.hu-nak azt mondta, megérti, hogy a kórházaknak lényegében minden pénze a koronavírussal fertőzött betegek kezelésére megy, de

az üzletkötőim folyamatosan, járvány idején is járják a kórházakat, ezért elvárná az ember, hogy a munkáját ki is fizessék.

Cégének éves nettó forgalma 400 millió forint, ebből „50-60 milliós kintlévőség még elmegy”, de ha az adósság eléri a 100 milliót, „baj van”. Ezt ugyan még nem érte el, de Knall Gyula szerint „elég nagy a baj: másfél hónapja csak 1-2 helyről jön pénz”. Úrrá lenni a jelenlegi helyzeten úgy tud, hogy kölcsönt vett fel. „Felháborító, hogy amíg az állam nem fizet, a bankok, amelyeket az állam mindig szid, keresnek ezen a helyzeten, mert nem maradt más lehetőség, hitelt kellett felvenni” – magyarázta, hozzátéve, hogy amíg a felvett pénz kitart, nem áll le a szállítással. „Az én cégem 2-3 hónap nemfizetést bír ki, többet nem” – jelentette ki.

Képünk illusztráció

AFP / CAIA IMAGE

Hogyan jutottunk idáig?

A kormány legutóbb tavaly decemberben fizette ki a kórházak adósságait, így akkor az orvostechnikai cégek is a pénzükhöz jutottak.

Januárban mindenki boldog volt, majd februárban elkezdődött a nemfizetési hullám

– mesélte Knall Gyula. Nem sokkal később azonban az állam által tavaly év végén a kórházaknak kifizetett 44,5 milliárd forint felével már tartoztak az egészségügyi intézmények. Erre eddig nem volt példa. A Magyar Államkincstár oldalán elérhető adatok szerint februárban 22,851 milliárdra duzzadt a kórházak adóssága Magyarországon. A növekedés az év első két hónapjában mintegy 14 milliárd forint. Ez még azzal együtt is nehezen magyarázható, hogy a Covid-ellátás költségei megugorhattak, hiszen az elektív ellátásokat visszafogták. Ilyen mértékű adósságnövekedéshez az elmúlt években hat hónap kellett, nem pedig kettő.

MTI / Balázs Attila

Az élen ezúttal is a Honvédkórház végzett, 319 millióval, míg a Pécsi Tudományegyetemen 316 millióval, a Békés megyei kórházban 299 millióval, a Péterfy Sándor utcai kórházban 301 millióval nőtt a tartozás. További három megyei kórházban haladta még meg a 200 milliót a havi adósságnövekedés.

Jön a csőd?

Knall Gyula két olyan cégről is tud, amelyek az ő vállalkozásához hasonló nagyságrendűek és már bedőltek. Szerinte, ha ez a helyzet sokáig így marad, a kis cégeknél várható egy csődhullám. Ha nem is dobják be olyan sokan a törölközőt, mint a vendéglátásban, a szakember szerint az érintett cégek akár 10 százaléka itt is lehúzza a rolót. „Azokról a vállalkozásokról van szó, amelyek éves forgalma 50 és 100 millió forint közötti” – véli.

Segítséget ezúttal is a kormánytól várnak, arra számítanak, hogy ilyen rendkívüli helyzetben, mint a mostani, a kabinet „látja az adósságot, és fizet”. Az állam mást előbb-utóbb nem is nagyon tehet, különben megbénulna az egészségügy. Ahogyan arról korábban írtunk, egy beszállító ebben a helyzetben első körben követelheti a kórháztól, hogy rögtön fizesse ki a készenléti raktárában tartott termékek árát, onnantól pedig csak azonnali fizetésért cserébe szállít bármit is. Ha ezt elég sokan meglépik, jelentős zavarok keletkezhetnek az ellátásban. A külföldi nagybeszállítók kivonulhatnak az országból, a termékeik magyarországi forgalmazását külső cégekre, disztribútorokra hagyva.

MTI / Balogh Zoltán

Pusztába kiáltott szó

Az Orvostechnikai Szövetség jelentős számú céget képvisel, az elnök, Králik György, elnök azt mondta, már tavaly, a járvány első hulláma idején is mentek csődbe vállalkozások. „Ahol csak tudunk, lobbizunk, de egyelőre ez pusztába kiáltott szó” – utalt a hvg.hu-nak arra, hogy más területekhez hasonlóan az Orvostechnikai Szövetséggel mint a magyar egészségügy elismert érdekképviseleti szervezetével sem szokott tárgyalni a kormány. Most azt tervezik, hogy hamarosan levelet írnak több minisztériumnak is, köztük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Pénzügy-, és a Belügyminisztériumnak.

Mindenkit értesíteni akarunk arról, hogy nagy a baj. Áprilisra elérhetjük a tavalyi egész éves adósságállomány 66 százalékát

– hangsúlyozta az elnök, aki szintén abban bízik, hogy az állami vezetők látva a Magyar Államkincstár havi adatait a kórházak tartozásairól, év közben rendezik a tartozásokat.

Elsöpörte az egészségügyi reformterveket a koronavírus-járvány, és a gyenge forint sem segít

A 2019-es kórházi adósságok rendezése lezárult, a beszállítók néhány kivételtől eltekintve megkapták, amivel tartoztak nekik - mondja a hvg.hu-nak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Nagy kérdés viszont, mi lesz az idei évben. Januárban nőtt a kórházak tartozása, bár ebben szerepet játszhatott, hogy az adósságrendezési eljárás miatt több kórház kivárt a számlák fizetésével.

A kormány tárgyalócsapata legutóbb, 2020 elején kizárólag azokkal a beszállítókkal ült le egyeztetni, amelyeknek több mint 100 millió forinttal tartoztak a kórházak. A hírek akkor arról szóltak, hogy azt követelték tőlük, engedjék el a tőketartozás 20 százalékát. Rásky László szerint ebbe egyik nagybeszállító sem ment bele. Páran akadtak, akik 1-2 százalék engedményt tettek. A kormány végül a szükséges pénzt lényegében teljes egészében rendelkezésre bocsátotta. Noha korábban azt kifogásolta, hogy a beszállítók túlárazzák a termékeiket, illetve a kórházak ugyanazokat a termékeket mennyire különféle árakon szerzik be.

A beszállítók általában véve értetlenül állnak a kormány viselkedése előtt: a magyarországi árak (legalábbis ami az orvostechnikai eszközöket illeti) nem magasabbak a környező országokban tapasztalható áraknál, sőt bizonyos esetekben kimondottan alacsonyak azokhoz képest. Vagyis szó sincs rendszerszerű túlárazásról. Ráadásul a beszállítók az egészségügyi életmentésben elengedhetetlen termékeket gyártanak és forgalmaznak.

(Kiemelt képünk illusztráció)