Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A teljes vállalati hitelállomány 12%-a számít a moratórium kivezetése szempontjából kockázatosnak, a háztartási hitelállományban ez az arány 10% – mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu online hitelkockázati és behajtási konferenciáján csütörtökön.
Szerinte a moratóriumban részt vevők között nagy arányban találhatók olyan ügyfelek, akiknek a pénzügyi helyzete nem romlott a járvány alatt.
Az MNB által vizsgált adatbázisok alapján a védőhálót választó és azon kívül maradók körében is 50 százalék felett vannak azok, akiknek a jövedelme nőtt 2020 végére 2019 végéhez képest – fűzte hozzá. Szerinte a segítséget igénybe vevők 44 százalékának csökkent a bevétele, ezen belül az ügyfelek harmadának jelentős mértékben.
Mint mondta,
a moratóriumot igénybe vevők az MNB felmérése szerint főleg a mindennapi fogyasztásaik fedezésére költötték a náluk maradó többletjövedelmet, alacsony az aránya azoknak, akik megtakarítottak belőle vagy befektetésre fordították.
"Fontos lenne, hogy célzott legyen a visszaállítás a moratórium után, akinél indokolt, fokozatosan térjen vissza a teljes törlesztéshez" – mondta Fábián Gergely, majd utalt arra, hogy komoly erkölcsi kockázatok merülnek fel, ha túl sokáig ilyen részvételi arány mellett fennmarad a jelenleg június 30-ig meghosszabbított moratórium.
A nem teljesítő hitelek aránya, az úgynevezett NPL-ráta a jegybank számításai szerint egyszámjegyű marad várhatóan a védőháló feloldását követően – jelezte az MNB igazgatója utalva arra, hogy ez azért jelentős mértékű, nagyjából 2000 milliárd forintnyi hitelállományt jelenthet.
Fábián Gergely felhívta a figyelmet arra a több csatornán kommunikált, mégis sokak által figyelmen kívül hagyott tényezőre, hogy a futamidő-hosszabbodás nagyobb a moratóriumban töltött hónapoknál, 6 hónap moratóriumban eltöltött idő nagyjából 10 hónappal hosszabb futamidőt von maga után, mivel a törlesztőrészlet nem nőhet. Az MNB megfontolandónak tartaná – ismertette az igazgató –, hogy a kormány biztosítsa a kamattartozás díjmentes előtörlesztésének lehetőségét jogszabály-változtatással. Az ügyfelek jövedelmi helyzetét látván szükség lenne arra is, hogy egyszerűbb legyen áttérni magasabb törlesztőrészlet-fizetésre – tette hozzá.
